Szolnoki Grátisz, 2010 (14. évfolyam, 1-47. szám)
2010-01-14 / 1. szám
2 AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200-690 alpolgármesteri előadás. A minap dr. Kállai Mária alpolgármester előadást tartott a városi Nyugdíjas Pedagógusok Egyesülete összejövetelén. A városvezető a megyeszékhely kulturális és oktatáspolitikáját vázolta fel az egyesület tagságának. Árad a Tisza, de egyelőre nincsen nagyobb veszély Fakadóvizek, szivárgások és elöntések keletkeztek a Közép-Tisza vidékének folyóit kísérő gátszakaszok mentén, főként azokon a részeken, amelyek már hetek óta ki vannak téve a víz nyomásának; ennek ellenére a védműveken eddig csak kisebb beavatkozásokra volt szükség — közölte a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője kedden. Lovas Attila vízügyi igazgató tájékoztatása szerint az említett árvízi jelenségek közül fakadóvizet több mint 5 kilométer, talpszivárgást 1,1 kilométer hosszon, elöntést pedig 52 hektáron észleltek a Közép-Tisza, a Hármas-Körös és a Hortobágy- Berettyó töltéseinél. A védelemvezető jelezte: az előző napok enyhe, csapadékos időjárásának hatására kialakult kisebb árhullámok utolérték az előző, nagy árhullámot. A Tisza Záhonytól árad, ennek napi mértéke 213 centiméter. A napokban Szolnoknál 696 centimétert mutatott a vízmérce (az eddigi rekord 1041 centiméter, ezt 2000 áprilisában mérték). Nagyobb balesetszám, de kevesebb halállal végződő Az új év elején a rendőrség összegezte Szolnok 2009-es baleseti statisztikáját. Eszerint csak a megyeszékhelyen az elmúlt esztendőben 154 baleset történt. Ez több, mint 2008- ban, de öröm az ürömben, hogy a halálos kimenetelűek száma jelentősen csökkent. Nem meglepő adat, hogy az összes baleset egyharmada a forgalomtól sűrűbbé vált Ady Endre úton történt. A legtöbb baleset a Dózsa György úti, valamint a Ságvári körúti kereszteződésekben történt. Míg a halálos kimenetelű balesetek száma csökkent, addig a súlyos és a könnyebb sérüléssel végződőek száma növekedett. Előbbi — a 2008-as adatokhoz viszonyítva — 30- ról 43-ra, míg utóbbi 68-ról 109-re nőtt. Ebben nagy szerepük volt a kerékpárosoknak is, összesen 23 baleset következett be miattuk. A kapitányság közlekedésrendészeti osztálya az elmúlt évben több mint 8200 alkalommal fújatta meg az alkoholszondát a járművezetőkkel, és 222 esetben kellett eljárást indítaniuk ittas vezetés miatt. 2009- ben Szolnokon minden 10. balesetet ittas sofőr okozta. Szolnoki forgatókönyv íródott Kernnek és Dobónak Új, magyar játékfilm bemutatóját tartották vasárnap este a Tisza moziban Szolnokon, melynek érdekessége, hogy azelőtt láthatták a nézők, mielőtt a filmszínházak vetítették volna, tehát premier volt a premier előtt. További különlegesség, hogy az alkotók között szolnoki születésű is szerepel, Szabó István, aki a forgatókönyvet írta. De azért is figyelemre méltó ez a Halálkeringő, mert bátor vállalkozás arra, hogy egy igazi magyar thriller szülessék, ahogy ezt meg is világította a film rendezője, Köves Krisztián Károly a vetítést követő, érdekességekkel is szolgáló közönségtalálkozón. S amelyen a nézők hallhatták a film egyik főszerepét alakító Dobó Katát is (a másik főszerepet Kern András játssza). A film producere, Pataki Ági arról beszélt, hogy filmjük részt vesz majd a februári nemzeti filmszemlén, s minden bizonnyal reményekkel indul az első játékfilmesek versenyében. Az előremenekülést választotta a Fémsajtoló A hét elején üzemlátogatáson járt Szalay Ferenc polgármester a szolnoki Fémsajtoló Kft-nél. A cég a gazdasági válság ellenére 2009-ben megduplázta forgalmát, ami jelentős eredménynek számít. A pelletkazánokat, olajtartályokat, valamint azokhoz való utánfutót gyártó szolnoki cég vezetője és tulajdonosa, László János elmondta: a recesszió időszakában az előremenekülést választották: fejlesztenek, illetve az elkövetkezendőkben külföldi piacok felé nyitnak kazánjaikkal. A korszerű és takarékos szerkezetek iránt igen nagy a kereslet. Szalay Ferenc polgármester a látogatáson kifejtette: sajnos a vállalkozásokat nem segíti a kormányzat gazdaságpolitikája, nincsenek élénkítő programok. Ezért is különösen örömteli az olyan pozitív példa, mint a Fémsajtoló Kft.-é, mert bizonyítja: életképes lehet a magyar gazdaság, amennyiben a megfelelő segítséget megkapják a cégek. Szalay Ferencnek (középen) László János (hátul) és a cégvezető fia, László Péter mutatja azokat a kazánokat, amelyeket külföldön kíván értékesíteni a Fémsajtoló Kft. Távol-Keleten a Szolnok város jó hírnevét A japán—magyar év főszereplőjének számító Szolnoki Szimfonikus Zenekart és a 2009. novemberében velük együtt vendégszerepelt Bartók Kórust fogadta a közelmúltban a városháza dísztermében Szalay Ferenc polgármester. A város vezetője beszédében méltatta a két művészeti csoport Japánban elért sikerét és annak a reményének adott hangot, hogy a sikerek nemzetközi porondon is folytatódnak. Szolnok a város történetének talán legjelentősebb külföldi kulturális küldetését teljesítette tavaly év végén — fergeteges sikerrel. A japán-magyar év kiemelt rendezvényén a megyeszékhely művészei léptek színpadra a felkelő nap országában. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus képviselte ugyanis hazánkat Japánban a távol-keleti országgal való diplomáciai kapcsolatfelvétel 125. és újrafelvételének 50. évfordulójára rendezett ünnepségsorozaton. Öt városban összesen hat koncertet adtak a szolnoki művészek. Felléptek természetesen a megyeszékhely testvérvárosában, Juzában is, de tapsolhatott a közönség az előadásaiknak Sakatában, Jamagatában és Kófun, Tokióban pedig kétszer is közönség elé léptek. A zenekart Izaki Masahiro és az alapító karmester, Báli József is vezényelte az előadásokon. A felkelő nap országában tartandó rendezvénysorozat egyik sztárvendége Rost Andrea volt, aki 2005-ben kapta meg a Szolnok Város Díszpolgára címet. Új hír az együttes életében, hogy a Szolnoki Szimfonikus Zenekar az elmúlt héten felkérést kapott egy közös fellépésre Mága Zoltán hegedűművésztől. Az együttes Berlinben, a 75. alkalommal megrendezett Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripar Vásár csütörtöki nyitógáláján lép fel Mága Zoltán kíséretében — tájékoztatta lapunkat a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft. részéről Ignácz Ervin. Mint elmondta, a zenekar örömmel tesz eleget a felkérésnek, hiszen a német fővárosban egy ötezer embert befogadó teremben lépnek fel, s öregbítik a megyeszékhely jó hírnevét. A nyitógála közönségének soraiban várhatóan a német kancellár, Angela Merkel is meghallgatja a szolnoki muzsikusokat. Az Izaki Masahiro vezényelte szimfonikusok ragyogó sikereket értek el több japán városban is AZ ÉV ZENÉSZE: FÜLÖP ATTILA Meglepetésgála címmel újévi koncertet adott január 1-én a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, Fujii Aki zongoraművész közreműködésével. A rendezvényen Csajkovszkij és operettszerzők híres művei csendültek fel az Aba-Novák Kulturális Központ nagytermében. Az eseményen dr. Kállai Mária alpolgármester köszönetet mondott az együttesnek a Japánban elért sikerekért, majd ezt követően átadta Fülöp Attila klarinétművésznek, a Bartók Béla Zeneiskola tanárának az Év Zenésze Díjat, melyet két magánszemély, Ignácz Ervin és Varga Lajos alapított 2007-ben. 2010. ]anui SZOLNOK MÚLTJÁRÓL A „muszáj vármegye” míves hajléka Az olyan szép, hosszú nevű megyék, mint a mienk is, általában nem valami vidám és felhőtlen történetnek köszönhetik létüket. A határ mentiek, mint Hajdú-Bihar, vagy Szabolcs- Szatmár-Bereg a trianoni tragédia szülöttei. Ekkor kellett a közigazgatás régi, évszázados múltú fellegvárainak maradványaiból újakat fércelni, mert a többit elvitte a határon túlra az ördög. De mi indokolja mindezt az ország közepén, ahonnan még a Nagy-Románia határát a Tisza partján kereső derék szomszédainknak is haza kellett ballagnia annak idején? Erről mesél nekünk az a szép, homlokán a Jász-Nagykun- Szolnok Megye Székháza felirattal büszkélkedő épület, ami előtt nap, mint nap elmegyünk, ha a Kossuth tér felől a Tiszahídra visz az utunk. A vármegyeházát „muszáj vármegye” otthonaként hozták létre. A név sokat mondó, mivel két korábbi kiváltságos terület, a Jászság és a Nagykunság bőre árán született az új közigazgatási egység a kiegyezés után. Hasonlóan jártak ekkor a kiskunok is. Velük meg Pest-Pilis- Solt vármegyét gazdagították, ami nem nagyon vigasztalhatta az itteni kollégákat. A régi büszkeség, meg szabadság odalett. Ehhez kellett azután egy új, reprezentatív középületet emelni, az egyre jobban városiasodó régi-új megyeszékhelyen. Az ügyet eredetileg olcsóbban akarták megoldani, például a mai múzeumépület is szóba jött megyeházaként. A városkép szerencséjére végül mégis új hajlék mellett döntöttek, de ez nem ment olyan egyszerűen. A négy utcára néző homlokzatú, szabadon álló, fő frontján kiugró erkéllyel, reneszánsz motívumokkal ékesített intézmény tervezésére országos pályázatot írtak ki, amire 17 pályamű érkezett. A győztes munkába azután jó szokás szerint utólag még sokan belekotyogtak, az illetékes minisztérium próbálta összekavarni az egészet. A nagytermet középről az utcai frontra kívánták, kocsibejáróként meg a hátulja került volna az elejére. Jó, ha a teteje meg az alja a helyén marad. Még a tervezője sem ismert volna rá. Szerencsére a megye nem hagyta magát, csak a következő században változtattak a hátsó homlokzat egyszerűbb formáján. Ha az elején engednek a felsőbb nyomásnak, valószínűleg szegényebbek lennénk a megyeháza legszebb részével, a díszlépcsőházzal, az önkormányzat meg befogott füllel ülésezne a mai gépkocsiforgalom mellett. Minden öreg épületnek nemcsak formája van, hanem története is. A megyeháza közel másfél száz éves históriáját elmondani hosszú lenne, így csak a lépcsőházi emléktáblákról essék szó. Az is cifra történet. A múlt században évtizedekig egy vágtató huszár tekintett itt a belépőre, a megye önkéntesként hősi halált halt főispánja, Horthy Szabolcs földi teásaként. Gondos kezek nyomán azután ennek nyoma veszett, s helyén sokáig az állt, hogy innen indult Magyarország sorsának változása 1956- ban. Ahogy akkor mondták, az ellenforradalom után. Mára kiderült, ez a történet sántít az összes lábára. Az épület falai között csak egy sokadrangú társaság húzta meg magát a feltámadás reményében, akiket az országra szabadítani még annál is rosszabb lett volna, mint ami bekövetkezett. Szerencsére ez már a remélhetőleg örökre eltűnt múlt, s a megyeháza ódon, méltóságteljes épülete már ennél sokkal szebb meséket hagy majd 37 Utánunk inv’íknok Szolnok 1876-os évi megyeszékhellyé válásakor a megyeháza felépítéséhez a város 30 ezer forintot és egyévi közmunkát ajánlott fel. A Zöldfa vendéglő 1000 négyszögöles telkén 1878. május 21- én helyezték el az alapkövet. BENKO, PUCHER, ZOMBORY A megyeháza egyemeletes épületét 1878-ban, eklektikus stílusban emelték. Az épületet Benkó Károly műépítész tervezte, az építési munkálatokat Pucher József építész irányította. A hátsó, a Tiszára néző homlokzatot 1926-ban Zombory Lajos festőművész, építész tervezte az eredetinél díszesebb kivitelben.