Tér és forma, 1930 (3. évfolyam)
III. évfolyam, 10. szám - Kovács Zsuzsa: Az olcsó bútorról
A z olcsó bútor nem újpesti, sem albertfalvai illetőségű. Olcsóságát nem származási helye márkázza, hanem előállításának munkamenete. Előállításának munkamenetét pedig a terv, az abszolút terv határozza meg. Az olcsó bútor még meg sem született. Hogy lehet ez. Mikor Budapest lakosságának 70%-a egyszobás lakásokban lakik. A vidéken ez az arányszám talán még rosszabb. Ez a 70%-os tömeg is követeli a maga bútorát. Mint tömeg, tömegbútort kér, mert ezt tudja megfizetni. Az olcsó bútor kell, hogy ott legyen mindenütt, szövetkezetekben és kirakodó vásárokon, üzletekben és áruházakban. Mert elsőrendű szükségleti cikk. Mert minden embernek ép oly szüksége van a maga ágyára, hol megnyugszik, a székére, melyen ülve dolgozik vagy megpihen, mint a mindennapi kenyerére. Az olcsó bútor még nem született meg. Miért? Mert nincs szériagyártás, mert szobaberendezéseket készítenek és nem egyes bútorokat. A bútorgyártásnak nincs sem Fordja, sem Citroenje. De vannak kivételei és ezek a kivételek azok (mind), amelyek beváltak, a bhonet és az acélcső (Stahlrohr), így hát az ülőbútor messzi léptekkel haladt előbbre testvéreinél. Különlegesebb érdemei neki sincsenek, lépést tart korával. Némileg a technika is hibás, a vegyészek, a gépészek. A fatechnológia még nem teszi lehetővé a tömeggyártást. A fáról pedig nem mondhatunk le. Mert (a fa) ő maga az Anyag. Lelke van, él. Ez hibája is, nem csak erénye. Az üveg, a fém hideg és előkelő kísérői és kiegészítői a fának, nem azonos a rendeltetésük. Az abszolút terv a szerkezetből indul ki, felhasználva az összes meglévő technikai eszközt- AZ OL€ HÓ BETORKOL. Professzor Max Hoene. München: Konyhaszekrény