Szövetkezeti Élet, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

! Kongresszusi év Az új évtized, s az 1981- es esztendő a magyar szö­vetkezők népes — mintegy négymilliós — tábora szá­mára nemcsak egy új nép­­i gazdasági tévciklus, hanem egyben korszakos számve­tés eseménysorozatának a kezdete, időszaka is. Ebben az évben — a ■ múlt év tavaszán megtar­tott XII. pártkongresszus­sal megnyíló, kiemelkedő belpolitikai események lán­colatában mintegy „záró­akkordként” — a lezajlott szakszervezeti kongresszu­sok, a közelgő népfront- és KISZ-kongresszus után az őszi hónapokban kerül sor a három szövetkezeti ága­zat egymást követő kong­resszusaira. Most lesz öt éve, hogy 1976-ban — ugyancsak az őszi hónapokat megelőzően — a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetekben már az év derekán megkezdőd­tek a kongresszusi küldött­­választó közgyűlések, majd — közvetlen a kongresszu­sok előtt — megtartották megyénk szövetkezői is a megyei kongresszusi tiszt­újító­­ küldöttgyűléseiket. Ezeken a megyei fórumo­kon, de a szövetkezeti, kül­döttválasztó gyűléseken is összegezték az előző kong­resszus óta megtett út ta­pasztalatait, aminthogy eb­ben az évben is alaposan készülnünk kell erre a ko­moly számvetésre. Úgy­­ véljük, nem túlzás — főként, ha a közismert, megnövekedett és megne­hezedett, egész népgazdasá­gunk előtt álló feladatokra gondolunk — nekünk szö­vetkezőknek ezt az 1981-es esztendőt „kongresszusi évnek” titulálni. Igaz, nevezhetnénk „a nagy készülődés” évének is, hiszen amellett, hogy kong­resszusainkra készülünk, most folyik a VI. ötéves népgazdasági tervciklus ki­munkálása is, nem beszél­ve a most kezdődő új esz­tendő e távlatibb célkitű­zésekből adódó konkrét terveinek elkészítéséről. Sokakban felmerülhet a kérdés: nem korai-e még a jobbára késő tavasszal, nyár elején sorra kerülő kongresszusi előkészületek­ről beszélni? — Meggyőző­désünk, hogy korántsem az, hiszen akkor készülünk e rangos, ötévenként ismét­lődő szövetkezeti esemé­nyekre komolyan és ala­posan, ha még most is új­ra és újra elővesszük az öt évvel ezelőtti kongres­­­szusaink határozatait és megvizsgáljuk, maradékta­lanul megvalósítottuk-e azokat! Kétségtelen, hogy ennek a ,,szembesítésnek” nem ilyenkor jön el csu­pán az ideje, mert eddigi munkánk­at is folyamatosan ebben a szellemben kellett végeznünk. És nyugodt lel­­kiism­erettel mondhatjuk, hogy nincs mit szégyenkez­nünk, mert menet közben is időről-időre szövetk­eze­ten­ként, valamint ágazaton­ként szövetségi szinten is szembesítettük elért ered­ményeinket a kongresszusi határozatokban megfogal­mazott célkitűzésekkel. Természetesen vannak még ebben az értelemben is el­végzendő teendőink, ame­lyek egyik-másikára — amint a közmondás tartja: „jobb későn, mint soha!” — még sort keríthetünk az elkövetk­zzeneo hónapok­ban. E. S. ^------ ■-.-.■---■ [UNK]wn. MUNKAVERSENY-VÁLLALÁSOK NYOMÁBAN Sikeres teljesítések ipari szövetkezeteinkben A KISZÖV elnöksége múlt év decemberi ülésén egy tájékoztató jelentés alapján áttekintette a kong­resszusi munkaverseny pót­vállalásainak megvalósítá­sát. Megállapították, hogy a megfirdetett­ munkaver­senyhez megyénk ipari szö­vetkezetei csatlakoztak, s 151 szocialista brigád, to­vábbá 92 munkabrigád és 11 ifjúsági brigád nevezett be a mozgalomba. Mindez je­lentős erőforrása volt a szö­vetkezetek 1979. évi terme­lési, gazdasági eredményei­nek, s egyben komoly mér­tékben hozzájárult a szoci­alista munkaerkölcs, a mun­kafegyelem megszilárdu­lásához és a szövetkezeti de­mokrácia továbbfejleszté­séhez. E nagyszabású ko­ngres­­­szusi munkaverseny lendü­lete nem tört meg 1980-ban sem, s a szövetkezeti kol­lektívák ennek jegyében tet­ték meg újabb vállalásaikat, illetve pótvállalásaikat. Ezekben főként a hatékonyság további emelései, a minőség javítását­, a takarékos gaz­dálkodást, az aktív önműve­lést, valamint a különböző társadalmi munkák elvégzé­sét tűzték ki célul. E vállalások természetesen korántsem maradtak papí­ron, teljesítésük folyamato­san, jó úton halad. Mindez nagymértékben összefügg az­zal, hogy alapjában véve eredményes gazdasági évet zártak a múlt évben ipari szövetkezeteink, így például a nyereségtervet majdnem minden szövetkezet teljesíti, csupán a Fécnelektró zárja veszteséggel az évet, továb­bá a gyöngyösi AUTÓSZÖV és a Füzesabonyi Javító­ Szolgáltató, valamint az egercsehi és a Dél-Heves megyei Építő-Karbantartó Szövetkezet nem teljesíti a nyereségt­ervét. Külön értékelhető, hogy a tervfeladatokban szereplő teendőket a legtöbb ipari szövetkezet csökkenő létszám mellett végezte, illetve vég­zi. Példaként említhető a Tarnamentei Ipari Szövetke­zet több brigádja, akik a vállalt 10 ° C-os termelés­nö­vekedést 15%-ra teljesítették. Hasonlóképpen dicséret ille­ti a Mátravidéki Építő és Szakipari Szövetkezet kollek­tíváját, a Hatvani Háziipar és az egri Universal szövet­kezet brigádjait, akik ugyan­csak túlteljesítették tervfel­adataikat. Mindez úgy való­sult meg, hogy takarékosan gazdálkodtak az anyaggal, energiával ahol mintegy 3 ° C- os túlteljesítést értek el vál­lalásaikhoz képest. Komoly eredmények szü­lettek a minőség javítására tett vállalások során is, így például a gyöngyösi Agro­­mechanika és a Kékes Ipari Szövetkezet­, valamint а Н [UNK] vén: Házi-, Kézmű- és ’Női - ipari Szövetkezet brigádjai dolgoztak úgy, hogy a tőkés bérmunka közel háromszoro­sára emelkedett, az igen szi­gorú minőségi követelmé­nyek betartásával. Elmondhatjuk, hogy­ nem a brigádokat terheli a fele­lősség azért, hogy az ex­port­­­növekedést szolgáló vallatá­saikat nem tudták teljesíte­ni, mivel a külkereskedelmi partnerek megrendelései nem realizálódtak. Helytálltak a s»or «altatás­ban tevékenykedő brigádok is, akik vállalásaiknak a ter­vezett mértékben mindenütt eleget tettek. A gazdasági munka front­ján tett vállalások és telje­sítések mellett megvalósul­tak a művelődés és a sport vonalán elhatározott célki­tűzések is. Ipari szövetkeze­teink szocialista brigádjai igen aktívan kapcsolódtak be a közművelődési intéz­mények programjaiba. Szá­mos brigádvetélkedő, vala­mint több ismeretterjesztő bel- és külföldi kirándulás megszervezésére is sor ke­rült. Ami pedig a munka­­versenyben tett társadalmi munkaakciót illeti, elmond­hatjuk, hogy az ipari szövet­kezetek brigádjai is csatla­koztak a Sziklai Sándor ön­tőbrigád felhívásához, s a ledolgozott kommunista mű­szakokon több mint 3 ezer szövetkezeti dolgozó vett részt, s mintegy 300 ezer fo­rintot utaltak át a gyermek­­intézmények­­ támogatására. Összességében megálla­­píhható, hogy az MSZMP XII. kongresszusa és felsza­badulásunk 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett munka­verseny sikeres, ered­ményes volt. A vállalások és pótválla­lások teljesítéséhez sezinte valamennyi szövetkezeti, dol­gozó hozzájárult. Az elvég­zett teljesítményekben benne van az is, hogy­ a szövetke­zetek­­ vezetéseibe, körétét­­­kin­tően biztosítottak a szük­­­séges fejeteteket. A­­«terve­­zés és lebonyolítás ’gazdái a szövetkezeti bizottságok voltak, akiknek önzetlen munkájáról csak az elisme­rés hangján szólhatunk. egy ÜH ш íí kő«! v­s. takarékosban Megyei tanácskozás a mezőgazdaságról Január 20-án, Egerben, a megyei tanács székházában Koós Viktor osztályvezető elnökletével tartotta meg idei első ülé­sét a Heves megyei Mezőgazdasági Szervezési Bizottság, ame­lyen ott volt Jurányi János, a m­egyei pártbizottság munka­társa, s részt vettek a járási és városi pártbizottságok gaz­daságpolitikai osztályainak képviselői, az érintett ágazati szakszervezetek megyebizottságának munkatársai, valamint megyei szövetkezeti szövetségeink képviseletében Sramko László, a TESZÖV titkára és dr. Molnár Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese is. Koós Viktornak, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya vezetőjének múlt évet, az V. ötéves terv teljesítését értékelő, az új tervciklus főbb mezőgazdasági cél­kitűzéseit, valamint az idei tervekből adódó feladatokat tag­laló tájékoztatója után vitára került sor. Mind a tájékoztatóból, mind a vitából — amelyben több termelői szövetkezeti elnök mellett felszólalt Sramkó László és dr. Molnár Feme is — világosan kitűnt: növekszik a népgaz­daságon belüli súlya a mezőgazdaságnak. Ezért a nagyüze­mekben és a kistermelést integráló fogyasztási szövetkezetek­ben is arra kell törekedni, hogy piacképes termékeket állít­­som­-elő az ágasat, s a takarékosság messzemenő alkalmazásá­­t.A bővebb gyulyytt a partnerek közötti egyuttatmlcódás. к Szövetkezők pártnapja Egerben A múlt évet, illetőleg az elmúlt ötéves tervciklust, vala­mint az 1981-es népgazdasági és VI. ötéves tervi célkitűzé­seket elemző, most folyó szabad pártnapok között január 15-én Egerben, a ZÖLDÉRT tanácskozó termében rendezték meg a szövetkezők egri pártnapját. A megyei szövetkezeti szövetségek (TESZÖV, MÉSZÖV, KISZÖV) és az egri szövetkezetek megjelent dolgozóit Kla­­isz Ferenc, a MÉSZÖV elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Szlamenizky Istvánnak, az MSZMP KB tagjának, a SZÖVOSZ elnökének, aki igen érzékletesen vázolta eredmé­nyeinket és gondjainkat, s főként világosan szólt a lee fontosabb feladatokról. Külön hangsúlyozta a szövetkezetek megnövekedett népgazdasági szerepét, tennivalóit. A nagy érdeklődéssel kísért előadást Klaisz Ferenc kö­szönte meg a résztvevők nevében. Fotómontázsunk «. szabad pártnapról készült. (Fotó: Szabó Lajos) AHOGY A REVIZOROK LÁTJÁK Utóvizsgálatok Hatvanban, Egeresedben és Füzesabonyban A múlt év második felé­ben a KISZÖV mellett mű­ködő revizori iroda — a ko­rábbi ellenőrzésein feltár­tak megvalósítását vizsgál­va — utóvizsgálatot végzett a Hatvani Házi-, Kézmű- és Boripari, a Füzesabony és Vidéke Javító és Szolgáltató és az Észak-Hev­es megyei Építő és Karbantartó Szö­vetkezetnél. Az utóvizsgálatok megál­lapításáról a revizori iroda vezetője tájékoztató jelen­tésben számolt be a KISZÖV elnökségének. Hatvanban a vezetőség konkrét intézkedési tervet készített a feltárt és ki nem javított hiányosságok meg­szüntetésére. Igen pozitív dolog, hogy­ a szövetkezet vezetői a vizsgálat során fel­tárt hibák egy részét már a vizsgálat során korrigálták, így­ például intézkedés tör­tént a norma karbantartásá­ra, melynek során a kötő és kötőszállító bedolgozók már 1980. március 1-től szigo­rúbb normákkal ké­szítik termékeiket, de az év dere­kától a félautomata kötőgé­peken is újra rendezték a normát. Külön gondot fordí­tanak a tőkés bérmunkára, amelyeknél­­ minden egyes vállalás külön felmérés alapján megállapított nor­mával történik. Ezek mellett kiegészítésre került az in­case © nyilvanta­rtas, s így a kamat ki­terhelésit ez a nyilvántartás шот [UNK]к^вап biztos­it­ja. Ehncridfoatiö. fiwgF я ko­rábbi mograckoefeatas»ky а saoueskeoet «йЬеоеяа. s -ma már a pénzügyi hely­zet ki­egyensúlyozot­t: a fizetési kötelezet­tségek ne­m halandón belül eleget tesznek. Ren­dezték, továbbfejlesztették az­­ ármunkát, s jó gyakorla­tot vezettek be az anyaggaz­dálkodásban is: az anyagok rendelése a termelési megbí­zások alapján történik. Ös­­­szegezve megállapítható, hogy a megtett intézkedések hatására a szövetkezet egész számviteli, adminisztrációs és belső ellenőrzési munká­jában minőségi változás kö­vetkezett be. A füzesabonyi szövetkezet ugyan intézkedési tervet nem készített, de a gyakor­latban foglalkozott a hibák, a hiányosságok kijavításával. A vezetőség úgy határozott, hogy figyelemmel kíséri az inproduktív költségek ala­kulását, a minőségi munka végzését, a selejt csökkenté­sét, a készletgazdálkodást, a tervszerű pénzgazdálko­dást, beleértve a hitelek felvételei és a belső ellenőr­zési tevékenységet. A revizorok megállapítot­ták, hogy­ a korábban vizs­gált időszakhoz képest fej­lődés tapasztalható a fü­zesabonyi szövetkezet mun­kájában is, így például nö­vekedett a nettó árbevétel, csökkent a készletek forgá­si sebessége, a felsőrész­­készítés munkafolyamatát a füzesabonyi kelepen, meg­­saervseáték. ám­, iis enysíest érdemel, hogy a f**gyet"ier­i­­tett befeő ellenőr eben érzés: levateenyse^p­h<w»64. s a ve­­aetodée bataiwaateKfil meg - féfefe nynlMansa'rtasf т [UNK]аае*­­»ek, e a béwéfeág is munkaterv alapján dolgo­­zik 1980. második félévétől. Ugy­anakkkor az utóvizs­gálat időpontjáig még­ nem­ tettek megfelelő intézkedé­seket az inproduktív költ­ségek csökkentésére,­­ nem­ dolgozik­ ki az ösztönző prémiumrendszert a minő­­­ségi munkák végzéséhez és nem került átdolgozásra , a szövetkezet termelésfejlesz­tési terve. Az Észak-Heves megyei (Egercsehi) Építő és­­ Kar­bantartó Szövetkezet vezető­sége a­ múlt év augusztus 28-i ülésén megtárgyalta­­ a kétéves általános vizsgál­at által feltárt hiányosságokat, s azok kijavítására, konkrét intézkedés­­tervet fogadott el. Az abban foglalt felada­tokat a megjelölt határ­idők szerint folyamatosan végrehajtják, így például megszerveztek egy­ számlael­­lenőri munkakört, valamint felismerték az utókalkulá­ciós munka fontosságát is. Sőt a műszaki apparátus­ban is szervezeti változás történt: a termelés — kivi­telezés előkészítését külön csoport végzi. Terveik között szerepel, hogy ez év elejétől a vállalt munkák jó előké­­szítése érdekében az építé­si szerződés megkötésétől számítva két hónapot szán­nak­ az előkészítésre. (Anyag, munkaerő, ár.) A revizorok a kétség­te­len fejlődés ellenére megállapí­tották, hogy további erőfe­szítésekre, még jobb szerv*­­zettségre van szükség ahfrem­, hogy a szövetkezeti тедкеЛ&­ ven-a vébe szembe* Ьо [UNK] к [UNK] [UNK]тепе*тепте*гп [UNK]1-

Next