TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1973

1973 / 4. szám - Tanulmányok - Kolosi Tamás-Papp Zsolt: A társadalmi struktúra történeti alakváltozásai

dássá minősülése magyarázza, hogy a prekapitalista formációk talaján nem jöhet létre az elkülönült politikai állam, mint a magánérdek általá­nossága. Az egyes társadalmi integrációknak nincs (a szó újkori értelmé­ben vett) érdek­közvetítése, elkülönült és politikailag reprezentatív érdek­képviselete. Nem is lehet, mert az egyes társadalmi integrációk önmaguk­ban politikai (állami) jellegűek, önmagukat politikai (állami) ügyként konstituálják. „Görögországban — írja Marx — a res publica (szó szerint közügy) a valóságos magánügy, a polgárok valóságos tartalma, a magánember pedig rabszolga; a politikai állam... igazi, egyetlen tartalma életünknek és akarásunknak." „Az államnak, mint politikai államnak az elvonatkoztatása a modern idő sajátja, mert csak a modern idő sajátja a magánélet elvo­natkoztatása."„ A jelzett prekapitalista formáció általános jellemzőjeként elmondható, hogy a polgári társadalom egyáltalában vett rendjei és a politikai jelen­tésben vett rendek azonosak voltak, ami azt jelenti, hogy a szó újkori értelmében vett polgári társadalom nincs. E társadalmi rendek — föld­művelő, iparos-kézműves, kereskedő, katonáskodó stb. korporációk — nem magánrendként léteznek, s az állam nem különült el tőlük, mint ellenté­tük, egyben mint magánjellegük intézményesült biztosítéka. A tulajdon­lás közösségi feltételezettsége folytán (aki a poliszhoz tartozott tulajdo­nos volt, és csak az tartozott a poliszhoz, aki e tulajdonban részesült) a társadalom munkamegosztásos tagozódása egyúttal állami-politikai tago­zódást jelentett, ami egyben azt is magával hozta, hogy a „polgári társa­dalom" nélkülözte önmagának osztály jellegű megosztottságát. Az osztály­típusú megosztottság a polisz „teljes jogú" — értsd: politikailag partici­páns, államalkotóként számontartott — tagjai és a poliszból, a „polgári társadalomból" kirekesztett rabszolgák között vethető fel csupán, mint ér­telmes absztrakció. A „természetadta" társadalomban, ahol a polgári társadalom és a poli­tikai állam még nem váltak el egymástól, a gazdaság szférájában elfoglalt hely egyet jelentett a politikai állam szférájában betöltött funkcióval. A gazdasági hatalom birtokosai (és nélkülözői) eo ipso közvetlenül és sze­mélyesen betöltötték a társadalom politikai irányításának és szervezésé­nek funkcióit. Ez a jelenség nem oka, hanem legszorosabb következménye annak, hogy a „polgári társadalom" szférája — az egyetemessé bővülni szándékozó, profitra orientált árutermelés és ennek közvetítései híján — nélkülözi önmagának osztály jell­egű tagoltságát. A társadalom ekkor is osztálytársadalom, de nem a szó újkori értelmében. „Polgári társadalom" és politikai állam majdani elválásával függ össze, hogy a „polgári társa­dalom" létrehozza saját osztálymegosztottságát. A részletesebb elemzés során rá lehetne mutatni arra, hogy a polgári társadalom és a politikai állam kezdődő differenciálódása már az antikvi­táson belül végbemegy. Számunkra most mégis az a lényeges, hogy ez csu­pán kezdeti, az egységen (pontosabban: az azonosságon) belül maradó dif­ferenciálódás. Az állam, ha bizonyos értelemben „kiemelkedik" is, még­sem politikai állam, egyszerűen azért nem, mert — Marx szavaival — a polgárok a benne való részvételükkel a „magánérintkezésük"-nek is ele­get tesznek. A görögöknél ezért a polgári társadalom ténylegesen politikai

Next