Szövetkezeti Élet, 1986 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
A HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETEK LAPJA Megyei küldöttközgyűlés a Kiszövnél A cél: hatékonyabban dolgozni A KISZÖV TAGSZÖVETKEZETEI megyei küldöttközgyűlést tartottak december 12-én, Egerben. A résztvevőket , közöttük Ádám Gábort, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársát és Gégény Tibort, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetőjét — dr. Holló Béla, a szövetség elnöke köszöntötte. Ezt követően a KISZÖV- elnök mintegy bevezetőül a mozgalom IX. kongresszusára pillantott vissza. Rövid tájékoztatást adott a nagy eseményről,, küldötteink közreműködéséről, a Heves megyei felszólalásairól, a tisztújításról. Utána pedig szólt a Központi Bizottság november 19—20-i határozatairól, amelyek a gazdasági munka megjavításának feladataival kapcsolatosak, s összefüggésben vannak a megyei küldöttközgyűlés témáival is. Egyben pedig maga is utalt az idei várható eredményekre, s örömmel mondta, hogy az ipari szövetkezeti mozgalom összes termelése minden valószínűség szerint most haladja meg először a 100 milliárd forintos értéket, ami a népgazdasági tervet jelentnfően, 14 százalékkal felülmúló dinamikát tükröz. Ugyanekkor megnyugtató az is, hogy szűkebb hazánkban alaphiányos szövetkezet nem lesz. A Kiszöv-elnök egyidejűleg felhívta a küldöttek figyelmét a jövő évi tervezésre, s az eddiginél is komolyabb igyekezetre buzdított szavaival. Mindezek után pedig Herczog Tamásnak, a Lakisz elnökének személyében javaslatot tett a levezető elnök tisztére, s s indítványát a résztvevők el is fogadták. A KÜLDÖTTEK a továbbiakban együtt tárgyalták részletesebben is a tagszövetkezetek idei eredményeit soron következő tennivalóit, s külön elemezve az alacsony hatékonyságú szervezetek helyzetét. Mint — egyebek mellett — kitűnt a közreadott írásos anyagokból: a Kiszöv „hagyományos” tagszövetkezetei a kisszövetkezetek 293 millió forintos termelése mellett összesen 1,26 milliárdos értéket állítottak elő az idei esztendő háromnegyedében. Teljesítményük a teljes program 70,5 százaléka, közel 4 százalékkal több az elmúlt év hasonló időszakában mutatottnál. Az átlagosnál többet valóra váltott tervéből a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, illetve a sorrendben utána következő, Hatvani Építőipari Szövetkezet, a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet, valamint a Technolux Szolgáltató Szövetkezet, míg az Épületkarbantartó Szövetkezet, az Egri Háziipari Szövetkezet, illetve a Kékes Cipő és Textilipari Szövetkezet csupán megközelítette az átlagot. A többiek pedig a terv ennél is kisebb arányú megvalósításáról adhattak számot az utolsó évnegyed elején. Az ágazatokat tekintve az építőipar és a szolgáltatások teljesítménye átlagon felüli, miközben az iparé 67,4 ,százalékos. A ,,régi” formában dolgozó ipari szövetkezetek exportjában a rubelelszámolású összesen 144,15 millió forintos értékesítés a tavalyinál 32,8 százalékkal több, s a tervezett teljes ideinek 72,7 százaléka. Ugyanekkor a nem rubeles szállítások mindössze 60,4 milliót értek, a tavalyinak nem egészen 70, s az idén tervezettnek pedig 54 százalékát. Igen vegyes képet mutatnak a szolgáltatások, hiszen miközben például az Észak—Heves Megyei Építőipari Szövetkezet több, mint 7,5, a Tarnamente l. Sz. csaknem három és félszer annyi értékű munkát végzett a lakosságnak, mint 1985-ben ilyenkor, a szövetkezetek összességükben végül is várakozás alatt szerepeltek. A GAZDÁLKODÁST tekintve szembetűnő a létszámcsökkenés s valamelyest kisebb a bérköltség is — ám a tendencia nem érvényesül valamennyi szövetkezetnél s ágazatban. Különösen nyereségesen dolgozott a Fémelektro, de akad társa, amelyik tavalyi jövedelmének harmadát, az idén tervezettnek pedig a negyedét sem érte el. A „nagyok” az végéig várhatóan 1,74 milliárd forintosra növelik termelésüket, ami nem egészen 5 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendeit, de a tervezettől 2,5 százalékkal kevesebb. A lemaradásban közrejátszik a gépiparban történt erőteljesebb létszámcsökkenés, a termékösszetétel változása, a könnyűipar piacának telítettsége, a nem rubelelszámolású exportszerződések hiánya. Az eredmények — ha bizonyítják is, hogy a szövetkezetek a megváltozott gazdasági környezetben sem mutatkoztak éppenséggel életképteleneknek, többé-kevésbé helytálltak nehézségeik közepette — a továbbiakban már kevésbé elegendőek. Az egyre erősödő piaci versenyben az eddiginél sokkal körültekintőbb és operatívabb tervkészítésre, még határozottabb, komolyabb, következetesebb igyekezetre van szükség. Különben jövőre elképzelhetetlen az előrelépés. A szövetséghez tartozó szövetkezetek munkájának hatékonyságáról megállapították a küldöttközgyűlésen, hogy bár a gazdálkodás mutat differenciákat, megyénkben tartósan alacsony színvonalon dolgozó szervezetről nem beszélhetünk. Ugyanekkor tény, hogy a még oly határozottnak tűnő törekvések sem vezettek a jövedelemtermelő képesség kívánt mértékű növekedéséhez Hiányosságok találhatók a vállalkozáspolitikában, a szövetkezetek általában nem kísérik figyelemmel a piaci igények változásait, s ennélfogva bizony elmarad a megrendelőkhöz, a fogyasztókhoz való tökéletesebb igazodás. A könnyűiparban gyakran inkább a divat mögött járnak egy lépéssel, mintsem előtte, az építőiparban a szükségesnél kevesebb gondot fordítanak a kapacitáslekötések számbavételére, s ez utóbbi néha túlterheléssel bosszulja meg magát, határidőcsúszást, kötbért, többletköltségeket okoz. Míg más területeken az erőforrások kihasználatlansága miatt idéz elő nem kívánatos pazarlást. Számos esetben a kialakult szervezeti keretek az akadályozói az előrelépésnek azáltal, hogy nem biztosítják a megfelelő vezetési szintek jogainak teljes felelősségű gyakorlását, illetve feladataik maradéktalan teljesítését. Gondok okozója az is, hogy kevésbé ügyelnek a termelési és értékesítési szerkezet, a „piaci életgörbe” alakulásáról elmarad a szükséges termékváltás. A piacon sokszor követelt kisszériás gyártáshoz nincs meg a kellő szervezés, irányítás, s a jó háttér — tmk — sem mindig biztosított. A hatékony foglalkoztatás akadályozója, hogy a teljesítménykövetelmény-rendszer korrekcióira nem mindig kerül sor, olykor figyelmen kívül hagyják a gépesítés változást hozó hatásait, megfeledkeznek a munkaidőalap reális tervezéséről. Nincsenek mindig valóban határozott intézkedések a munkaerő megtartására, hiányzik a kellő alaposság a takarékossági intézkedési tervekből, a korszerűsítéseknél, fejlesztéseknél nem kielégítő az előkészítés. A jobb tapasztalatokért feltétlenül tovább kell csiszolni a belső érdekeltségi rendszereket, tudatosabb létszámgazdálkodásra, a piaci értékítélethez igazodóbb vállalkozáspolitikára, a teljesítmény és a hatékonyság egyenletesebb emelkedésére van szükség a megyei szövetség tagszövetkezeteiben. Az előterjesztésekhez Sebők Ljászlóné, a Kiszöv közgazdasági osztályának munkatársa szóbeli kiegészítést is fűzött. Ennek során még nagyobb nyomatékkal beszélt a feladatokról. Indokoltnak találta jövőre a termelés 7—9 százalékos növelését, a rubelelszámolású kivitel 5—6, a tőkés export 10—12 százalékos fokozását s a belkereskedelmi kapcsolatok szintentartását, javuló kooperáció mellett. Szólt a fejlesztési lehetőségekről, hangsúlyozta az átgondoltabb vállaláspolitika, a hatékonyabb belső érdekeltségi rendszer kialakításának szükségességét az eddiginél gazdaságosabb munkához. A SZÖVETSÉG közgazdasági és pénzügyi, illetve termelési és műszaki osztályainak előterjesztéseit követő vitában a felszólaló Gyenes Sándor (Fémelektro) látható megnyugvással mondta el, hogy amíg tavaly 18 százalékkal adósak maradtak a tervteljesítésben, az idei esztendőt ismét program !Folytatás a 2. oldalon) Dr. Holló Béla bevezetőjét mondja. Gyenes Sándor felszólalása. A küldöttek egy csoportja. (Szucsik György felvj XI ÉVFOLYAM 12. SZÁM 1986. DEC. 25. ARA: 4,50 FT Hatvan, Heves Tatekszitfezeltnk, Budan Esten 1987. januárjában tíz esztendeje, hogy 6 kisebb szervezet egyesülésével megalakult a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet. A közös munka első évtizedének jeles eseményét szép eredmények köszöntik. Elegendő ezeknél csupán arra utalni, hogy az évfordulóra az összes betétállomány várhatóan eléri a 330 millió forintot, az erdőtelki kirendeltség új üzletházba költözik, a szövetkezetben megkezdik az eddiginél korszerűbb, a SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁST, s a „jubileumi” időszakban a hevesiek megnyitják a mozgalom első Totó-Lottó kirendeltségét. Godó Pálné elnök, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének új tagja pedig decemberi beszélgetésünk alkalmával még másról is beszámolhat. Mint mondja: takarékszövetkezetünk is egyike azoknak, amelyek a Szövosz felkérésére kirendeltségeket nyithatnak Budapesten. A kijelölés alapján a főváros XVI. kerülete a helyszín, ahol előbb — remélhetően még 1986. decemberében — a Kézbesítő út 29-ben, egy korábbi postaépületben, majd a Centenárium Lakótelep „N” jelű létesítményében, szolgáltatóházban, a helyi fodrászszövetkezet átengedett helyiségeiben végzik a szokásos tevékenységet. Az alapvető feladatok mellett mindkét helyen intenzíven szeretnének foglalkozni az idegenforgalommal, a valutabeváltással, a különféle utazások szervezésével is. Különösen élénk érdeklődésre számítanak az előbbi üzletben, amely igen remek elhelyezésű: forgalmas utcasarkon, HÉV-megálló mellett, a Budapestről Kerepestarcsa felé vivő országút szomszédságában van. Ugyanekkor a hálózati átlagnál nagyobb, mintegy 150 négyzetméteres alapterületű is, ahol minden tekintetben kényelmes kiszolgálást biztosíthatnak az ügyfeleknek. A kerületi „összefogás” Lakásszövetkezet segített a helyi tanács mellett a „ honfoglalásban” a hevesi iparosok, illetve a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet dolgozói osztoztak a szükséges felújítási munkákon, átalakításokon, gyártották a berendezést. Már december közepe előtt úgyszólván a finisnél tartottak, s az iparkodás nem látszott keresztülhúzni a számításokat. Az üzletek vásárlása, valamint rendeltetésüknek megfelelő kialakítása hozzávetőlegesen 4 millió forintba kerül, amihez kerek egymilliót adott a Mészöv s jelentős anyagi támogatást ígért a Szövosz is. A két kirendeltség egységes szervezetben, közös vezetéssel működik, a „postaépületben” lesz a felelős irányító, a lakótelepen pedig a helyettese. Összesen heten dolgoznak s a „csapat” munkája a szövetkezet számítógépes rendszerébe kapcsolódik. A hevesi központtal való napi együttműködést pedig telex könnyíti. A budapestiekkel együtt immár 13-ra nő a szövetkezet kirendeltségeinek száma — ám az aligha jelent szerencsétlenséget. Hiszen igen biztató, hogy a tagszervezés már december első felében 400 körül tartott s 250 ezer forint értékben vásároltak a budapestiek magasabb összegű részjegyet. S reményt keltő az is, hogy amíg eddig együttesen 38 ezer ember kiszolgálására vállalkozott a takarékszövetkezet, jövőre 104 ezer lakos érdeklődésére számíthatnak. • Örvendetes, rendkívül megtisztelő Heves megye számára, hogy szűkebb hazánkból más — legnagyobb betétállományú takarékszövetkezetünk — a hatvani is helyet kapott Budapesten. S — Herczeg Alajos elnök tájékoztatása szerint — mi több: a hatvaniak négy kirendeltség nyitását is tervezik a fővárosban! Kettőt a II., kettőt pedig a XII. kerületben. Az első üzlet a Hidegkúti út 207. szám alatt várja majd ügyfeleit — egy itt megvásárolt kertes családi házban. Az épület átalakításán már december közepén túl voltak s csupán a festőket várta további munka. A falak azonban lassan száradtak, s így érdeklődésünk idején egy kicsit bizonytalan volt még az idei indulás. Bár a takarékszövetkezet elnöke igencsak reménykedett eredeti programjuk teljesülésében, azt sem tartotta éppen tragédiának, ha első új budapesti kirendeltségük csupán januártól fogadhatja látogatóit. Ez az említett üzlet egyébként ideiglenesen tölti be így a funkcióit. Az elképzelések szerint ugyanis a telken VADONATÚJ LÉTESÍTMÉNYT emelnek utóbb a szolgáltatási célokra, a mostani házat pedig üdülésre, csereüdültetésre teszik alkalmassá. Ami pedig a teljes vállalkozást illeti: hozzávetőlegesen 15 millió forintba kerül a négy kirendeltség létesítése, amelyhez a Mészöv és a Szövosz is szintén segítséget ad a hatvaniaknak. (ni)