Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet

P - Petretics Péter - Petri Arthur - Petri Bernát - Petri Elek

1049 Petrik—Petrikovich 1037 dam Societatis Jesu Religioso, SS. Theo­logiae in quartum Annum auditore. Dum Alma Archi-Episcopalis Universitas Tyr­naviensis Titularis Patronae Solennitatem VI. Idus Decembris festive exigeret, Anno 1702. Tyrnaviae (Névtelenül.). Stoeger, Scriptores 263. 1. — Szabó Károly. Régi M. Könyvtár II. 578. lap. — De Baker-Sommervogel, Bibliothéque-Bibliogr. VI. 631. ]. Petretics Péter, zágrábi püspök, 1648. febr. 4-től. Meghalt 1667. okt. 12. — Munkája: Szveti Evangeliomi Koteremi szveta Czirkva Zagrebecska Szlovenska, okolu gradisca po Nedelye te Szvetke sive: Ziednem Kratkem Catechismusem, za nevmetelne lyudi hasznovitem Szvet­lega i Viszoko postuvanoga .. . Grácz, (XVII. száz.) — Egy kisebb munkája van a Barits Adalbert gyűjteményében: Scrip­torum ex regno Slavoniae a saeculo XIV usque ad XVII inclusive collectio. Varasdini, 1774. Gams, Series Episcoporum. Ratisbonae, 1873. 388. lap. — Petrik Bibliogr. — Szabo-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 2. rész 569. 1. Petri Arthur, magánhivatalnok, Pa­tzauer Jakab borkereskedő és Engel Erna fia, szül. 1873. decz. 18. Mádon (Zemplén­megye) ; középiskoláit Kassán, Budapes­ten, majd Debreczenben végezte, a­hol 1892-ben a kereskedelmi akadémián érett­ségi vizsgát tett. 1894—97-ig Kassán az Abauj-Kassai Közlönynek és a megszűnt Kassai Hirlapnak munkatársa, 1897— 1900-ig a hazai ált. biztosító részvény­társaság osztályfőnöke volt, a mely állá­sától megvált. 1899-ben Patzauer családi nevét Petrire változtatta. — Czikkeket, tárczákat, verseket írt 1894—97-ig az említett lapokon kívül, több vidéki lapba, így a Debreczenbe, a Délmagyarországi Közlönybe, a Szegedi Híradóba, a lugosi Südungarnba, a Karansebeser Zeitungba stb. Ujabban (1903—1904) a Magyar Szó, Győri Újság és a M. Szalon hozott tőle verset. Mint a Biztosítási és Közgazdasági Lapok dolgozótársa több czikket írt a biztosításról (1902. A vasúton utazók kötelező állami baleset elleni biztosításá­ról) ; a M. Biztosítási Évkönyvben (1898. A külföldi törvényhozásról az életbizto­sítás terén, valamint a belga munkás­pénztárról). — Munkái: 1. Magány. Ver­sek. Bpest, 1900. — 2. Virrasztás dalai. (Ujabb versek). U. ott, 1901.— 3. Bolyongás. U. ott, 1905. (Sajtó alatt). ,11. Könyvészet 1900., 1901. és önéletrajzi adatok. Petri Bernát, urasági főkertész. — Czikkei: a Becker által kiadott Taschen­buch für Gartenfreunde. Leipzig, 1797. cz. munkában (Verzeichniss derjenigen Bäume unb Gesträuche, welche in dem Königreiche Ungarn wild wachsen. Be­schreibung des Franz Graf Zichy'schen Naturgartens zu Vedrőd in Ungarn, Be­schreibung des Naturgartens des Herrn Barons Ladislaus Ortzy bei Pest, Be­schreibung des Naturgartens des Herrn Grafen von Viczay in Hédervár auf der Insel Schütt in Ungarn, Beschreibung des gräflich Sándor'schen Gartens zu Ráró in Ungarn, zwei Stunden von Raab). Szinnyei Könyvészete. Petri Elek, ev. ref. lelkész, P. Ferencz és Sombory Julianna birtokos nemes szülők fia, szül. 1852. nov. 20. Maros­vásárhelyt, a­hol gymnasiumi tanulmá­nyait is végezte. A theologiát 1870-től Budapesten hallgatta, honnét 1874-ben külföldre ment és egy évet a marburgi, egyet az utrechti egyetemen töltött. 1876-ban hazatérve, a budapesti theol. aka­démián előbb helyettes, 1879. pedig ren­des tanár lett az újtestamentomi exegetikai tanszéken. A dunamelléki ref. egyház­kerület 1881-ben egyházkerületi aljegyző­nek, 1891-ben egyházkerületi pénztár­­nokká választotta. 1891-ben a püspöki hivatal vezetésével bízatott meg. A buda­pesti ev. ref. egyház, Szász Károly püs­pöknek nyugalomba vonulása után, 1904. máj. 12. rendes lelkészül hívta meg. A

Next