Tiszavidék, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-11 / 291.szám

* • // FÖLDMUVESSZOVETKEZETEINK _____életéből_____ fl megyei szövetkezeti küldöttgyűlésen elhangzott felszólalásokból Tuzson Menyhért elvtárs, Mezőtúr küldötte, az ottani földművesszövetkezet igazga­tóságának elnöke azt han­goztatta hozzászólásában, hogy támaszkodjon a szövetkezeti mozgalom jobban az idős harcosokra, de gondoskodni kell az utánpótlásról is. Von­juk be a mozgalmi munkába a tagbizottságokat — mon­dotta —, ne csak egy fel­adattal­­ öröd­­jjük, hanem kapcsoljuk össze a munkát. Vállalta a mezőtúri szövet­kezet nev­­ben, hogy a IV-i­t negyedévb­en is — a többi­hez hasonlóan —, nyeresége­sek lesznek. A felsőbb szer­vektől pedig azt kérte Tu­zson elvtárs, hogy az áruté­­ríft^t jobban szervezzék meg. Lőti Gyula, a jászapáti f­a­lűves szövetkezet tagjai­nak képviseletében a helyte­len limitárak miatt emelt szót. Ő is azt kifogásolta, hogy a szövetkezetek igazga­tósági tagjainak nincs elegendő hatáskörük Nincs annyi joguk jelenleg, hogy a dolgozók bérénél kü­lönbséget tegyenek a jó és a rossz munkát végzők között. Azt szeretnék, ha helyben állapíthatnák meg, hogy ki mennyi fizetést érdemel. Ja­vasolta a küldöttgyűlésnek, hogy a szövetkezetek tulaj­­donában levő rossz, s ráfize­téses járműveket vonják ki a forgalomból. Tóth Béla, a megye legtá­volabbi ré­zéről, Tiszaör­­vényről jött el a küldöttgyű­lésre. A kis község dolgozó parasztjainak jogos panaszá­ról, arról beszélt, hogy a gép­állomás egye­s traktorosai csak annak szántanak, aki 50—100 forint borravalót ad.­­Sok esetben ez nagyobb ös­­­szeget tesz ki, mint a mun­­kadíj. Kérte, ennek sürgős megszüntetését, s a bűnösök szigorú felelősségre vonását. Szádvári Vendel a jászbol­­dogházai földművesszövetke­zet fejlődéséről számolt be a küldöttgyűlésnek, majd azt kérte, hogy azokban a közsé­gekben, ahol sok sertésre kö­töttek hizlalási szerződést, a kukorica felvásárlásánál ezt is vegyék figyelembe. Jász­­boldogházán pl. száznegyven dolgozó paraszt 2.670 sertés hizlalására kötött szerződést. Azt kérte még, hogy a te­nyészállatok részére biztosít­sanak az illetékesek legelőt. Bejelentette azt is, hogy 300 forint értékű részjegyet jegy­zett. Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága titkára a párt harcos üdvöz­letét tolmácsolta a küldött­­gyűlésnek. Beszélt arról, hogy hosszú volt az az út, melyet a földművesszövetkezeti moz­galom 13 év alatt a százezer tagság eléréséig megtett. Em­lékezzünk arra az időre, hogy milyen sok segítséget adott a Magyar Kommunista Párt ah­hoz, hogy a szövetkezet az új f­öldhözjuttatottak érdekkép­viseleti szerve is lett. Mindenki tudta azt, hogy mit jelent az egységes föld­művesszövetkezeti mozgalom létrehozása. Tudták a dolgozó parasztok és tudták a régi vi­lág levitézlett képviselői. A dolgozó paraszt asszonyok és emberek vállalták a harc ne­hézségeit s rövid idő alatt gyö­keret vert falun a szövetke­zeti mozgalom. A felszabadu­lás után eltelt 3 esztendő után megkezdhettük az egy­séges falusi szövetkezet meg­teremtését. Sor került a kü­lönböző reakciós szövetkeze­tek megtisztítására, s ez a munka igen heves harc köze­pette ment végbe. Pártunk helyesen mutatta meg a dol­gozó parasztságnak az utat, a célt és ennek érdekében a tennivalókat. Tiszta lelkiismerettel mond­hatjuk, hogy a földművesszö­vetkezeti mozgalom megyénk­ben alapjában betöltötte fel­adatát. Hiba az, hogy a szö­vetkezetek az utóbbi időben vesztettek a lendületükből, meglazult a kereskedelmi te­vékenység is. A véres ellen­­forradalmi események után pártunk mindent elkövet,­­ hogy a dolgozó parasztság tá­volabbi érdekeit és céljait megvalósítsa. Megteremtettük annak a feltételeit, hogy az elkövetett hibákat kiküszöböl­jük, biztosan haladjunk előre a szocializmus építésének út­ján. Meg vagyunk győződve, ho­gy a falusi szövetkezetek még jobban el fogják látni feladatukat, megvan az a gár­da a falusi parasztasszonyok­ból, és férfiakból, aki képes dolgozni. A visszaélésekről, lopásokról, sikkasztásokról szólva, meg kell mondani, hogy az olyan személyek,­­ akik felismerték annak lehe­tőségét, hogy hogyan lehet könnyen pénzt, vagyont sze­rezni, megtalálták a gyenge pontokat. A szövetkezeti mozgalmat meg kell szabadítani azok­tól az egyénektől, akiknek a haszonlesés, lopás, csalás a céljuk. Javaslatunk, hogy a föld­művesszövetkezeti mozga­lomba parasztemberek és as­­­szonyok kerül­jenek be, olya­nok, akik a földművesszövet­­kezeti mozgalom érdekeit vé­dik. Így sokkal kevesebb lesz a ba­j, mert ezek az emberek nem fogják forintokért odaad­ni a becsületüket. A falusi pártszervezetek munkájáról beszélve, arról szólott Csáki elvtárs, hogy a pártirányítás nem ütközhet a szövetkezet önállóságával, de a szövetkezetek sem lehetnek függetlenek a párt politikájá­tól. Népi demokratikus rend­szerünkben minden szerv munkájában a Párt célkitűzé­seinek és irányításának kell érvényesülni. Mi azt javasol­juk a­ községi pártti­tkár elv­társaknak, hogy a megfelelő politikai irányítást adják meg. Azt kérjük a földművesszö­vetkezetek vezetőitől, az itt megjelent küldött elvtársak­tól, hogy pártunk agrár­tézi­seit ismertessék a falvakban. Hassa át az a tudat a pártta­gokat és pártonkívülieket egyaránt, hogy jó ügyet szol­gálnak. A földművesszövetke­zeteknek a termelési múmiából is jobban ki kell venni részü­ket. A százharminchat társu­lási forma, amely megyénk­ben működik, jó eredmény. Javasoljuk azt is, hogy azo­kon a területeken, ahol árvíz szokott előfordulni, a dolgozó parasztok álljanak össze, hoz­zanak létre árvízvédelmi tár­sulásokat, erősítsék meg a nyári gátakat és így biztosí­tani tudják a termést ezeken a területeken. Egy esztendeje a munkás­hatalom nagy veszélyben volt. De azóta a munkáshata­lom nemcsak hogy helyreállt, hanem sokkal szilárdabb is lett. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordu­lóján a­ szocialista pártok nyi­latkozata mindannyiunkat meggyőzött, hogy a ránk váró feladatokat meg tudjuk olda­ni. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy az ellenséggel le­számolj­unk­, a ami az­ elmúlt évben volt, az soha többé nem fordulhat elő. Bízunk abban, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom a szocialista építés vonalán újabb sikereket fog elérni. Az MSZMP Megyei Bizottsága és a magam nevé­ben erőt, egészséget és sok si­kert kívánok a földműves­szövetkezeti tagságnak a to­vábbi feladatok megoldásá­hoz. Király Ferencné, az újszá­­szi földművesszövetkezet tag­jai nevében azt­ kérte a me­gyei tanácstól, h­ogy községük részére biztosíét­t húsmen­­­nyiséget élő állatként kapják. Egy-egy hússzállítás alkal­mával 400 forint fuvardíjat kell fizetni, ami nagy veszte­séget jelent a szövetke­ztnek. Közölte azt is a küldöttgyű­léssel, hogy a szövetkezetnél megalakult a nőtanács, ő ma­ga is tizennyolc asszonyt szervezett be. Párosversenyre hívták a tiszavárkonyi szövet­kezetet tagszervezésben és részjegy befizetésben. Császár István alattvári küldött azt hangsúlyozta hoz­zászólásában, hogy a földmű­­vesszövetkezeti mozgalom el­veszítette szövetkezeti jelle­gét. Elszakadtak a dolgozó parasztoktól, a főirány nem a termelés, hanem a kereske­delem lett. Javasolta az alap­szabály módosítását, — olyan formában, hogy a fejlettebb szövetkezeti formával jobban törődjenek. Höck Imre tiszafüredi kül­dött az áruellátásban meg­mutatkozó hiányosságokat tette szóvá. Előfordul pl., — hogy a vasboltban nem lehet drótot, szeget és kerékpáral­katrészt kapni. Gyáriparunk tudja ezeket gyártani, nem kell külföldről behozni, — tehát foglalkozzanak gyártá­sával. Paksi Gyula azt kifogásol­ta, hogy a tiszaszöllősi szövet­kezetnek 3 hónapja nincs könyvelője, így nem tudják lemérni, hogy a szövetkeze­tük eredményesen gazdálko­dik-e, vagy sem. Geröcs László Tiszaderzsről a gépállomás hanyagságait bírálta. Különféle kifogások­kal nem végzik el időben a szántást. Ara­tógépet is kért, hogy időben el tudják végezni az aratási munkálatokat. Nagy Elekné kenderesi kül­dött a zöldséglehe­jelés jelen­tőségével foglalkozott. Csak azt kifogásolta,­­ hogy a te­herkocsik hiánya m­iatt ezen a nyáron is több­­ zöldáru ment tönkre, rr­ert nem tud­ták elszállítani. .­­Sutta Kardos János Öcsödről a társadalmi vagyon fokozott védelmének fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy a szövetkezet áruházából több esetben vittek el árut fize­tés nélkül az egyik eladó visszaélése következtében. A boltbizottság egyik társadal­mi ellenőre észrevette a lo­pást, s a rendőrségnek je­lentve, nagyarányú bűnszö­vetkezetet tettek ártalmat­lanná. Hiba az is, mondot­ta, hogy nem vonják be kel­lően az ellenőrzésbe a felü­gyelőbizottságokat. Ha a fel­­­­sőbb szervektől kimennek a szövetkezethez, nem keresik meg a vezetőség tagjait, csak az irodába mennek,­­ ott pedig nem tudnak meg min­den fontos mozzanatot a szö­vetkezet életéből. Horváth Imre elvtárs a Me­gyei Tanács elnökhelyettese, a tanács vezetőinek és dolgo­zóinak üdvözletét küldte a százezres létszámú földmű­vesszövetkezeti megyei moz­galomnak. Mi azon leszünk, — mondotta Horváth elvtárs. — hogy a megyei küldött­gyű­lés határozatainak végrehaj­tását a megye minden közsé­gében segítsék a tanácsok, majd így folytatta: — A beszámoló dicsért és bírált. Ezt teszem én is. En­gedjék meg, hogy megdicsér­jem a karcagi, mezőtúri, ti­szafüredi és még jónéhány szövetkezet tagságát, melyek a cukorrépa szerződések köté­sénél megértették annak nagy politikai és gazdasági jelentőségét. A dolgozó pa­rasztokkal leszerződtették az előirányzott mennyiséget. Di­csérem azokat a földműves­­szövetkezeteket, amelyek né­zik, figyelik a termelőszövet­keztek szükségleteit, s igye­keznek azokat legjobban ki­elégíteni. Helyeslem azt, hogy egyes szövetkezetek támogat­ják az alacsony társulásokat és segítik a dolgozó paraszt­ságot abban, hogy életük em­beribb legyen. Megbírálom azonban a jász­berényi járás szövetkezeteit, mert nem értették meg a cu­korrépa szerződéskötés je­lentőségét. Talán azt gondol­ják az itteni vezetők, hogy a termelőszövetkezetek meg­termelik részükre a cukrot? Vagy azt gondolják, hogy a magyar föld nagyszerű lehe­tőségeit nem kihasználva,­­ majd tenyerünket tartjuk külföld felé, hogy adjanak nekünk cukrot? Bírálom az olyan földművesszövetkezete­ket, amelyek lelkiismeretle­nül dolgoznak, s pártunk nagyszerű és jó politikáját a falu­­ dolgozó parasztjai előtt lejáratják azzal, hogy nem szolgálják ki megfelelő áru­val, mint ahogy ezt pl. Jász­­árokszálláson tették. Itt több­­tízezer forint jogtalan jöve­delemre tettek szert, mert magasabb áron árusították­­ a tüzelőt. A határozati javaslat azt ígéri, hogy változás lesz a földművesszövetkezeti vona­lon a megye területén. Fon­tos a termelőszövetkezetek támogatása, az öntözéses be­rendezések alkalmazása, a fel­vásárlási tevékenység jó meg­szervezése. Arra is felhívta Horváth elvtárs a küldöttek figyelmét, hogy a tanulékony parasztgyermekeket küldjék iskolára, egyetemre. Balajti Sándor Kunmada­ras küldötte szövetkezetük fejlődését ismertette a kül­döttgyűlés résztvevőivel. El­mondotta, hogy 72 taggal alakultak, s csak egy vegyes­boltjuk volt. Ma már 2.500 tagja van szövetkezetüknek s számos, korszerű vegyesbolt­tal rendelkeznek. Beszámolt arról is, hogy milyen szép eredményeket értek el. Tár­sadalmi munkával korszerű italboltot létesítettek, s a ta­gok nagy többsége befizette a második részjegyet. Baranyi József abádszalóki küldött azt ismertette, hogy milyen károkat okozott az ellenforradalom a szövetke­zetnél, majd beszámolt arról is, hogy a cukorrépa szerző­déskötés náluk sem halad a legjobb ütemben. Gátló kö­rülménynek vette fel, hogy a gépállomás nem szántotta fel időben a földeket, még azoknak sem, akik leszerződ­tek. Beszélt Baranyi elvtárs a húsellátás hiányosságairól is, majd kérte annak sürgős kijavítását. Csikai Sándorné azt ismer­tette, hogy községükben, — Öcsödön — is, megalakult a nőbizottság. A közelmúltban tartottak nőgyűlést, melyen mintegy kétszáz asszony vett részt. Elhatározták akkor, — hogy november 7-re építenek egy szovjet emlékművet, — mely el is készült. — s vál- lalták. Hogy az asszonyok gondozzák majd a parkot, ha az is elkészül. A társadalmi tulajdon védelmében is fel­emelte­ Szavát. Nem helyesel­te azt, hay­ 10(1000 forintot sikkasztó­­ h^yijnt csak 8 hó­napi elzárásra büntettek. A hozzászólásokra Varga Illés elvtárs, a Mészöv Igazga­tósága­ díjére adta meg a vá­laszt. Utána a jelölőbizotts javaslata alapján megvála­­tották a megyei választmás tagjait, az Országos Kon­resszus küldötteit. A küldött­gyűlés befejezése előtt Nán­ai László elvtárs, a Szövő felügyelőbizottságának eln­ke a szövetkezeti munkábs legjobb eredményt elért v­zetőknek kitüntetéseket adó át. A jó munka jutalmául Ferenci Vendelné a tiszafüredi földmí­vesszövetkezet kül­dötte átveszi a kitüntetést Nánási László elvtárstól, SZÖVOSZ felügyelő bizottsága elnökétől. Egy üdült, élet még nem volt Budapesti Késő­ este volt, amikor Kunmadarason, a Nagy Sán­dor utca 2. szám alatt beko­pogtattunk Papp Gergelyné­­hez, a helyi földművesszövet­kezet tagjához. Nagy öröm érte Papp nénit. A MÉSZÖV megyei küldöttgyűlésén meg­választották a SZÖVOSZ Or­szágos Kongresszusára kül­döttnek. Korát meghazudtol­va, fiatalos lendülettel ké­szül hazánk szép fuvarosába. Kicsit restelkedve vallja be, hogy bár már 49 éves, de még nem látta Budapestet a való­ságban, csak filmen, vagy ké­pe­kről. Papp néni a felszabadulás után az elsők között volt, aki felajánlotta segítségét a föld­­művesszöve­kezetnek. Hogy több időt tölthessen a szerve­zéssel, a felvilágosító és nép­nevelő munkával, odahaza megosztják férjével a mun­kát. Amíg ő főzi a vacsorát, férje megfeji a tehenet, el­látja a jószágokat, így min­denütt ott lehet, ahol szükség van rá. Örömmel beszél arról is, hogy­­ a nemrégen alakult szöd­vetkezeti nőtanács tagjai meghívták vendégségbe a községben tartózkodó szovjet asszonyokat, akikkel sokáig elbeszélgettek, s megvendé­gelték őket. A szovjet asszo­nyok sem maradtak adósak a vendéglátással. Rövid idő után viszonozták azt, így szö­vődnek a barátság szám­a mind a szövetkezeten belül, mind pedig a magánéletben. Szó esett a beszélgetésünk alkalmával a részjegyek befi­zettetéséről is, hiszen Kun­madarason is növelni kell a szövetkezet vagyonát. Bár a szövetkezeti tagok és vezetők, a dolgozókkal együtt komo társadalmi munkát vállalt­ a vendéglő építésénél, sok kellett még arra­ költeni, ha­ korszerű, minden igényt, k­i­elégítő helyiségeket adj­on át a szövetkezet tagjainak, község lakóinak.­ Megérte fáradságot, mert bármely megyei városba pillene a l­tesítmény. Nem kell­ szégye­kezniök a kunmadarasiak. Mindezekből a­ munkák" Papp Gergelyné példámul­tóan kivette részét. Elsőn jegyezte le második részj­eyet, elsőnek jelentkezett tagszervezés és részjegyagií­córa. Ennek jutalmául, s tagság bizalmából lesz je­l Budapesten a SZÖVOS kongresszusán. Mi­­ pedig se sikert kívánunk továbbra Papp néninek, s azt kíván­juk a szövetkezeti mozgalom­nak, hogy sok ilyen asszony neveljen. fii—to Előadás Szolnok illettve öntözési szín ft­zetéről Tegnap a megyei tanácshá­za r­agvterk­­ében megtartot­ták a­­ Szolnnok megyei mező­gazdasági szabadegyetem má­sodik­­ előadását­. Ez alkalom­mal Kállay­i Kornél, a Rizster­melő­­ Állam­i Gazdaságok Igazgatóságának­ főagronómu­­sa ismételje,,Í Szolnok megye öntözéses­­ gazdálkodásának jelenlegi helyzetét és a tenni­valókat. Az előadást értékes vita követte. A tanácskozás részletes imertetésére vissza­térünk. ► ♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ♦ ♦ ■———— — Hagy sírért éri el népdalaival és citeraszóló­­val Metzger Imréné, a me­­túri földművesszövetke: kulturcsoportjának­­ tagja megyei kulturális seregsze­lén. — A küldöttek, a fal földmüvesszövetkezetek: A fal lelkes tapssal jutalm­azi a szép éneket és játékot,

Next