Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nikolics Gábor - Nikolics Gergely A. - Nikolics Ignácz - Nikolics Izidor
,1059 Nikolics résen mint korjegyző és mint a Deákpárt tagja szerepelt. 1862-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet; az 1865. országgyűlésen mint a zsombolyai kerület képviselője jelent meg. 1867 és 1868-ban beutazta Nyugat-Európát; 1869—1882-ig saját ügyeinek élt; ekkor Bosznia és Herczegovina katonai kormányához adlatussá és valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. Ez állásában szerzett érdemei elismeréseid 1884-ben ő felsége az I. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. 1886. febr. 10. magyar bárói méltóságot és örökös főrendiházi tagsági jogot nyert; ekkor családi viszonyainál fogva megvált állásától és ez alkalomból Szarajevó és több boszniai város megválasztotta díszpolgárává. 1887 és 1892-ben a nagykikindai kerület egyhangúlag képviselővé választotta; a szabadelvű párt híve maradt. Az 1896. választások alkalmával nem lépett fel mint képviselőjelölt, a főrendiházban kívánta helyét elfoglalni, ahol a felirati és a pénzügyi bizottság tagja volt. Legnevezetesebb működését mint a szerb congresszus kormánybiztosa és 1890-ben mint a görög keleti szerb püspöki zsinat királyi biztosa fejtette ki. Volt idő, mikor a szerb nemzetiségi viszálykodások elsimítása körül szintén pótolhatatlan politikus volt. A szerb királyi Takova nagykeresztjének és a román királyi «romániai csillag» tiszti nagykeresztjének is tulajdonosa volt. Alapítója a Srpski Dnevnik cz. hazafias szerb lapnak és elnöke volt a budapesti szerb hitközségnek. Meghalt 1903. febr. 27. Rudnán (Torontálm.). — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Forailg. Családok. Bpest, 1888. 379. lap. — Ország-Világ 1890. 16. SZ. arczk. — Vasárnapi Újság 1890. 22. sz. arczk. — Torontál 1892. 19. szám. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1901. 126. lap. — Szerencs János, A főrendiház Évkönyve. Bpest, 1902. — Budapesti Hirlap 1903. 58. Sz. Nikolics Gábor, görög keleti vallású lelkész Mehálán (Temesm.). — Munkája: Gospodina Sam. Maširevič episkopu Temišvarskom. Temesvár, 1858. (Üdvözlő költemény Masirevics S. püspök tiszteletére). Universalis Schematismus ecclesiae graeci non uniti ritus. 1843—44. Budae. 116. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nikolics Gergely A. — Munkája : Szrpszke národné peszme I. Újvidék, 1888. (Szerémi szerb népdalok). A magyar n. muzeumi könyvtár példányáról. Nikolics Ignácz, főgymnasiumi tanár,, szül. 1860-ban Budapesten, 1888-ban nyert tanári oklevelet a magyar és német nyelvből; jelenleg a budapesti II. kerületi m. kir. kath. főgymnasiumban mint rendes tanár a latin és görög nyelvet tanítja. Czikkei a Közoktatásban (1886. A terminologia kérdéséhez, 1887. Könyvism.); a budapesti II. ker. főgymnasium Értesítőjében. (1890. Az amphitheatrum és az amphitheatralis játékok). Vajda Névkönyve 53. 1. Nikolics Izidor, megyei főispán, szül. 1805. febr. 4. Szent-Tamáson (Bács-Bodrogm.); iskoláit Szegeden, Pécsett, Pozsonyban, hol 1825-ben I. éves jogász volt, és Pesten végezte, hol ügyvédi oklevelet nyert és 1828-ban a kir. tábla esküdt jegyzője, majd Bácsmegye főügyésze lett. 1843-ban a m. kir. helytartótanácshoz titkárnak nevezték ki. A szabadságharcz idején Bécsben lakott. 1849-ben Bács- és Torontálmegyék főispánja lett; 1852-ben azonban nyugalomba lépett. Bács- és több megyék táblabírája volt. Meghalt 1862. febr. 14. lépcsőn történt megsikamlás és ez által okozott agyrázkódás következtében Zomborban. — Lyrai költeményei a szerb lapokban jelentek meg. — Munkái: 1. Carmen ill. dno Francisco e com. Győry de Radván, augusto a cubiculis, ac consiliis, excelsos curulis sedis honores publica Bacsiensis unitaeque hub arti-