Tér és forma, 1946 (19. évfolyam)
XIX. évfolyam, 7-9. szám - A Márkus Lajos Rf., Haas és Somogyi Rt., Fodor Béla és Fiai Rt, vasszerkezeti gyárak részvétele a Szabadság-híd újjáépítésében
A Márkus Lajos Rt., Haas és Somogyi Rt., Fodor Béla és Fiai Rt. vasszerkezeti gyárak részvétele a Szabadság-híd újjáépítésében A Márkus Lajos Rt. a felszabadulás után azonnal a Vörös Hadsereg csapataival építette az ideiglenes Ferenc József-hidat és azóta az összes budapesti Dunahidak építésében részt vett. Ezen munkásságával az újjáépítés ügyének nagy szolgálatot tett. A Márkus Lajos Rt. a Szabadság-híd építésénél is kitűnt rendkívüli munkateljesítményével, melynél minőségben és mennyiségben a gyár teljesítőképességének maximumát nyújtotta és ezzel igazolta ötven év alatt a szakmában szerzett jó hírnevét. Ugyanezen gyár láncgyára már akkor megkezdte működését, amikor még Buda ostroma tartott, miáltal lehetővé tette, hogy legnagyobb gyáraink elpusztult lánckészletét reorganizálja. A Haas és Somogyi vasszerkezeti gyár a Szabadság-híd vasszerkezetének építési munkáján kívül részt vett a Kossuthhíd, Petőfi-híd, az endrődi Körös-híd, a szolnoki és tokaji Tisza-hidak építési munkálatainál. A Fodor Béla és Fiai vasszerkezeti és csavargyár a felszabadulás után, a vasszerkezeti gyárak közül elsőnek — már 1945 február első napjaiban — megkezdte működését és az orosz hadsereg részére a budapesti, majd később a vidéki pontonhidak és hídprovizóriumok vasalkatrészeit gyártotta. 1945 márciusában kapta a II. ukrán hadsereg vezetőségétől a megbízást, hogy a Ferenc József-híd helyreállításában vegyen részt, s a megmaradt konzolok és a befüggesztett részt pótoló hajóhíd közötti vasszerkezetek tervét készítse el, és igen rövid idő alatt azokat gyártsa le és szerelje fel. A gyár ezen munkához másik két vasszerkezeti gyárat is segítségül hívott, s ezzel a két vasszerkezeti gyár üzemét is mozgásba hozta. A Közlekedésügyi Minisztériumtól — budapesti működésének első napjaiban — megbízást kapott a Petőfi-híd pontonjainak, majd a pesti 35 m. nyílású vasszerkezetének készítésére. Később pedig a Kossuth-híd 27 m. nyílású vasszerkezetének és a nagyobb nyílások pályaszerkezetének, a „Manci-híd" pontonjainak és hegesztett tartóinak, a Szabadság-híd mintegy 70.000 kg-ot kitevő pályaszerkezetének készítésére. A 67 év előtt alapított gyár a felszabadulás utáni megindulásától kezdve, kizárólag az újjáépítés szolgálatában áll, s a fentieken kívül résztvett több vidéki híd — Köröshíd, Tarna-híd, stb. — vasszerkezetének helyreállításában, de több állami és városi szerv — Postavezérigazgatóság, Budapest Szfer, Elektromos Művei, Gázgyár, stb. — újjáépítési munkáiban is, melyeket ismert precizitásával és a nehéz körülmények ellenére mindenkor a kitűzött határidőre végzett el. Fotó: Seidner