Szövetkezeti Élet, 1981 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

Három ágazat három fiatalja: Életről, munkáról, hivatásról Előfordul olykor, hogy az élet másítja jobbra az eredeti elképzeléseket. Magam is így jártam, amikor azzal az előre megfogalmazott kérdéssel indultam neki háromsze­replős riportomnak, vajon mit vár 1981-től? Talán éppen ezért nem adtam föl Iványi Katinak, Varga Józsefnek és Kránitz Istvánnak a leckét, mert beszélgetéseink valahogy sután alakultak volna. Előlegezett bizalom... A kádártai ital- és vegyesbolt­ikör érdekesen válaszja ketté a Veszprémhez csatolt község nemeit. Az egyik inkább férfiak­tól látogatott, a másikban az asszonyok gyakoribb vendégek. Kérdést nem érdemel a ve­gyesbolt vezetőjének kora. Erre a posztra igen-igen fiatal. Ol­dalt, a raktár-iroda öszvérkam­rában bukkantam Iványi Kata­linra. Hipós vízzel mosta a kö­vet. Egészségtől kicsattanó piros arca csupa mosoly, s amint megtudta, miért keresem, zavart gyorsan törülgette kezét. — Nem szoktam én szerepelni, csak a vevőink előtt - mondta, és sarokba állította a felmosó­­ját. — Most, hogy néhány éve a pályán van, mi a véleménye, jól választott? Barna szeme rám csodálko­zott­ ilyet kérdezni? — Mást, mint kereskedést el se tudnék már képzelni magam­nak. Ráhibáztam, pedig először ápolónő akartam lenni. A nő­vérem mondta, gyere boltosnak! — Ezek szerint később már nem módosít a pályáján? — Miinek? Tényleg, mi szükség volna ar­ra, hogy mást keressen magá­nak, amikor megszerette a szak­mát, amikor felettesei bizalmat előlegeztek neki a boltvezetői beosztással, amikor április 4- én a Szövetkezet kiváló dolgo­zója címet megkapta. — Nekem természetesnek tű­nik az, ha valamibe belekezdek, azt szívvel-lélekkel csinálom. Tudja, hogy mosogat az a házi­asszony, aki csak egyik kezét dugja a vízbe? Az ilyesmit nem szeretem. A Munkácsy utcai 11- es számú élelmiszerboltban ta­nultam. Sokat köszönhetek Fü­­­löp Károlynak és Farkas Lajos­áénak, Marika néninek. A szak­ma szeretetére ők neveltek. Már akkor úgy éreztem, ha jó keres­kedő akarok lenni, mindent, ami az üzlettel kapcsolatos, meg kell ismernem. Milyen sok hasznát veszem most annak, hogy nem fáztam a raktári munkától, szí­vesen takarítottam, de a lényeg, amit azóta is legfőbb elvként tisztelek; mindent a vevőért, mindig ők leg­yenek előtérben. — Ilyen fiatalon hogyan tudta elfogadtatni magát itt a kádár­tai boltban munkatársaival? Széttárta a kezét, mint aki ta­nácstalan, vajon mit is válaszol­hatna.­­ Nem játszom a főnököt. Hárman szolgáljuk ki a kádár­­taiakat. Magam is falusi, rátóti lány vagyok, tudom, hogyan szóljak az idős emberekhez, mi dukál a fiatalasszonyoknak, lá­nyoknak . . . Egy ilyen kis helyen nehéz megszerezni a tekintélyt és igen-igen könnyű elveszíte­ni. Ezért aztán részünkről nem hangzik el olyan szó a boltban, ami sérti, bánthatja a vevőt. Ja, igen, van még valami, nem sze­retem és itt nem is tűröm el a pult alóli árusítást. Beszélgettünk arról is, milyen nagy szó, ha egy fiatal lány, mint üzletvezető, például a szál­lítókkal is meg tudja találni a hangnemet, jó kapcsolatokat képes teremteni velük. Azt is el­mondta, szükségét érezte, hogy a szakma alaposabb tudásá­hoz elvégezze a közgazdasági szakközépiskolát. Már az utolsó évet tapossa. — Nem látok bele egészen, néhány szóval meg sem tudnám mondani miért, de azt hiszem, ahogy most van, nem egészen jó a kereskedőnevelés. Mintha valami hiányozna a folyamat­ból. Szívesen vállalnék gyakor­lati oktatói munkát, de meg­mondom őszintén, a boltot itt­hagyni semmi kedvem sincs. Nagyon bízunk benne, hogy rö­videsen átrendezkedhetünk ön­­kiszolgálásra. Ezt diktálja a ve­vők érdeke. Fejkendős néni hozta a ká­vét. Varga József bal kezében táncot járt a ki tudja hányadik cigaretta, míg kortyolt a pohár­ból, a mai ötödik-hatodikból. Harmincéves. Hat-hét órát al­szik éjjelente. A vizsgaidőszak­ban még ennyit sem. - Elhiszi­k nekem, hogy nem merek elmenni szabadságra? - Hogyan értékeli saját, 1980- as munkáját? - kapok más irányba. - A szentkirályi kerület nem hozta azt, ami benne van, de az új é­vben talán kivergődünk a kátyúból. Talán megérem azt, hogy egyszer lesz sikerélmé­nyem is. Akkor lennék igazán boldog, ha három-négy hétre előre megtervezhetném a mun­kát. Sokszor kénytelen vagyok improvizálni. Megbetegszenek az embereim, vagy az állatok, közbeszól az időjárás, ha mondjuk takarmányt akarok szállíttatni, meg mit tudom én mi minden ver keresztbe. Tud­ja, honnan hordjuk a szénát? Rátótról. Most meg a vizsgák miatt van ez az őrültek háza magamban. Varga József öt esztendeje műszakvezetőként kezdett a szövetkezet jutási telepén. Ké­sőbb átvette a vezetés gondját. Az új év első napján pedig már 12 hónapot könyvelhetett el a szentkirályszabadjai telepen. - Azért ne vegyen ám mindent szó szerint, ahogy elmondtam. Nem ilyen rettentő fekete ez a mi bárányunk, talán csak ép­pen rossz passzban vagyok. Azért dolgozunk, hogy megél­jünk, és akkor élünk igazán­, ha jól dolgozunk - búcsúzott. „Nem nézem az órát...” Az év utolsó vágójuhszállít­­mányát mázsálták éppen, ami­kor a Dózsa Tsz szentkirálysza­badjai telepének vezetőjét, Varga Józsefet kerestem. Mond­ták, várjak kicsit, mert épp Vö­­rösberényben, a másik telepen akadt dolga. Annyit tudtam ró­la, hogy ötödéves általános mezőgazdász szakos a moson­magyaróvári agrártudományi egyetemen. Kisvártatva zöld Skoda állt be az udvarra. Ki gondolná, hogy egy harminc­éves, farmernadrágos, pulóveres fiatalember gondjaira 4-5 mil­liós értéket bíztak . .. — Tudja, itt illik hatkor kez­deni. Ilyenkor télen még ugyan­csak sötétben érkezünk — ma­gyarázta, amint a korám­ lesza­kadó alkonyatban a telepveze­tői iroda felé ballagtunk. — Az ember mégse nézi ál­landóan az órát - folytatta, amikor letettük magunkat a székre. — Most is azt vallom, mint amikor elkezdtem a szak­mát, ehhez megszállottság kell, ha az ember jól akarja végezni a dolgát. Ahogy ő fogalmazott, éles hely középszintű vezetőnek len­ni. Leggyakrabban ezeken a posztokon találkoznak, vagy üt­köznek az alulról fölfelé és a föntről lefelé irányuló erővona­lak nyílhegyei. — Azt hiszem, van egy furcsa ellentmondás az állattenyész­tésben. Mintha valami rossz va­rázslat ülne az egészen. Kami­pánymelóban az ember kevés, máskor meg a munka. Állás lenne, de azért vegyek föl nyolc-tíz embert, hogy aztán a csellengésüktől üssön meg a guta? Marad az alkalmi mun­ka, de ezt hagyjuk. — Kényes ügy? Levegőbe kaszált a keze, az­tán kiment, hogy kávét kérjen.­­Az állatgondozókkal nincs baj, csak a kiszolgáló személy­zet trehánykodik. Ha meglátják a zöld Skodát, előszivárognak. Csak addig viselkednek, amíg engem a közelben tudnak. 2 - SZÖVETKEZETI ÉLET - 1981 január „A szövetkezet nevelt...” A férfifodrászokról a vendég képlete általában úgy áll ös­­­sze, hogy erről-arról társalog­nak nyírás, borotválás­ közben, de mégis a­ foci ,a témák kirá­lya. Ám sok esetben­­ ez csak a­ máz. Kránitz Istvánnál például érdekes egyéniséget takar a rö­vid, fehér köpenybe bújtatott test. Kezdjük talán azzal, hogy a „Bakony" Szolgáltató szövet­kezeti bizottságának elnöke. — Ez a pártfeladatom - je­lentette ki lakonikusan. -Csak ezért csinálja? - kér­deztem kétkedve. — Á, dehogy. Ebben a szövet­kezetben nőttem fel. Itt szerez­tem meg a szakmát. Akkoriban még Veszprémi Fodrász KTSZ- nek nevezték. Több mint tizen­hat év telt el azóta, hogy az első önálló fizetésemet hazavit­tem. Sokszor elgondolkoztam már azon, tulajdonképpen miért is­­ szeretek az emberek gondjai­val foglalkozni. Ami tőlem tel­lett, abban segítettem. Tenni most tudok igazán. A katonaság fordulópontot hozott Kránitz István életében. Bár addig is KISZ-tag volt, de ott tudatosult benne, miért ér­demes, miért kell mozgalmi munkát végeznie. — Meggyőződésemmé vált, hogy addig ne legyen az ember egy tömeg­szervezetnek sem tagja, amíg nem tudja, mit vál­lal, miért végez ott munkát. Mindig hajtott, birizgált a tu­dásvágy. Már három éve párt­tag voltam, amikor 76-ban öt­hónapos pártiskolára küldtek. Azelőtt a gimnázium, azóta nem tudok megállni. Az alapokat ke­vésnek találtam, ezért 77-ben jelentkeztem az esti egyetemre. Most, hogy már elvégeztem, új­ból tanulnék, de előbb a tár­­sasház-építkezéssel akarok el­készülni. — Mi a véleménye a szövetke­zet gyarapodásáról? Ö­n­kén­te­len­ü­l­­ k­ö­rbepi­llan­tot­t a nagy szalonban, a csillogó tükrökön, a szép berendezésen. • —Tíz éve lendült neki a szö­vetkezet. Lassacskán felszámol­tuk a régi­­ kis kócerájokat. Az olajos padlójú, sötét üzleteket ilyenek váltják fel sorban, mint a frizuraszalon. Egy évtized alatt nyolc-kilenc milliós forgó­eszköz-állományunk ötvenmil­lióra duzzadt. A mostani körül­mények között nagyobb öröm a munka, jól is keresünk, és iga­zán remek kollektíva jött össze. A fejlődés mostani dinamikája óriási távlatokat nyithat a szö­vetkezet előtt. Vendég vezette a kabátját a ruhatárban. Kránitz István, a könnyűipar és a szövetkezet ki­váló dolgozója, a szövetkezeti bizottság elnöke új frizura készí­téséhez készülődött. Gyarmati József Megkezdődött az élővad­befogás Pápa térségében Január első napjaiban megkezdődött az élővadbefogás a Veszprém megyei vadásztársaságok területein. Az utóbbi évek­ben jelentősen csökkent az apróvad a Bakonyban és a Bala­­ton-felvidéken, így éveken keresztül nem volt lehetőség a kiváló exportcikk, a mezei nyúl élő befogására. Az utóbbi évek tervszerűbb vadgazdálkodása eredményeként most a Kis-Alföld Veszprém megyéhez tartozó területein nyílik lehetőség apróvadak befogására. Január első felében Pápa, Ugod és Vaszar térségében közel ezer mezei nyulat hajtanak hálóba, amelyet Olaszországba exportálnak. Házi Jogtanácsadó A magánszemélyek szerződéseiről Már megszoktuk, hogy hó­napról hónapra gazdag tarta­lommal jelenik­ meg a Házi Jogtanácsadó. A múlt év de­cemberi szám az Igazságügyi Minisztérium közreműködésével készült. A magánszemélyek szerződéskötéseiről, eladások­ról, vásárlásokról, hitelezések­ről, ajándékozásokról ad rész­letes tanácsokat. Ezenkívül szerződésmintákat is tartalmaz. Bemutatja a televízió jogi ese­teivel kapcsolatos tudnivaló­kat. Szó van benne a közterü­let-használatról, a szülőtartás­ról, és egy olyan érdekes, de mint a tájékoztatásból kide­rül, fontos kérdésről, mint a jégen tartózkodás. Az idei januári szám pedig az idős korúak szociális gon­dozásáról tartalmaz sokakat érintő és érdeklő, napjainkban nagyon is aktuális témát. Ezen­kívül megtudhatjuk, hogy feb­ruárban és márciusban a vá­sárlók jogairól, áprilisban a szakértőkről, májusban a taka­rékosságról, júniusban a sza­nálásról és kisajátításról, jú­liusban a lakó- és üdülőtel­kekről, augusztusban a taná­csokról, szeptemberben a la­kásügyi jogszabályokról, no­vemberben a házasságról, de­cemberben pedig a társashá­zakról olvashatunk. Végül pedig közli velünk dr. Leveles László szerkesztő, hogy a Házi Jogtanácsadó ma már 80 ezer olvasóhoz jut el rend­szeresen. . nem, szájnak ingere­. Főzőüst, hűtő, finomítás. Ezt az utat járja be tekervényes cső­­útján a cefréből tűzzel előcsalogatott jó minőségű szesz. Nap­jában ötször rakják meg a 175 literes üstöt érett szilvacefrével a devecseri Virágzó Tsz padragkúti szeszfőzdéjében. Biró Ká­roly folyamatosan ellenőrzi a tartályban összegyülemlő alszesz minőségét. Új takarmányok és kiegészítők Új takarmányfélék, magas tápértékű anyagok forgalomba hozatalát engedélyezte az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség. Valamennyi készítmény közös jellemzője; felhasználásuk gaz­daságos, bevezetésükkel csök­kenthető a tartás-hizlalás költ­sége. A hatvani cukorgyárban ál­lítják elő melléktermékek hasz­nosításával a Robobetin elne­vezésű ipari takarmányt, amellyel növelhető az ipari ábráik keverékek energiatartal­ma. A Biogal gyógyszergyár­ban készítik az újfajta malac­tápszert, amellyel a korai el­­választású malacokat nevelhe­tik fel jó eredménnyel. Tejpót­ló anyagként használhatják az állattelepeken. A készítmény­nek másik változatával szintén a fiatal állatok felnevelését te­hetik gazdaságosabbá. A nagyüzemeikben alkalmaz­hatják jó eredménnyel az En­­teromix elnevezésű takarmány­­kiegészítő szert. Ezt az anya­got a borjak takarmányába keverik, és meggyorsíthatják vele az állatok felnevelését. Az Enteromixszal etetett állomány jobban ellenáll a betegségek­nek is, miután a készítmény több nagyhatású anyagot tar­talmaz. Az állatok fehérjeszükségle­tének kielégítésére használhat­ják a Ben­tokarb -koncentrátu­­­mát, amelyet a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem főiskolai karainak szakemberei kísérle­teztek ki. A Kaposvári Hús­kombinát hozza forgalomba az állati csontilinisztet, amelyet az abrakkeverékhez kevernek. A csontlisztet magas kalcium- és foszfortartalmánál fogva jó eredménnyel használhatják a gazdaságok.

Next