Új Néplap, 2020. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-14 / 38. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Új tervek a polgári védelmi szövetségnél JÁSZKUNSÁG Évnyitó közgyű­lését tartotta a megyei pol­gári védelmi szövetség a na­pokban, amelyen az elmúlt év tevékenysége, és az idei feladatok jelentették a té­mát. Tatár Pál szövetségi el­nök elmondta, hogy a szer­vezet tavaly is részt vett a térség kulturális rendezvé­nyein, valamint támogatta a megyei tűzoltók indulását a sportversenyeken. Hozzátet­te, hogy a szövetség együtt­működést kíván kialakítani a szolnoki RepTár repülőmú­zeummal, és szeretne bekap­csolódni a köteles polgári vé­delmi szervezetek felkészíté­sébe nem csak elméleti, ha­nem gyakorlati szinten is. Juhász László alezredes, a megyei katasztrófavédel­mi igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese kifejtet­te, hogy az igazgatóság fenn­tartásában lévő újszászi rak­tárbázis épületei mintegy nyolcmillió forintból újulnak meg, az ingatlanban találha­tó mélylétesítmény egyik he­lyiségét pedig a szövetség rendelkezésére bocsátja rak­tározási célokra. Nagy Attila alezredes tájé­koztatásából kiderült, hogy központi forrásból tavaly lo­gisztikai szakfelszereléshez jutottak a megyei mentőcso­portok, amelyhez a pályáza­tot a szövetség útján nyújtot­ták be­. H­o­zzátette, hogy ily módon három év alatt össze­sen kilencmillió forinttal si­került segíteni az önkénte­seket. Czakó Nóra Bozótirtásba kezdtek a csatornánál MARTFŰ Tisztítják a belvízel­vezető csatornát a régi 442-es számú közút és a temetőbe ve­zető út közötti szakaszon. Dr. Papp Antal polgármester ki­emelte, hogy az irtási és part­­rendezési munkálatokat feb­ruár elejétől végzik a kivite­lező cég munkatársai. A közel két kilométernyi szakasszal várhatóan nyár elejére végez­nek majd. P. Pusztai Nóra 2020. FEBRUÁR 14., PÉNTEK (Folytatás az 1. oldalról) SZOLNOK/TISZA MENTE A Face­­bookon hetek óta tartó adok­­kapok után, a közel hetven tagegyesületben mintegy ti­zenötezer regisztrált horgászt számláló KTVHESZ, gyűlést hívott össze a halfogási célú halradarozás egész évre szóló tiltásának tárgyában. Gócza József, a szervezet alelnöke és Donkó Péter titkár rövid be­vezetője után Monoki Ákos, a rendeletalkotó hatóság ál­tal szakmai véleményezésre felkért Hortobágyi Nemzeti Park Jászság-Közép-Tisza táj­egység vezetője diaképekkel alátámasztott előadást tartott a Tisza élővilágáról. Különös­képpen kiemelte a folyó Kis­köre és Tiszaug közötti, Kö­zép-tiszai Tájvédelmi Körze­tét, amely vízi élőhely biológi­ai sokféleségének fenntartása miatt javasolták az egész éves halradarozás betiltását. Mo­noki Ákos egy angol nyelvű tudományos állásfoglalással is jelezte, hogy a szonározás, milyen negatív hatással lehet a halpopulációra. A tájegység­vezető hangsúlyozta, hogy az uniós jogharmonizációt, il­letve a tiszai környezeti érté­kek figyelembe vételével al­kotta meg a természetvédelmi szakma az ajánlását. Kifejtet­te, a szőke folyó vízállása év­ről évre egyre „kisvizesebb”, az áradások rövid idei­e tarta­nak, és az általa felsorolt többi hatás az őshonos fajra veszé­lyes. A szonározás a táplálék­felvételre, a szaporodásra és a növekedési rátára nézve növe­li e kockázatot. A statisztikák szerint a horgászok száma egyre nő, ráadásul a szonáros tagság mutatója jelentős mér­tékben emelkedik. A prezentáció közben már érkeztek a hangos beszólá­sok, azt követően pedig meg­számlálhatatlanul, türelmet­lenül ontották a felvetéseket a rendezvényen részt vevő hor­gászok Monoki Ákos, illetve kollégái, valamint a szövetsé­gi vezetők felé. A konkrét mi­értre keresték a választ. Dan­kó Péter, a KTVHESZ titkára arra hivatkozott, hogy az il­letékes halgazdálkodásra jo­gosult köteles halgazdálko­dási tervet készíteni, és eb­be a koncepcióba emelték be - az egyébiránt fontos halte­lepítés, valamint egyéb hasz­nos elemek m­­ellé - a szakmai javaslatok után az egész év­re vonatkozó halradarozási ti­lalmat a Közép-Tiszán. A kor­mányhivatal pedig ezt a doku­mentumot illesztette paragra­fusok közé. A titkár azzal ér­velt, hogy a csomagot egység­ben kezelték. A témában felszólaló tiszai pecások­­ a gyűlésre még a te­rületileg érintett Tiszakécské­­ről is érkeztek­­, de még a ra­darozás mellett kiálló halőr is arról győzködte a vezetőséget, hogy a rendelet diszkrimina­tív a hobbijukat szonárral rá­segítő horgásztársadalom­mal. Mondván, az éves, legfel­jebb száz kilogrammos halfo­gási kvóta mindenkire egy­aránt vonatkozik. Más szem­pontok és időbeosztás alap­ján pecázik a parti horgász és a kis csónakokból „ázta­tó”, illetve más koncepció és élmény mentén a sz­onározó. Aki talán nem is halfogási cél­zattal használja radarját. A gyűlésre még a területileg érintett Tiszakécskéről is érkeztek pecások Arany István horgász, hal­őr dr. Batta Barnabás nőgyó­gyász orvos vonatkozó állás­­foglalását adta közre, amely­ben a doktor jelezte, az ultra­hang nem veszélyes a halállo­mányra nézve. Mint fel is ol­vasta a vonatkozó részt: „Az ultrahanghullámok frekvenciája húsz kilohertz felett indul. Ezeket az emberi fül már nem érzékeli, az álla­tok közül csak a denevérek és a baglyok. A vízben élő halak csak az alacsonyabb rezgés­számú hanghullámokat ész­lelik, az oldalvonalukkal. Itt apró hólyagok kerülnek rez­gésbe, amit apró csontok ve­zetnek az érzékelő sejtekhez. A környezetükről, mellettük mozgó halakról, növényzetről is így vesznek tudomást. Ra­gadozó halak, például a har­csák, a speciális bajuszaik se­gítségével tudják érzékelni a leshelyük előtt elvonuló hala­kat. Egyedül a tengerben élő delfinek képesek a vízben ult­rahangot kibocsátani és ész­lelni, de ők is csak harminc­hatvan kilohertz tartomány­ban. Az ultrahangok segítsé­gével „látják” a környezetü­ket, és ezzel tudják megsze­rezni a zsákmányukat. Ultra­hangokkal képesek kommu­nikálni is.” Ebből kiindulva, a szonározás halakra gyako­rolt negatív hatása tévképzet. Más horgászok is az ellenvé­leményüknek adtak hangot, illetve a tiltás negatív hatás­fokát is jelezték. Elhangzott: a szonárhasználat mellett szól, hogy a horgászat és horgász­­turizmus fejlesztése állami­lag elismert cél. Ha használ­hatunk szonárt, akkor bővül azon vizek száma, amiket kí­váncsiságból, a jó fogási hí­rek miatt szívesen megláto­gatnának a más vidékek hor­gászai. Ezzel a vízkezelőnek nagyobb bevétele lesz a napi­jegyekből, melynek ára maga­sabb mint az éves engedélyek­nek. Több pénzt költenek el a helyi horgászboltokban, javul a téli vendégszám a szállás- és vendéglátóhelyeken. A gyűlés végkicsengése az volt, hogy a szövetség azonnal kezdeményezze a kormányhi­vatalnál a halradaros horgá­szat Tiszára vonatkozó betil­tásának felülvizsgálatát. A témát a későbbiekben még folytatjuk... Mészáros Géza Dühösek a horgászok a halradar tiltása miatt Gúnyos felhangok kísérték a Közép-Tisza Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének szerdai gyűlését a Tabán telepi székházban Fotó: M. G. UJSZASZ Turza Ferenc festőművész a helyi könyvtárnak adomá­nyozta egyik alkotását, melyet az intézmény kölcsönzőrészében helyeztek el. A művész önmagát is ráfestette a IX. stációnál című alkotására. Képünkön Sz. Borsányi Anna könyvtáros mutatja az alkotást. Fotó: Mészáros János Látogasson el hírportálunkra! SZOLJON.hu Enyhítettek a pénzmosó büntetésén, de két és fél évet így is le kell ülnie (Folytatás az 1. oldalról) MEZŐTÚR/SZOLNOK/SZEGED A férfi a megállapodásnak meg­felelően társaságot alapított, számlát nyitott, és annak szá­mát megadta az ismeretlen megbízója részére, aki pedig álnéven, internetes honlapon megjelentetett hirdetésekkel, német állampolgároknak azt ígérte, hogy az Egyesült Álla­mokból részükre, az általuk rendelt személyautókat leszál­lítja. A járművek ellenértékét a vevők a vádlott által meg­nyitott devizaszámlára átutal­ták, ám az ismeretlen személy a vállalását nem teljesítet­te, az autókat nem szállította le. A vádlott számlájára 2014. december vége és 2015. január közepe között öt alkalommal, összesen 44 ezer 500 euró (ak­kori értéken 14 millió 83 ezer A vádlott alkal­­manként tíz-húsz­ezer forint díjazás­ban részesült forint) érkezett, amit az isme­retlen személynek át is adott. Ezért alkalmanként tíz-húsz­ezer forint díjazásban része­sült. A vádlott az eljárás során bűnösségét nem ismerte el. A Szolnoki Törvényszék a férfit tavaly áprilisban foly­tatólagosan elkövetett pénz­mosás bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt három év öt hónap börtönbüntetés­re ítélte. A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a vád­lott és védője felmentés, il­letve a büntetés enyhítése ér­dekében nyújtott be fellebbe­zést, így került az ügy a Sze­gedi Ítélőtáblára. A táblabíró­ság pedig szerdán, a vádlott szabadságvesztésének tarta­mát három év öt hónapról két év hat hónap börtönbüntetés­re enyhítette, illetve a vádlot­tal szemben ötvenezer forint­ra vagyonelkobzást rendelt el. Az ítélet indoklásában el­hangzott: tekintettel az ügy összes körülményére, egye­bek mellett arra, hogy a vád­lott hosszú ideje áll büntető eljárás hatálya alatt, a Szege­di Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a büntetési célok eléré­séhez elegendő a két év hat hónap időtartamú börtönbün­tetés. Az ötvenezer forint va­gyonelkobzás pedig azért in­dokolt, mert a vádlott leg­alább ennyi pénzzel gazda­godott a bűncselekmény el­követésével. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye. Mészáros Géza

Next