Szion, 1839. július-december (Második félév, 1-26. szám)
1839-10-09 / 15. szám
földi pályáját néhai Fő tiszt. Thueguth Venczel olvasó kanonok és apát, kinek hűlt tetemei a’ ma Egának még életében elkészítetett koporsóban saját s kivánatára a’ közönséges temetőbe érdemeihez illő szertartással takaritattak el. Benne, a ns. főkáptalan, egy sok érdemű tagját, a’ papnevelő- ház több évekig volt egykori fő igazgatóját, az emberiség egy valójában hőkeblű barátját és jól- tevőjét veszté. Annyira megfelelt ő t. i. nevének, hogy ha nem is viselte volna azt életében, az utó- kor méltán vala avval áldásban élő emlékét meg- tisztelendő. Több árvákon kivűl, kiket gyámatyai s gondjai alá fogadván emberekké lett. — számta-lan ügy efogyott , kiknek későn korán zárva volt E erszénye és ajtaja, áldja porhadozó jó szívét. Beléé hamvainak! •— I*est. Mindszent fiú' G-kán. Az ujtatos Rend’ érdemes tagja Barts Ferencz, ki theologiai tanulmányait a’ jocsti egyetemmel végezte, a’ rigorosumok letétele után folyókán a’ doctori rangra emeltetett. Megelőzte ezt a’ szokott nyilvános vetélkedés mélt. Deresd Nép. János ez. püspök, kir. tanácsnok, ’s a’ theologiai kar’ directora ’s elnöke jelenlétében, mellyen dicséretes készséggel ’s jeles tudománnyal védte ezen állítmányait: ,,A’ kérész- tény' religio sebes terjedése, isteni eredetét mutat-ja ugyanannak, 17. sz. alatt. ,,A’ csodák lehetsége- ’ sek“’ 25 sz. alatt; az isteni gondviselést az ею- bér viszontagságaival egyeztethető“ a’ 28 sz alatt. ? Oppugnánsaik ezen állítmányoknak voltak: nagy Liszt, s ’s tud. ifj. Szabó János, Szilassy János, ’s Rátz András. Az állítmányok az áj Lajos Rend’ érdem ? teljes Provincialissának , Grosser Kér. Jánosnak van- “ nak ajálva, kit mint a’ tudományok nem csak ba rátját ’s kedvelőjét, hanem koszorúsát is üdvözöl, ’s jótéteményéről hálával emlékezik e’ rövid elő- E beszédben a’ koszorúzandó. A’ főtiszt, rend’ elnöke, egyéb budai ’s pesti ház’ tagjaival diszesítette az ünnepélyt jelenlétével. § Esztergám. Kisasszonyhó’ 29-kén. Az eszter-gami fő káptalan két nestorai ünnepelték ugyan vegyi napon aranymisével a’ folyó hó’ 29-kén papi felszentelésük’ félszázados emlékét, t. i. mélt. dór- “ • ................ ч " dánszly Fiel' felszentelt timiniai püspök, s Misikolczy Márton apát ’s örkanonok. A’ mélt. pis- E pök ugyan ifjú kora’ájtatosság óráinak emlékéből, s hír szerint, ugyan azon helyen szándékozott tarta- Eni aranymiséjét, mellyen első miséjét az urnák be- mutatta; az örkanonok úr pedig Esztergomban tartói s ezen ünnepel. Számos tisztelői jelentek meg a’ fő- E tiszt. kanonoknak, kik között mélt. Dercsik Népes Jánost is örvendve szemlélték a’ fő megye káptalanja, nagy számmal egybegyűlt tagjai. E Иёсв. Mindszenthó 1-jén. A’ bécsi egyetem’ fényes ünnepet ült folyó hó 1-jén, midőn az iskolai év szokott szertartással megnyittatván, egyszersmind gróf Mitrovszky Antal egyetemi Cancellár mellképét teremében hálája ’s tisztelete jeléül felfüggesztette. Az egyetemi karok, ’s minden rangú nagy számú vendégek előtt főtiszt. Ruttenstock Jakab, a’ Klosterneuburgi reg. kanonokok’ praclatusa, egykori nagyhírű professor az egyetemnél tarta beszédet, mellyben a’ gróf érdemeiről az egyre- Lemre nézve elénk szinü ábrázolatot tön. A’ képet illy aláírással ékesíttette az Egyletem: ,, Antonio Frid.e Comitibus Mitrovszky in Mitrovitz, et JSemyst. Domino Dynastiae IFiesenberg in Moravia, suae Caes. Reg. ap. Majest. Consiliario intimo, atque Camerario actuali, sub premo Imperii Cancellario, inclytae C. R. aulicae aul. Stud. Commissionis Praesidi etc. Patrono Musarum exinuo, ob plurima in Caesarem, patriam , ut rem literariam merita, grata scientiarum Academia J iennensis. M. DCCC. XXXIX. \\\I. Levél. Szathmár Julius’ Sákán 1839. Tiszt.... úr! •— Kegyetek, mint Rationalisták elvetvén minden isteni kijelentést, és a’ kinyilatkoztatott vallásnak czikkjeit, "minden alapos bizonyítványok’ ellenére, mellyek mellett a’ hitelesség, minden adatival szóll, Dr. Bretschneider után jóra roszra el indulván, azt mondják, és akarják, hogy a' kereszténység’ helyibe lassan lassan a' természeti religio , ’s az úgy nevezett rationalismus helyt foglaljon. — Elhiszem, hogy képtelenek már most valami surrogatumról gondoskodni, minekutánna mint keresztény tanítók , a’ keresztény egyetemben , keresztény Európában, a’ keresztény ideologusoknak olly keresztény tant adtak elő, a’ melly a’ kereszténységségnek talpköveit megrendítette, és a’ kereszténységet, a’ mostani keresztény télen nevelés, és irás mód által, úgy szóllván kereszténységéből kivetkeztette. De ez példákban jobban ki fog tűnni , p. v. Schleiermacher soha se hitt a’ sz. háromságban; még is papokat (?) keresztény (??) theologusokat nevelt. (De millyeneket ???) Wegsi beider Gyula, 'Ágoston, 'Lajos a’ dogmaticából minden dogmát elválasztott, minden transcendentalis czikket tagadván , még is az ágazati theologiának professora volt! — (De miilyen?) Ij. Paulus semmit sem hitt , a’ mit az ő gyarló esze fel nem fogott, és még is llermeneulicának professora volt! (de miilyennek?) Dr. Marhavick a’ Hegel’ Triassát vette fel a’ dogmaticájában ! (de miilyen Triasz? a’ Plátóénál lábásabbat!) Dr. Strausz kérész* Lény dogmaticának tanárja, tanítója, és íróija; de шШа minden dogma csak mythus! (ugyan szép keresztény dogmatica, tanár, és tanító!) Végtére Dr. Bretschneider Gottlieb Károly, Goi Imi (azt tartom keresztény) Superintendens úr, keresztény dogmaticát irt (1805), és mármost egyetlen egy keresztény dogmát se hisz, a mint az fent érintett levelekből kitetszik ; sőt erőnek erejével az egész világnak a’ rationalismust akarja obtrudálni, csak AlISTRI.I. Па*е.ч. Ces. ’s ap. kir. Felsége kisasszonydió’ 1 21-ki legfensőbb határzatánál fogva, az udinai szé- E kés—egyház kanonokjáva Beárzi Kér. Jánosi sz. s. Györgyi plébánost az udinai megyében kegyelmessen kinevezni méltozlatott. Jarosch Kér. Jánosnak, neszdenitzi plébánusnak Morvában elfogadását a’ számára küldött hafor-diplomának a’ kertmivelő társaságtól, megengedí ni méltozlatott. t