Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nikel Zsigmond - Nikelszky Géza - Nikházy Géza - Nikházy László - Nikkel Illés - Nikl Sándor - Nikléczi Sámuel
1055 Nikel—. •Nikléczi 1056 1850. ápr. 25. tanári vizsgálatot tett Bécsben. 1850. decz. 2-tól jún. 3-ig a pozsonyi városi főreáliskolán tanította az ábrázoló geometriát, rajzoló mértant és építészetet ; ezen nap éjjelén hirtelen nyomtalanul eltűnt. Valószínűleg a Dunába ölte magát. — Munkái: 1. Compendium der darstellenden Geometrie nebst einiger Anwendung derselben auf Schattenbestimmung und Perspective. Für Realschulen als auch zum Selbstunterricht verfasst. Pressburg, 1853. 11 kőnyomatú táblával. — 2. Elemente der Geometrie auf Anschauung gegründet, in Verbindung mit geometrischem Zeichnen und mit besonderer Rücksicht auf das Zeichnen geometrischer Formen in der Ebene aus der freien Hand. Für Real-, Bürger- und Gewerbschulen verfasst. Ugyanott, 1854. 10 kőny. táblával. — 3. Sík-alakok mértani és díszítési szabadkézrajzi előkészítésül a szabadkézrajzhoz. U. ott, 1864. 32 táblával. (Ellenbogen Józseffel együtt.) Szinnyei Könyvészete. — A pozsonyi m. kir. állami főreáliskola Értesítője 1895. 106. 1. Nikel Zsigmond, m. kir. erdész és gazdászati tanár, szül. 1841-ben Rohniczon (Kis-Garam, Zólyomm.); Selmeczbányán tanulta 1861-től az erdészetet, mely tárgyból 1867-ben tett tanári vizsgát és 1867-től helyettes tanár volt a selmeczbányai erdészeti akadémián. Czikkei az Erdészeti Lapokban (1868. Egy faltörő a növényországból, A fadöntésről, 1872. A vágásidő befolyása a fák technikai tulajdonságaira). — Munkája : Az emberi trágya a mezőgazdaságban. Az erdélyi gazdasági egylet által jutalmazott pályamunka. Kolozsvár, 1881. (Fekete Lajossal együtt). Nevét Nickelnek, Nicklnek és Nikinek is írják. Bartl-Felsmann, Fő- és középtanodák Névkönyve. Pest, 1870. 13.1. — A selmeczi m. kir. bányász- és erdész-akadémia Emlékkönyve. Selmecz, 1871. 62., 209. lap. — Kiszlingstein Könyvészete, Nikelszky Géza, iparművész, festő, szül. 1877. júl. 28. Szatmár-Németiben ; középiskoláit ugyanott végezte, majd Budapestre jött, hol az országos iparművészeti iskolában folytatta tanulmányait. Ezt jelesül végezve, egy évig állami ösztöndíjjal Münchenben is tartózkodott. Jelenleg a Zsolnay-gyár művészeti osztályának egyik munkása Pécsett. Költeményei a vidéki és fővárosi lapokban jelentek meg. — Munkája: Ifjúságom. Versek, Pécs, 1900. (Ism. Irodalmi Tájékoztató 1. sz. Vasárnapi Újság 44. szám). Rézbányai József szives közlése Pécsről (önéletrajz után). Nikházy Géza, szerkesztője s kiadótulajdonosa A Kisvendéglős cz. lapnak (mely előbb Szemle czímmel jelent meg) Budapesten. A magyar n. múzeumi könyvtár példányáról. Nikházy László. — Munkája: Huszonkét közönséges egyházi beszéd. Miskolcz, 1871. 1. füzet. Petrik Könyvészete. Nikkel Illés, szepességi származású, a nagyszombati sz.-Istvánról nevezett papnevelőnek növendéke volt 1676-ban. Ezen adat följegyzője (Agnelli: Album Sem. S. Steph. 6. 1.) említi róla 1690-ben, hogy az előléptetésre érdemes. — Munkája: Mortua vita .. . (elmélkedések gyűjteménye). Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 359. l. Niki Sándor. — Munkája: Hála s búcsúzás a folyó 1883. oskolai év végével. (Kaposvár. Költemény). Petrik Bibliogr. Nikléczi Sámuel, wittenbergai egyetemi tanár, egykor uj-bányai, nógrádi származású. — Alkalmi költeményeket írt a következő munkákba: Wade Dániel Wittebergae, 1677. (Gyászversek Mazori Dániel halálára). Honores in Philosophia Summes . . . U. ott, 1693.; Torkos Andreas, Dissertatio Theologica. U. ott, 1693. A magyar n. múzeumi könyvtár példányaiból. 33. ív sajtó alá adatott 1903. június 4.