Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Neugeboren Emil Gyula
999 Neugeboren 1002 Donatm latino-germanicus oder Erste Anleitung zur der grammatikalischen Kenntniss der deutschen und der lateinischen Sprache. Zum Gebrauch der untersten Klassen des Hermannstädter evang. Gymnasiums. U. ott, 1795. — 5. Ad orationem de Studiis eorum, qui ad numera Doctorum publicorum in Gymnasiis Transilvanicis adspirant, et ad Disputationem, qua methodi sinuum inveniendorum universalis. Dissertatione adnexa expositae,thesiumque subjunctorum veritatem D. Jo. Binder, Prof. P. 0. de 9. Novemb. (1797) defendet, invitat Gymn. Cibin. U. ott. — 6. Gebet nach den Bedürfnissen der gegenwärtigen Zeitumstände zum Gebrauch der evang. Kirchen in Siebenbürgen auf a. h. Befehl verordnet. U. ott. — 7. Gebet nach der Predigt zu sprechen am Tage der 100 jährigen Feier des Festes der durch Dr. M. Luther im Jahre 1517 begonnenen Kirchenreformation. U. ott, 1817. — 8. Kurzer Unterricht von der im Jahr 1517 durch Dr. Martin Luther unternommenen Reformation und der dadurch gestifteten evangelischen Kirche. Ugyanott, 1817. — Kéziratban: nagy latin Grammatika, melyet Schuller János Györgygyei együtt készítettek; Elegia obitum Josephi II. deplorans; Beleuchtung der von dem Burzenländer Kapitel vorgelegten Abhandlung über das von demselben für seine Dechanten angesprochene Ordinationsrecht 1814. ; Diss, de Toris Saxonum in Transsilvania sat. II. Kurir 1822. I. 23. SZ. — Tudom,. Gyűjtemény 1822. V. (Nekr.). — 'Irausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 5., IV. 318. 1. — Allg. Deutsche Biographie XXIII. 494. (Teutsch, G. D.). — Petrik Bibliogr. — Archiv für Landeskunde. N. F. XV., XVIII. (Neugeboren H.). Neugeboren Emil Gyula, jogi doktor és jogakadémiai tanár, szül. 1838. jan. 7. Nagy-Szebenben, hol a gymnasiumot végezte ; tanulás közben szorgalmasan látogatta tanárainak, Fusz Mihály és Károly vezetése alatt az ottani természettudományi gyűjteményeket.Gymnasiumi tanulmányait végezve, 1855—58-ig a nagyszebeni akadémián a jog- és államtudományokat hallgattta; azután 1859. májustól joggyakorlaton volt az erdélyi cs. kir. főtörvényszéknél. 1860. okt. gyakorlati politikai és birói vizsgát tett. 1861 -70-ig a szászsebesi törvényszék bűnügyi tanácsában mint törvényszéki titkár és előadó működött, hosszabb ideig az ügyészségi teendőket is végezte. Részt vett a város közügyeiben is, így a takarék- és kölcsönpénztár, a polgári- s iparegyesület alapításában. 1869-ben ügyvédi oklevelet szerzett és 1870. aug. Eötvös József báró közoktatásügyi miniszter a nagy-szebeni jogakadémiához kinevezte rendkívüli helyettes tanárnak a hazai jogtörténet és a közigazgatási törvénytudomány előadására. 1872. júl. 26. a budapesti egyetemen jogi doktori vizsgákat tett. 1873. nov. a nagy-szebeni jogakadémia újra alakításakor a magyar közigazgatási jog, úgy az általános és magyar-osztrák statisztika rendes tanárának neveztetett ki. Az intézetnek 1887-ben történt feloszlatásáig működött és más tantárgyakból is, a. m. a magyar magánjog, bányajog és a politikából tanártársait többször helyettesítette. 1879-től egyszersmind az akadémia könyvtárának kezelése is reá bízatott. Végre az intézet ügyeinek lebonyolítását (Lentz Alajos igazgató halála után) ő végezte. 1890. júl. 15. nyugdíjaztatott. Ezután szülővárosában a földhitelintézet igazgatóságának jogtanácsosa, az evang. egyházi nyugdíjintézet számvizsgáló bizottságának s az osztrák-magyar hivatalnokok egylete takarék- és kölcsönbizottságának tagja lett. Az 1873. bécsi világkiállítás XXVI. osztályában részt vett a nagyszebeni felnőttek oktatásáról készített XIV statisztikai táblázatával. 1875 -1889-ig több népszerű felolvasást tartott a jogász-segélyegylet javára s a városi polgár- és iparegylet felsegélyezésére.