Szocialista Nevelés, 1972. szeptember-1973. június (18. évfolyam, 1-10. szám)
1973-02-01 / 6. szám - Tankó László: Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára…
ke: Vysťahovalci c. költeményét, s végül az egész osztály bevonásával mozgalmi dalokat énekelhetnek. Ha a tanulóknak az iskolában vagy az iskolán kívül alkalmuk van megtekinteni a februári eseményeket bemutató filmet, a szlovák órákon föltétlenül beszélgetni kell velük a filmmel kapcsolatos élményeikről. Nagyon fontos az is, hogy a tanulók az iskolai ünnepélyről is beszámoljanak a szlovák órákon. Miután meggyőződtünk róla, hogy a tanulók kielégítő szókincsre tettek szert ebből a témakörből, s önállóan is tudnak róla beszélni, írásbeli fogalmazást is adhatunk nekik a februári eseményekkel kapcsolatosan. Az írásbeli fogalmazás témája azonban nem lehet valamiféle elvont elmélkedés a februári eseményekről, hanem élménybeszámoló (pl. Ako sme oslaviki v škole 25. výročie Februárového víťazstva, vagy: Porovnaj život Miška z románu Cenkovej deti so svojím životom, vagy: Život mojej babičky — na základe básne slohová úloha; Boli sme v kine és hasonlók). A szlovák órákon még számos más formában is meg lehet emlékezni a februári eseményekről. Felhívjuk pedagógusaink figyelmét, hogy ne csak egy tanítási órán foglalkozzanak ezzel a témával, s ne a tananyagtól függetlenül, kiragadva valamilyen témakörből. A tanulók csak úgy értik meg a forradalmi gondolatokat, viszonyuk szocialista rendszerünkhöz csak akkor lesz helyes, ha fokozatosan vezetjük rá őket olyan olvasmányok, versek kapcsán, amelyek közel állnak érdeklődési körükhöz, s amelyekből természetszerűleg következik, hogy egyértelműen pártunk és szocialista rendszerünk politikája mellett foglalnak állást, így tudjuk teljesíteni a helyesen vezetett szlovák nyelvi órákon mindkét célunkat: beszélni tanítjuk tanulóinkat, bővítjük szókincsüket s egyben a kommunista erkölcs szellemében neveljük őket. (K. E.) PETŐFI SÁNDOR születésének 150. évfordulójára... TANKÓ LÁSZLÓ Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára számos ünnepség és rendezvény zajlott le Magyarországon és külföldön is. Nehéz lenne ezek számát felsorolni akár csak nálunk, Csehszlovákiában is, hát még Magyarországon és szerte a világban. Gondolom, az iskolákban is sok-sok ünnepségen elevenítették fel Petőfi emlékét és örökségét, amely másfél évszázad távlatából is oly elevenen szól hozzánk, a ma emberéhez, szocialista jelenünkhöz. A gondolatok és kérdések sokasága vetődik fel az évforduló kapcsán, amelyek közül minket, pedagógusokat az foglalkoztat leginkább: milyen az a kép, amely tanulóinkban kirajzolódik, a XIX. századnak nemcsak a magyar, de a világirodalomnak is egyik legnagyobb lánglelkű forradalmár költőjéről, Petőfi Sándorról? Ez a gondolat és ösztönzés vezette az SZSZK Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Iskolák Osztályát, valamint a Pedagógiai Kutatóintézet Nemzetiségi Csoportját, amikor e folyóirat hasábjain is meghirdette a következő című pályázatot: „Hogyan tudom Petőfi eszmevilágát, költészetét közel vinni tanulóinkhoz, különös tekintettel a nemzetköziségre.“ A pályázat az alap- és középiskolák pedagógusai számára lett meghirdetve, s a mellékelt Útmutató szerint arra kívánt ösztönözni, hogy végiggondolják, „eddigi működésük során milyen szemléltető anyaggal, milyen eljárásrendszerben sikerült a leghatásosabb, vagyis a tanulók értelmi-érzelmi világát leginkább megmozgató Petőfiképet kialakítani“. Petőfivel, tudjuk jól, a tanulók az alapiskola első osztályától az érettsé g 73