Szövetkezeti Értesítő, 1911 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1911-01-14 / 1. szám
2. oldal SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ III. évfolyam A szövetkezetet az igazgatóság által választott igazgató vezeti, akinek intézkedéseit minden tagnak követnie kell. Az igazgató intézkedik a munkabeosztásról s fizeti a szakegyesület által megállapított béreket tarifa szerint. A napi munkaidő télen- nyáron egyaránt 10 órás keretben 8 óra. Ebédidő 2 óra. A szövetkezetben mintaszerűen dolgoznak. A tagok szorgalma és intelligenciája, a szövetkezethez való hűsége olyan, amit csak igazi szocialistáknál találhatunk meg. A gazdálkodás belterjes és nagy eredményű. A napszámok száma ötször több, mint a régi gazdánál. Nem azért, mert a napszámosok kevesebbet dolgoznak, hanem azért, mert ugyanarra a földre ötször annyi munkát fordítanak, csakhogy mentes nagyobb legyen a termésük. Ez a munkaszaporítás a munkanélküliséget nagyban csökkentette. Az 1904. évi rossz esztendőben a tiszta nyereség 1225 lira, 1905-ben már 3410 lira. A munkanapok száma 7300-ról 11.700-ra emelkedett. Az átlagos napszám aránylag nem nagy, 1 lira 50 centesimi. A bérfizetés nem készpénzben történik, hanem fizetési utalványokkal. Ezeket a fogyasztási szövetkezet, de más kereskedők is, mint készpénzt fogadják el. A tiszta nyereség 30%-a tartalékalapra, 30%-a a segélyalapra megy. A segélyalap gazdasági gépek beszerzésére, segélyezésre és az agitáció költségeire szolgál. A 40°/0 nyereségmaradványt felosztják a tagok között és pedig 20°/0-ot az üzletrészek, 20°/0-ot a végzett munka arányában. Kétségtelen, hogy e szép eredmények mellett találunk olyan szövetkezeteket is, amelyek bizony nem fejlődnek. Ha keressük a hanyatlás okait, megtaláljuk az öntudat hiányában, a kapzsiságban, az egyéni önzés előtolakodásában. Nagy béreket követelnek, mert szövetkezetnél dolgoznak, keveset dolgoznak, kevesebbet mint másutt, mert szövetkezetnél dolgoznak s ezzel akadályozzák meg a szövetkezet fejlődését vagy ássák meg egyenesen a szövetkezet sírját. Ezek ellen védekeznek a szövetkezetek a földbérlő-szövetkezetek szövetségében. Ennek irodája ellenőrzi az egyes szövetkezetek működését, átvizsgálja könyveit, irányítja a mozgalmat. A jobban álló szövetkezetek segítik a gyengébbeket. Ahol a bérelt föld rossz, kicserélik a birtokot. Ahol az emberekben van a hiba, kiküszöbölik az alkalmatlanokat. A fuldokló szövetkezeteket általános keresettel arányban nem álló magas bérek kiigazításával, a bérek redukálásával, új részvények kibocsátásával állítják talpra, a szerint, hogy hol, mi a hiba. A mozgalom ilyen irányítása és a szocialista szolidaritás mellett folyton fejlődik a szövetkezeti mozgalom. 1906-ban 108 földbérlő-szövetkezet működött 36.712 taggal, akik többé-kevésbé egy közös cél felé törekedve az egyéni jólét helyébe a mindenkit átfogó általános jólét elérésére dolgoznak. SZEMLE. Az uzsorás m. sz. Úgy vagyunk a «szövetkezeti» bankokkal is, mint azélelmiszeruzsorásokkal. Minden napra, dehogy, minden órára esik egy. A szegény, hiszékeny, pénzszükségben élő embert behálózzák, magukhoz édesgetik, azután leszedik róla az utolsó rongyot is. Most egyszerre két ilyen szövetkezet állt a bíróság előtt. Az egyik a Pátria bank m. sz., amelynek a vezérigazgatóját helyezték vád alá. A másik az «előnyösen ismert» (így szokták intézetüket hirdetni) központi takarékpénztár és bank mint szövetkezet. Ez az intézet az egyik felének 800 korona kölcsönt szavazott meg, de csak 635 koronát fizettek ki s a mikor már 524 koronát visszafizetett, akkor 1465-57 koronát hajtottak be rajta per útján! A Kúria az intézet igazgatóját burkolt uzsora vétsége miatt egy hónapi fogházra és 400 korona pénzbüntetésre ítélte. A mai rendszer. «Légmentesen el vagyunk zárva, nem jöhet be onnan egyetlenegy marha sem. Ez a mai rendszer.» A szerb vámszerződés tárgyalásakor hangzottak el ezek a szavak. De még ezzel a légmentes elzárással sincsenek megelégedve a magyar marhatulajdonosok. Azt szeretnék, ha a lakosság jóllakna nemzeti sujtással, a szerb ökörre gyűlölettel nézne, de a magyar marha hizlalására odaadná minden pénzét csak azért, hogy ezután a magyar birtokos a magyar marhával büszkélkedhetne — Bécsben meg Berlinben. Nem hivatalos próbavásárlás. Sokszor megtörtént már, hogy szövetkezetünk igazgatósága, a szövetkezet versenyképességét igazolandó, az egyes fiókok körüli olcsónak híresztelt kereskedőnél megrendelést eszközölt s az igy beszerzett árukat ár, minőség és mennyiség tekintetében összehasonlította a szövetkezet áruival. Az ilyen próbavásárlások eredményét rendesen bemutattuk a tagoknak eredetiben és nyomtatásban ismertettük a környék lakóival. Minden eddigi próbavásárlás azt bizonyította, hogy a szövetkezet 5—12°0-kal olcsóbb, mint azolcsó kereskedő, nem is szólva a pontos mérlegről és a hamisítatlan minőségről. A XII. számú üzlet tagjai most újítást léptettek e téren életbe, amennyiben nem várták be az igazgatóság próbavásárlását, hanem maguk intézkedtek ily irányban. Nőbizottságot alakítottak és azt megbízták, hogy két hírhedt kereskedőnél próbavásárlást eszközöljön. Az eredményt azután írógépen sokszorosították és terjesztik úgy a tagok, mint a nem tagok között. Itt közöljük mi is az eredményt szó szerint: «Felhívás Megyer és környéke népéhez!' Asszonyok ! Háztartást vezető nők ! Szeretettel és mindnyájunk közös sorsa fölött való aggódás őszinte érzetével szólunk hozzátok azon igaz meggyőződésben, melyben igazoljuk, hogy az Általános Fogyasztási Szövetkezetben vásárolva elsőrendű áruk kiszolgálása által megtakaríthatunk családjaink részére évente vagy 50 koronát .