Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pancsics (Pančič) József - Pánczél Dániel (albisi)
253 Páncsics—Pánczél 254 kidolgozott kézikönyv, az ág. ev. erdélyi püspöki levéltárban, nagy ívrét kötet, mely az ev. egyház szabadalmaira, zsinati végzéseire és az akkori egyházjogi gyakorlatra vonatkozik. Schmeizel, Martin, Dissertatio Epistolica de statu religionis et ecclesiae Lutheranorum in Transylvania. Jenae, 1722. — Benkö, Transsilvania. Vindobonae, 1178. 433. 1. — Seivert, Nachrichten. Pressburg. 1785. 320. 1. — Siebenb. Quartalschrift II. 1791. 24. 1. — Wallaszky, Conspectus Reipublicae Litterariae in Hungaria. Budae, 1808. 202., 238., 247. 1. — Budapesti Szemle IV. 1858. 239. 1. — Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 44. 1., IV. 333. 1. — Szabú-Hellebrant, Régi Magyar Könyvtár II., III. 1, rész. — Zimmermann, Fram, Handschriftliche Urkunden-Sammlungen. Hermannstadt, 1884. 11. 1. — Uj M. Athenas 575. 1. — Petrik Bibliogr. II. 162. 1. — Pallas Nagy Lexikona XIII. 765. 1. Pancsics (Pančič) József, orvosdoktor, a belgrádi szerb lyceum tanára és a múzeum igazgatója, a m. tudom. akadémia kültagja, szül. 1814 ápr. 17. Bribirben (Nevine mellett a horvát tengermelléken); a gymnasiumot Fiuméban 1824—30-ig végezte s 1830—32. Zágrábban hallgatta a bölcseletet; a pesti egyetemen orvosnövendék volt és 1842-ben nyert orvosdoktori oklevelet; előszeretettel foglalkozott a botanikával; kutatások czéljából 1845 tavaszán Ruszkabányán (Krassó-Szörénym.) tartózkodott; innét a felsőbb tudományokban való kiképzése végett Bécsbe ment, honnét visszatért Magyarországba, azután Szerbországban kerületi orvos lett. A m. tudom. akadémia 1868 márcz. 18. választotta kültagjának, a belgrádi tudóstársaságnak, a bécsi cs. k. zoologiai-botanikai társaságnak, a cs. k. geologiai birodalmi intézetnek, a regensburgi kir. botanikai társaságnak és a cherbourgi Société des naturalistesnek tagja. Meghalt 1888 márcz. 8. Belgrádban. A m. tudom. akadémiában 1893 decz. 18. Kánitz Ágost tartott fölötte emlékbeszédet. — Czikkei a Verhandlungen der k. k. zool.-botan. Gesellschaftban (Wien, XI. Zur Moosflora des nordöstlichen Banates); az Österr. botan. Zeitschriftben (XVIII. 1868. Zur Flora des Banates) sat. — Munkái: 1. Toxicologia botanica. Dissertatio inauguralis. Pestini, 1842. — 2. Plantarum serbicarum pemptas. Venetiis, 1860. — 3. Plantae serbicae rariores aut novae. U. ott, 1862. (Ezen két utóbbi munkát Visiani tanár társaságában a növények rajzaival adta ki). — 4. Pisces serbicae. Belgrád, 1860. — Többi munkáit szerb vagy szerblatin nyelven adta ki s mind Szerbországra vonatkoznak. Slavische Blätter. (Szerk. l.ukšič Bécsben) I. évf. 600. lap. — Kanitz, Aug., Versuch einer Geschichte der ungar. Botanik. Halle, 1865. 209. lap és Emlékbeszéd P. felett. Bpest, 1893. (Emlékbeszédek VIII. 3.) — Wurzbach, Biogr. Lexikon XXI. 258. 1. — Szinnyei Könyvészete. Pánczél Dániel (albisi), hírlapíró és szerkesztő, szül. 1759-ben Mérán (Kalotaszeg) Erdélyben, több évig Szacsvay Sándor mellett Bécsben a Magyar Kurir segédszerkesztője volt; Szacsvay után 1793-ban Decsy révén át a lapot, P.Erdély részére külön újság kiadására kért engedélyt és lapját Magyar Merkurius cz. adta ki; ez politikai tartalommal hetenként kétszer jelent meg Bécsben kisörét félíven 1793 ápr. 23-ál 1798 jún. 30-ig társlapjaival, az Uj bécsi Magyar Musával és a Bibliothecával (1795.), mely utóbbi csak ritkán jelent meg. Toldalékot is adott hozzá külön lapszámozással. (Ezen külön lapszámozás miatt, mert a kötésnél elhányták, igen ritka). Ezzel együtt három magyar újság volt Bécsben , hogy a közkedveltségű Magyar Hírmondó mellett megállhassanak, a Kurir és a Merkurius egyesültek az előbbinek czíme alatt, s így P. Decsyvel együtt a M. Kurirnak társszerkesztője (1799—1815), Decsy halála után tulajdonos szerkesztője volt (1816— 1827-ig); szerkesztette még a Kedveskedőt, Igaz Sámuellel, mely szintén a Magyar Kurir melléklapja volt és hetenként kétszer jelent meg Bécsben kisörét félíven 1724—27-ig. 36 évi hirlapírói pár