Tér és forma, 1931 (4. évfolyam)
IV. évfolyam, 1. szám - Hajós Alfréd: A Margit-szigeti nemzeti úszóstadion
A NARUITHEMIETI USZ© STADIOS A Tér és Forma II. évfolyamában két ízben is foglalkozott a margitszigeti fedettuszoda körüli tervezgetésekkel: a Magyar Mérnök- és Építészegylet nagy pályázata, mint az országos pályázat alkalmából, örömmel köszönti most a nagy mű megvalósulását. A nemzeti úszóstadion képeihez szakszerű ismertetést írt a kitűnő tervező építész, Hajós Alfréd. A modern élet követelményei új problémák elé állították korunk építészeit. A háború utáni lakásínség a lakótelepek típusát fejlesztette ki, amelyek jellegzetes külső kiképzésük és tömeghatásuk nyomán, új városképeket teremtettek. A kereskedelem, a gyáripar és a világszerte oly nagy lendületet vett sportélet: a modern áruházak, kiállítási csarnokok, a sportoló és a sport iránt érdeklődő nagy tömegek befogadására szánt épületek különleges konstrukciójukkal nemcsak újszerű belső térhatást teremtettek, hanem külső megjelenésükben is jellegzetes formákat provokáltak, melyek a háború utáni új építészeti irány kialakulásához vezettek. De nemcsak a belső térkiképzés volt e periódus eredménye, az időálló építésianyagokkal való kísérletezés az új formákon kívül új színeket is hoztak, amelyeknek harmonikus beillesztése a városképbe, ízlést és abszolút művészi tudást kívánt. Az építési ellenőrző hatóságok nem voltak erre felkészülve. Európa nem egy városában az új irány szélsőséges képviselői szinte brutális hatással igyekeztek alkotásaik felé irányítani a figyelmet! Bécs város tömeglakás-építkezései között igen sok értékes és ízléses építkezés vonja magára a szemlélők figyelmét, viszont vannak olyan épületek, amelyek erőltetett formáikkal és a színek bántó diszharmóniájával zavarólag hatnak arra a tradicionális városképre, amelyet nemcsak az osztrák főváros lakossága szeretett és ismert, hanem a külföldi is, aki a régi császárváros hangulatába élte be magát, valahányszor Bécs körutainak és tereinek, sőt külvárosának artisztikus épületcsoportosításában és színeiben gyönyörködni kívánt. Budapest nem tartott lépést a külföld modern építkezésével és a háborút követő években bérházai agyanint barokk giccsekkel árasztották el az új városrészek lakóházainak és középítkezéseinek homlokzatát. Csak néhány magánvillán lehetett látni az új irány próbálkozásait, de az új középületek architektúrája magán- A főbejárat