Szociális Munka, 1991 (3. évfolyam, 2-4. szám)
1991 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kabai Imre: A család változásai
82 SZOCIÁLIS MUNKA 1991.2. és külön kiemelést érdemel R.La Rossa és Mr. La Rossa (1981) kiváló munkája, amelyben a szerzők azt elemzik, hogyan változtatja meg a gyermek érkezése a család belső viszonyait. Vizsgálati témánk szempontjából kitüntetett jelentőséget tulajdonítunk azoknak a munkáknak, amelyek ismételt adatfelvételek segítségével elemzik az első gyermek születésének időszakát. Ide sorolhatjuk J. Belsky és M. Rovine (1984) három adatfelvételből álló longitudinális vizsgálatát, amely során a szerzők a szülők társadalmi kapcsolatainak átrendeződését elemzik. A fertilitási magatartás változásait vizsgálják L. Chisholm és munkatársai (1978), míg S.K. Nock (1981) adatfelvétel-sorozatának célja — különböző demográfiai események között — külön is az első gyermek születését követően beállott változások elemzése a házaspárok önértékelésében. Bizonyos tekintetben K. Kammeyer és A. Gordon (1978) vizsgálatai állnak célkitűzéseinkhez a legközelebb: ők arra kíváncsiak, hogyan változnak meg a család nagyságára vonatkozó elképzelések az első gyermek megszületését követően. Hasonlóan az előzőekben idézett szerzőkhöz, mi is az ismétléses adatfelvételi technikát választottuk. Ez az eljárás közel sem ismeretlen a magyar empirikus családkutatásban sem. Példaként említhetjük Oroszi Zs. és Kamarás F. (1983) munkáját, amely a házasságok stabilitásának kérdéseivel foglalkozik. Elgondolásaink szerint az első gyermek születését követően beállott változások ismételt adatfelvétel segítségével empirikusan vizsgálhatók, az adatok időbeni összevetése révén matematikai-statisztikai eszközök segítségével elemezhetők. Terveinket négyéves időciklusra készítettük el. Ez idő alatt két adatfelvételt valósítunk meg: az elsőt a gyermek születését közvetlenül megelőző időszakban, míg a másodikat kb. két évvel később. Az első adatfelvétel 1987 folyamán zajlott le, amely során 416 első gyermekét váró fiatal házaspárt kérdeztünk meg kérdőíveinkkel. Külön interjú készült a férjjel és külön a feleséggel. Kérdezőbiztosaink az esetek döntő többségében a családok körzeti védőnői voltak. Jelenleg a második adatfelvétel eredményeinek számítógépes elemzését végezzük. Mintánkat úgy állítottuk össze, hogy az tükrözze Magyarország érintett népességének főbb arányait. Reprezentatív adatfelvételre nem vállalkozhattunk, de úgy véljük, kisebb megszorításokkal eredményeink kiterjeszthetők a vizsgált populációra. Az egyik megszorítás abból ered, hogy nem biztosíthattuk a teljes térbeli reprezentativitást, így csupán a település-nagyságrend alapján tükrözi mintánk a mai valóságot. A másik megszorítás abból ered, hogy az alkalmazott vizsgálati eszközünk (a kérdőív-pár) igen bonyolult, meglehetősen hosszú és nem egyszer meggondolkodtató, nem egyszerűen megválaszolható kérdéseket tartalmaz, így a legkevésbé iskolázott, többnyire súlyosan deprivált rétegek kimaradtak mintánkból (pl. egyetlen cigánycsaláddal sem készült interjú). Véleményünk szerint helyzetük elemzése külön vizsgálat tárgyát képezheti, melyre mi nem vállalkoztunk. Arra viszont igenis vállalkoztunk, hogy a kiválasztott családok életének minden lényeges vonatkozására kiterjedő adatfelvételt valósítsunk meg. Abból a nyilvánvaló meggondolásból indultunk ki, hogy a családi viszonyok elmozdulásai, a gyermekválllalással kapcsolatos döntések alakulása elválaszthatatlanul összefonódik a házaspárok életének előzményeivel és jelenlegi élethelyzetük minden jelentősebb elemével. (1) A vizsgálati minta legfontosabb adatait lásd a túloldali táblázatokban!