Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Palásthy Márton (palásti és keszihóczi) - Palásthy Pál (palásti és keszihóczi)
143 Palásthy 144 1753-ban cs. kir. tábornok volt. Munkája : Dictamina seu scita variae doctrinae, politicae, moralis, stoicae, christianae, et, spiritualis. Ex operibus R. P. Joannis Eusebii Soc. Jesu collecta. Laureato honori . . . promotore Antonio Hellmar ... 1736. Majo die 15. Tyrnaviae. Nagy Iván, Magyarország Családai VIII. 31. I. és a magyar n. múzeumi könyvtár példányáról. Palásthy Márton (palásti és keszihóczi), a bécsi udvari cancellária titkára, P. Ferencz tábornok és Baranyai Magdolna fia, Kazinczy szerint magas tehetségű, jeles képzettségű, több idegen nyelvben jártas, a családra nagy reményű, a haza szolgálatában fényes kilátású fiatal férfiú lehetett. Azonfölül, hogy Európa országainak majdnem minden fővárosát beutazta, Bécsben a m. k. udvari cancelláriának fogalmazója, majd titkára volt Ürményi kormányzása alatt. A császár által, nyelvismereteiért, a külföldi udvarokhoz (London, Páris, Nápoly, Velencze) futárként is kiküldetett. A nemes gondolkozású férfiú, hogy a bécsi fojtó levegőtől magát megmentse vagy a halál magvát magában érezve. Bécset és hivatalát elhagyta és atyai birtokain Abaujban keresett menedéket és talált 1790. febr. halált. — Német levele Kazinczyhoz 1788. okt. 31. Bécsből (Kazinczy Ferencz levelezése I. 231. L). — Kézirati könyv maradt a budapesti piarista rendház birtokában, melyben 60 —70 többnyire Bécsből 1781—89-ig Koppy Károlyhoz intézett latin levele maradt fenn, Koppy válaszaival együtt. (A levelek tárgya : II. József császárnak az egész birodalomra, de különösen a kath. egyházra és magyar hazánkra végzetszerű veszélyekkel teli erőszakos újítási rendeletei. Ezen levelek, melyek az aknamunkában ördögi ügyességgel dolgozó bécsi államhivatalnokok indokait felfedik, a történelemhez becses adatokat nyújtanak). Orpheus 1791. I. 80. 1. — Horányi, Scriptores Piarum Scholarum IV. 2il. 1. — Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 31. 1. — Palásthy Pál, A Palásthyak. Budapest, 1891. III. k. XIII. 1. Palásthy Pál (palásti és keszihóczi), theologiai doktor, sareptai fölszentelt püspök és esztergomi kanonok, P. László birtokos és Csom Juli fia, szül. 1825. márcz. 29. Magyar-Izsépen (Zemplénm.); a gymnasiumot Kassán végezte; a kassai egyházmegyei papok közé felvétetvén, Pesten hallgatta a hittant. 1848. jún. 10. fölszenteltetett. A bécsi szent Ágostonféle intézetben theologiai doktor, Sátoralja-Ujhelyi káplán, a kassai papnevelőben lelki igazgató lett. 1855. febr. 22. a pesti egyetemen az erkölcstan tanárává neveztetett ki. 1861. július 25. a hittani kar dékánjává választotta. 1871. október esztergomi kanonok, 1878. júl. 1. Kava vagy Káváról nevezett czímzetes apát, 1881. november 6. nyitrai főesperes lett. 1886. máj. 9. sareptai püspökké szenteltetett föl és az esztergomi bíbornok-érsek segédpüspöke volt. Meghalt 1899. szept. 25-én Esztergomban. Egy millió korona vagyonát tőkésíteni rendelte s kamatait az esztergomi egyházmegye plébániáinak segélyezésére hagyta addig, míg a plébánosok kongruája rendezve lesz s életbe lép, azontúl az esztergomi káptalan ama tagjai számára, a kik a délutáni officiumon jelen vannak. Czikkei a Religióban (1850. Hivatás és irány, 1853. A breviariumi imádság, jelentősége és kötelezettsége szempontjából, 1854. Kézikönyveink és az egyház imái, 1856. A boldogságos szűz Máriáról való szent beszédek, 1858. Jótékonyság Bernben, 1859 Az erkölcstanrendszer elleni igények, 1860. Csendes szent mise karácsony éjjelén, Nyugati tájképek az egyház láthatárán, 1863. II. Olaszországi levelek); a Családi Lapokban (1856. Korrajzok Nagy Theodorik történetéből, 1857. Imakönyvek küldísze, történeti értekezés); egyházi beszédeket közölt a Pázmány-füzetekben, a Kath. Lelkipásztorban és Garay