Szövetkezeti Értesítő, 1918 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-05 / 1. szám

X. évfolyam SZÖVETKEZETI ÉRTESÍTŐ 3. oldal tása. 2. A telekértékadó behozatala, amely a telkek jobb kihasználására is ösztönözne. 8. A községi kislakások nagyarányú építése.­­4. Közhivatalok részére lekötött bérházak és lakások felszabadítása. 5. Rendkívül olcsó és rendezett közlekedés alapján családház­­telepek létesítése a környéken. 6. A viriliz­­mus eltörlése, a demokratikus községi vá­lasztójog behozatala. 7. A lakásügyi hivatal szélesebb körű kiépítése stb. stb. A mai kormány színes szociálpolitikai jel­szavakkal kezdte működését. Népjólét, anya- és csecsemővédelmi, a tuberkulózis leküz­dése és a­ közegészségügy felkarolása lehetet­len a lakásügy rendezése nélkül. Itt gyors, nagyon gyors segítségre van szükség. Az urak pedig ne feledjék az angol közmondás igazságát: „Amilyen a lakás, olyan a nép.“ Szakosíts Antal. SZEMLE. ■ Készül a béke, látszik a kirakatok ablakaiból. A sok el­dugott áru kezd napvilágra jönni. A boltok kezdenek más színt ölteni. Az uzsorások meg­ijedtek. Nem azok, akik a mindennapi élelmi­cikkeket raktározták el, hanem a fűszeres, aki szövetet vásárolt össze, az üveges, akinek a lakása elrejtett zugában cipőraktár van. A borkereskedő, aki kávét, borsot gyűjtött. A cukorkaárus, aki a cérnát, cipőfűzőt rejtette el. Spekulált vele, hogy akkor adja el kicsiben, amikor már nagyon megszorult a fogyasztó és minden pénzt megad érte. Mert kell az áru, mert már nemcsak ruhát nem tud vásárolni, de az elrongyolt inget és egyéb ruhaneműjét sem tudja megfoltozni, mert nincsen cérna. Az a sok-sok láncszem, amely fogvatartja az árut, veszélyben van, kezdi kiesni a rozsda. Az üzérek pusztítanák is a rozsdát, hogy a láncszemek megmaradjanak. Nem akarnak megbékülni a békére hajló időkkel. Szeretnék azt megakadályozni, mert a háború profitot jelent, sokat, nagyon sokat. A béke pedig csak eleget. • A kofa a piacon dühöng, mert fél az árala­kulástól; fél, hogy az árakat nem ő, hanem a fogyasztó fogja megállapítani, ha eljövend a béke ideje. És nem lesz neki többé kiszolgál­tatva a kizsarolt, agyonhajszolt, agyonkínzott fogyasztó. És talán a békével egyidejűleg megszűnik az ácsorgás a boltok előtt az áruért, az ennivalóért és nem fogjuk folyton hallani: nincsen. Vájjon hozzászokunk-e majd a békéhez. Vájjon nem fog-e hiányozni a mostani iz­galom ! LUX. A Közélelmezési Hivatal figyelmébe. An­nak idején­ elrendelték, hogy minden termelő köteles a háziszükségletét meghaladó gabo­nát a közfogyasztás biztosítása céljából át­engedni. Hogy ezt senki ki ne játszhassa, a­­ malmok csak őrlési engedély felmutatása mellett fogadhatnak el őrölni valót. Hogyan van mégis az, hogy a falusi gazdák figyelmét nyilvánosan, a napilapok útján felhívhatják ennek a rendeletnek az áthágására akkor, amikor gabonát lisztté őrlő kézimalmok el­adását kínálják. Vájjon milyen jogon szabad a falusi termelőnek őrlési engedély nélkül odahaza lisztet készíteni és milyen jogon hívja fel a gazdák figyelmét a vonatkozó ren­delet megszegésére „Az Est“ december 30-iki számában Schuck Gellérthegy­ utcai kézi­­malomkereskedő és miért nem ellenőrzi és akadályozza ezt meg a K. H.? Vagy a gazdák­nak a pártatlan közélelmező miniszter is kedvez. Az új élelmiszerjegyek. A főváros tanácsa már szétosztatta az új élelmiszerjegyeket, amelyek három egész hónapra szólnak és magukba foglalják a petróleum- és gyertya­jegyeken kívül az összes jegyhez kötött áruk bevásárlására jogosító szelvényeket. Ezeket a jegyeket minden családfőnek alá kell írni, mert csak akkor érvényes, ha a név és a lak­cím rajta van. A jegyeken levő szelvények 10—10 napra érvényesek. Kivéve a szappan­szelvényt, amely egy hónapra érvényes. Az új jegyek szerint a cukorszelvényre 38 deka cukor, a diószelvényre 25 deka szolgáltatandó ki. Január 1-től kezdődőleg az eddigi jegyek érvényüket vesztették és az új jegyek alap­ján mindenki csak abban a fiókban fog vásá­rolhatni, amelyet az összes terveken mint bevásárlási forrást bevallott. Nem felel meg a valóságnak, mondják a bőrkereskedők, hogy ők a kiutalt bőrökkel és talpárukkal csaltak és visszaélést követ­tek volna el; hogy az anyagot nem adták volna át feldolgozás végett, hanem üzérked­tek vele; hogy azért már meg is büntették őket, mert a bíróság csak azért tette át az iratokat az ügyészséghez, mert visszaélés gyanúja merült fel. Szegény, ártatlan bőr­kereskedők! Csakugyan csak visszaélés gya­núja merült fel. A béketárgyalások és az élelmiszerek ára. Az orosz határ közelében levő kereskedelmi gócpontokban megállapították, hogy a béke­tárgyalások hírére a cukor, szesz, tea és kávé fantasztikus árai nagyon estek. Kovnóban és Grodnóban, az élelmiszerüzérek egyik góc­pontjában különösen nagy volt az áresés. Ez­zel szemben megállapíthatjuk, hogy a másik gócponton — Budapesten — ez irányban semmi sem történt. Illetve tőzsdenyelven: az árak szilárdak. A háború számlája. A tőkének a háború óriási anyagi eredményeket hozott. Minden olyan vállalkozás, amely akár élelmiszer, akár háztartási vagy­ közszükségleti cikkek gyártásával vagy árusításával foglalkozott, óriási összegeket keresett, így a gyertyán a Flóra-gyár nem kevesebb, mint 2,476.248 kor. tiszta hasznot ért el az előző évi 1,159.852 ko­ronával szemben és a részvényeseknek 80%­ osztalékot fizetnek.

Next