Tiszavidék, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-11 / 291.szám
* • // FÖLDMUVESSZOVETKEZETEINK _____életéből_____ fl megyei szövetkezeti küldöttgyűlésen elhangzott felszólalásokból Tuzson Menyhért elvtárs, Mezőtúr küldötte, az ottani földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke azt hangoztatta hozzászólásában, hogy támaszkodjon a szövetkezeti mozgalom jobban az idős harcosokra, de gondoskodni kell az utánpótlásról is. Vonjuk be a mozgalmi munkába a tagbizottságokat — mondotta —, ne csak egy feladattal örödjjük, hanem kapcsoljuk össze a munkát. Vállalta a mezőtúri szövetkezet nevben, hogy a IV-it negyedévben is — a többihez hasonlóan —, nyereségesek lesznek. A felsőbb szervektől pedig azt kérte Tuzson elvtárs, hogy az árutéríft^t jobban szervezzék meg. Lőti Gyula, a jászapáti falűves szövetkezet tagjainak képviseletében a helytelen limitárak miatt emelt szót. Ő is azt kifogásolta, hogy a szövetkezetek igazgatósági tagjainak nincs elegendő hatáskörük Nincs annyi joguk jelenleg, hogy a dolgozók bérénél különbséget tegyenek a jó és a rossz munkát végzők között. Azt szeretnék, ha helyben állapíthatnák meg, hogy ki mennyi fizetést érdemel. Javasolta a küldöttgyűlésnek, hogy a szövetkezetek tulajdonában levő rossz, s ráfizetéses járműveket vonják ki a forgalomból. Tóth Béla, a megye legtávolabbi rézéről, Tiszaörvényről jött el a küldöttgyűlésre. A kis község dolgozó parasztjainak jogos panaszáról, arról beszélt, hogy a gépállomás egyes traktorosai csak annak szántanak, aki 50—100 forint borravalót ad.Sok esetben ez nagyobb összeget tesz ki, mint a munkadíj. Kérte, ennek sürgős megszüntetését, s a bűnösök szigorú felelősségre vonását. Szádvári Vendel a jászboldogházai földművesszövetkezet fejlődéséről számolt be a küldöttgyűlésnek, majd azt kérte, hogy azokban a községekben, ahol sok sertésre kötöttek hizlalási szerződést, a kukorica felvásárlásánál ezt is vegyék figyelembe. Jászboldogházán pl. száznegyven dolgozó paraszt 2.670 sertés hizlalására kötött szerződést. Azt kérte még, hogy a tenyészállatok részére biztosítsanak az illetékesek legelőt. Bejelentette azt is, hogy 300 forint értékű részjegyet jegyzett. Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága titkára a párt harcos üdvözletét tolmácsolta a küldöttgyűlésnek. Beszélt arról, hogy hosszú volt az az út, melyet a földművesszövetkezeti mozgalom 13 év alatt a százezer tagság eléréséig megtett. Emlékezzünk arra az időre, hogy milyen sok segítséget adott a Magyar Kommunista Párt ahhoz, hogy a szövetkezet az új földhözjuttatottak érdekképviseleti szerve is lett. Mindenki tudta azt, hogy mit jelent az egységes földművesszövetkezeti mozgalom létrehozása. Tudták a dolgozó parasztok és tudták a régi világ levitézlett képviselői. A dolgozó paraszt asszonyok és emberek vállalták a harc nehézségeit s rövid idő alatt gyökeret vert falun a szövetkezeti mozgalom. A felszabadulás után eltelt 3 esztendő után megkezdhettük az egységes falusi szövetkezet megteremtését. Sor került a különböző reakciós szövetkezetek megtisztítására, s ez a munka igen heves harc közepette ment végbe. Pártunk helyesen mutatta meg a dolgozó parasztságnak az utat, a célt és ennek érdekében a tennivalókat. Tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom megyénkben alapjában betöltötte feladatát. Hiba az, hogy a szövetkezetek az utóbbi időben vesztettek a lendületükből, meglazult a kereskedelmi tevékenység is. A véres ellenforradalmi események után pártunk mindent elkövet, hogy a dolgozó parasztság távolabbi érdekeit és céljait megvalósítsa. Megteremtettük annak a feltételeit, hogy az elkövetett hibákat kiküszöböljük, biztosan haladjunk előre a szocializmus építésének útján. Meg vagyunk győződve, hogy a falusi szövetkezetek még jobban el fogják látni feladatukat, megvan az a gárda a falusi parasztasszonyokból, és férfiakból, aki képes dolgozni. A visszaélésekről, lopásokról, sikkasztásokról szólva, meg kell mondani, hogy az olyan személyek, akik felismerték annak lehetőségét, hogy hogyan lehet könnyen pénzt, vagyont szerezni, megtalálták a gyenge pontokat. A szövetkezeti mozgalmat meg kell szabadítani azoktól az egyénektől, akiknek a haszonlesés, lopás, csalás a céljuk. Javaslatunk, hogy a földművesszövetkezeti mozgalomba parasztemberek és asszonyok kerüljenek be, olyanok, akik a földművesszövetkezeti mozgalom érdekeit védik. Így sokkal kevesebb lesz a baj, mert ezek az emberek nem fogják forintokért odaadni a becsületüket. A falusi pártszervezetek munkájáról beszélve, arról szólott Csáki elvtárs, hogy a pártirányítás nem ütközhet a szövetkezet önállóságával, de a szövetkezetek sem lehetnek függetlenek a párt politikájától. Népi demokratikus rendszerünkben minden szerv munkájában a Párt célkitűzéseinek és irányításának kell érvényesülni. Mi azt javasoljuk a községi párttitkár elvtársaknak, hogy a megfelelő politikai irányítást adják meg. Azt kérjük a földművesszövetkezetek vezetőitől, az itt megjelent küldött elvtársaktól, hogy pártunk agrártéziseit ismertessék a falvakban. Hassa át az a tudat a párttagokat és pártonkívülieket egyaránt, hogy jó ügyet szolgálnak. A földművesszövetkezeteknek a termelési múmiából is jobban ki kell venni részüket. A százharminchat társulási forma, amely megyénkben működik, jó eredmény. Javasoljuk azt is, hogy azokon a területeken, ahol árvíz szokott előfordulni, a dolgozó parasztok álljanak össze, hozzanak létre árvízvédelmi társulásokat, erősítsék meg a nyári gátakat és így biztosítani tudják a termést ezeken a területeken. Egy esztendeje a munkáshatalom nagy veszélyben volt. De azóta a munkáshatalom nemcsak hogy helyreállt, hanem sokkal szilárdabb is lett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján a szocialista pártok nyilatkozata mindannyiunkat meggyőzött, hogy a ránk váró feladatokat meg tudjuk oldani. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy az ellenséggel leszámoljunk, a ami az elmúlt évben volt, az soha többé nem fordulhat elő. Bízunk abban, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom a szocialista építés vonalán újabb sikereket fog elérni. Az MSZMP Megyei Bizottsága és a magam nevében erőt, egészséget és sok sikert kívánok a földművesszövetkezeti tagságnak a további feladatok megoldásához. Király Ferencné, az újszászi földművesszövetkezet tagjai nevében azt kérte a megyei tanácstól, hogy községük részére biztosíétt húsmennyiséget élő állatként kapják. Egy-egy hússzállítás alkalmával 400 forint fuvardíjat kell fizetni, ami nagy veszteséget jelent a szövetkeztnek. Közölte azt is a küldöttgyűléssel, hogy a szövetkezetnél megalakult a nőtanács, ő maga is tizennyolc asszonyt szervezett be. Párosversenyre hívták a tiszavárkonyi szövetkezetet tagszervezésben és részjegy befizetésben. Császár István alattvári küldött azt hangsúlyozta hozzászólásában, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom elveszítette szövetkezeti jellegét. Elszakadtak a dolgozó parasztoktól, a főirány nem a termelés, hanem a kereskedelem lett. Javasolta az alapszabály módosítását, — olyan formában, hogy a fejlettebb szövetkezeti formával jobban törődjenek. Höck Imre tiszafüredi küldött az áruellátásban megmutatkozó hiányosságokat tette szóvá. Előfordul pl., — hogy a vasboltban nem lehet drótot, szeget és kerékpáralkatrészt kapni. Gyáriparunk tudja ezeket gyártani, nem kell külföldről behozni, — tehát foglalkozzanak gyártásával. Paksi Gyula azt kifogásolta, hogy a tiszaszöllősi szövetkezetnek 3 hónapja nincs könyvelője, így nem tudják lemérni, hogy a szövetkezetük eredményesen gazdálkodik-e, vagy sem. Geröcs László Tiszaderzsről a gépállomás hanyagságait bírálta. Különféle kifogásokkal nem végzik el időben a szántást. Aratógépet is kért, hogy időben el tudják végezni az aratási munkálatokat. Nagy Elekné kenderesi küldött a zöldséglehejelés jelentőségével foglalkozott. Csak azt kifogásolta, hogy a teherkocsik hiánya miatt ezen a nyáron is több zöldáru ment tönkre, rrert nem tudták elszállítani. .Sutta Kardos János Öcsödről a társadalmi vagyon fokozott védelmének fontosságáról beszélt. Elmondotta, hogy a szövetkezet áruházából több esetben vittek el árut fizetés nélkül az egyik eladó visszaélése következtében. A boltbizottság egyik társadalmi ellenőre észrevette a lopást, s a rendőrségnek jelentve, nagyarányú bűnszövetkezetet tettek ártalmatlanná. Hiba az is, mondotta, hogy nem vonják be kellően az ellenőrzésbe a felügyelőbizottságokat. Ha a felsőbb szervektől kimennek a szövetkezethez, nem keresik meg a vezetőség tagjait, csak az irodába mennek, ott pedig nem tudnak meg minden fontos mozzanatot a szövetkezet életéből. Horváth Imre elvtárs a Megyei Tanács elnökhelyettese, a tanács vezetőinek és dolgozóinak üdvözletét küldte a százezres létszámú földművesszövetkezeti megyei mozgalomnak. Mi azon leszünk, — mondotta Horváth elvtárs. — hogy a megyei küldöttgyűlés határozatainak végrehajtását a megye minden községében segítsék a tanácsok, majd így folytatta: — A beszámoló dicsért és bírált. Ezt teszem én is. Engedjék meg, hogy megdicsérjem a karcagi, mezőtúri, tiszafüredi és még jónéhány szövetkezet tagságát, melyek a cukorrépa szerződések kötésénél megértették annak nagy politikai és gazdasági jelentőségét. A dolgozó parasztokkal leszerződtették az előirányzott mennyiséget. Dicsérem azokat a földművesszövetkezeteket, amelyek nézik, figyelik a termelőszövetkeztek szükségleteit, s igyekeznek azokat legjobban kielégíteni. Helyeslem azt, hogy egyes szövetkezetek támogatják az alacsony társulásokat és segítik a dolgozó parasztságot abban, hogy életük emberibb legyen. Megbírálom azonban a jászberényi járás szövetkezeteit, mert nem értették meg a cukorrépa szerződéskötés jelentőségét. Talán azt gondolják az itteni vezetők, hogy a termelőszövetkezetek megtermelik részükre a cukrot? Vagy azt gondolják, hogy a magyar föld nagyszerű lehetőségeit nem kihasználva, majd tenyerünket tartjuk külföld felé, hogy adjanak nekünk cukrot? Bírálom az olyan földművesszövetkezeteket, amelyek lelkiismeretlenül dolgoznak, s pártunk nagyszerű és jó politikáját a falu dolgozó parasztjai előtt lejáratják azzal, hogy nem szolgálják ki megfelelő áruval, mint ahogy ezt pl. Jászárokszálláson tették. Itt többtízezer forint jogtalan jövedelemre tettek szert, mert magasabb áron árusították a tüzelőt. A határozati javaslat azt ígéri, hogy változás lesz a földművesszövetkezeti vonalon a megye területén. Fontos a termelőszövetkezetek támogatása, az öntözéses berendezések alkalmazása, a felvásárlási tevékenység jó megszervezése. Arra is felhívta Horváth elvtárs a küldöttek figyelmét, hogy a tanulékony parasztgyermekeket küldjék iskolára, egyetemre. Balajti Sándor Kunmadaras küldötte szövetkezetük fejlődését ismertette a küldöttgyűlés résztvevőivel. Elmondotta, hogy 72 taggal alakultak, s csak egy vegyesboltjuk volt. Ma már 2.500 tagja van szövetkezetüknek s számos, korszerű vegyesbolttal rendelkeznek. Beszámolt arról is, hogy milyen szép eredményeket értek el. Társadalmi munkával korszerű italboltot létesítettek, s a tagok nagy többsége befizette a második részjegyet. Baranyi József abádszalóki küldött azt ismertette, hogy milyen károkat okozott az ellenforradalom a szövetkezetnél, majd beszámolt arról is, hogy a cukorrépa szerződéskötés náluk sem halad a legjobb ütemben. Gátló körülménynek vette fel, hogy a gépállomás nem szántotta fel időben a földeket, még azoknak sem, akik leszerződtek. Beszélt Baranyi elvtárs a húsellátás hiányosságairól is, majd kérte annak sürgős kijavítását. Csikai Sándorné azt ismertette, hogy községükben, — Öcsödön — is, megalakult a nőbizottság. A közelmúltban tartottak nőgyűlést, melyen mintegy kétszáz asszony vett részt. Elhatározták akkor, — hogy november 7-re építenek egy szovjet emlékművet, — mely el is készült. — s vál- lalták. Hogy az asszonyok gondozzák majd a parkot, ha az is elkészül. A társadalmi tulajdon védelmében is felemelte Szavát. Nem helyeselte azt, hay 10(1000 forintot sikkasztó h^yijnt csak 8 hónapi elzárásra büntettek. A hozzászólásokra Varga Illés elvtárs, a Mészöv Igazgatósága díjére adta meg a választ. Utána a jelölőbizotts javaslata alapján megválatották a megyei választmás tagjait, az Országos Konresszus küldötteit. A küldöttgyűlés befejezése előtt Nánai László elvtárs, a Szövő felügyelőbizottságának elnke a szövetkezeti munkábs legjobb eredményt elért vzetőknek kitüntetéseket adó át. A jó munka jutalmául Ferenci Vendelné a tiszafüredi földmívesszövetkezet küldötte átveszi a kitüntetést Nánási László elvtárstól, SZÖVOSZ felügyelő bizottsága elnökétől. Egy üdült, élet még nem volt Budapesti Késő este volt, amikor Kunmadarason, a Nagy Sándor utca 2. szám alatt bekopogtattunk Papp Gergelynéhez, a helyi földművesszövetkezet tagjához. Nagy öröm érte Papp nénit. A MÉSZÖV megyei küldöttgyűlésén megválasztották a SZÖVOSZ Országos Kongresszusára küldöttnek. Korát meghazudtolva, fiatalos lendülettel készül hazánk szép fuvarosába. Kicsit restelkedve vallja be, hogy bár már 49 éves, de még nem látta Budapestet a valóságban, csak filmen, vagy képekről. Papp néni a felszabadulás után az elsők között volt, aki felajánlotta segítségét a földművesszövekezetnek. Hogy több időt tölthessen a szervezéssel, a felvilágosító és népnevelő munkával, odahaza megosztják férjével a munkát. Amíg ő főzi a vacsorát, férje megfeji a tehenet, ellátja a jószágokat, így mindenütt ott lehet, ahol szükség van rá. Örömmel beszél arról is, hogy a nemrégen alakult szödvetkezeti nőtanács tagjai meghívták vendégségbe a községben tartózkodó szovjet asszonyokat, akikkel sokáig elbeszélgettek, s megvendégelték őket. A szovjet asszonyok sem maradtak adósak a vendéglátással. Rövid idő után viszonozták azt, így szövődnek a barátság száma mind a szövetkezeten belül, mind pedig a magánéletben. Szó esett a beszélgetésünk alkalmával a részjegyek befizettetéséről is, hiszen Kunmadarason is növelni kell a szövetkezet vagyonát. Bár a szövetkezeti tagok és vezetők, a dolgozókkal együtt komo társadalmi munkát vállalt a vendéglő építésénél, sok kellett még arra költeni, ha korszerű, minden igényt, kielégítő helyiségeket adjon át a szövetkezet tagjainak, község lakóinak. Megérte fáradságot, mert bármely megyei városba pillene a ltesítmény. Nem kell szégyekezniök a kunmadarasiak. Mindezekből a munkák" Papp Gergelyné példámultóan kivette részét. Elsőn jegyezte le második részjeyet, elsőnek jelentkezett tagszervezés és részjegyagiícóra. Ennek jutalmául, s tagság bizalmából lesz jel Budapesten a SZÖVOS kongresszusán. Mi pedig se sikert kívánunk továbbra Papp néninek, s azt kívánjuk a szövetkezeti mozgalomnak, hogy sok ilyen asszony neveljen. fii—to Előadás Szolnok illettve öntözési szín ftzetéről Tegnap a megyei tanácsháza ragvterkében megtartották a Szolnnok megyei mezőgazdasági szabadegyetem második előadását. Ez alkalommal Kállayi Kornél, a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa ismételje,,Í Szolnok megye öntözéses gazdálkodásának jelenlegi helyzetét és a tennivalókat. Az előadást értékes vita követte. A tanácskozás részletes imertetésére visszatérünk. ► ♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ♦ ♦ ■———— — Hagy sírért éri el népdalaival és citeraszólóval Metzger Imréné, a metúri földművesszövetke: kulturcsoportjának tagja megyei kulturális seregszelén. — A küldöttek, a fal földmüvesszövetkezetek: A fal lelkes tapssal jutalmazi a szép éneket és játékot,