TETT, 1984 (8. évfolyam, 29-32. szám)
1984 / 29. szám - Háború és/vagy béke
Békés építőmunkánk, a haza függetlensége és szuverenitása védelmének doktrínája A Román Kommunista Párt és Románia Szocialista Köztársaság általános politikai vonalvezetése — szocializmust építő belső, az együttműködés és béke ügyét elősegítő külső céljai mellett — magába foglalja az RSZK katonapolitikájának általános irányelveit is, amely, mint ismeretes, Nicolae Ceauşescu elvtárs tág ölelése elméleti és gyakorlati te- vékenysége során fogalmazódott meg. A kül- és belpolitikai, valamint a honvédelmi célokra azonban nem mellérendeltségi viszony jellemző, ugyanis a pártfőtitkár felfogásában a szocializmust építő mozzanat elválaszthatatlanul kapcsolódik a védelmivel, a civilizáció új csúcsai felé vezető történelmi folyamatban. A honvédelem tehát szerves része a szocializmus és a kommunizmus építésének is ama fogalmak, struktúrák és tevékenységi formák összessége, amely biztosítja a haza függetlensége és szuverenitása, a nép békés építőmunkája megvédését. Éppen ezért a Román Kommunista Párt Programja minden állampolgár, az összes dolgozók és az egész nemzet „elsőrendű hazafias kötelességének tekinti a honvédelmet". A pártprogramban is szentesített kötelezettség nem új keletű, hiszen a haza védelme mindig alapvető kötelességként, hajtóerőként hatott. A legrégibb időktől egészen az 1944. Augusztus 23-i antifasiszta és antiimperialista, nemzeti és társadalmi felszabadító forradalomig — amelynek 40. évfordulóját ebben az évben ünnepeltük —, a haladásért, a társadalmi szabadságért és igazságosságért vívott harc mindig összefonódott a nemzeti felszabadításért folytatott küzdelemmel. Természetesen a társadalmi és nemzeti felszabadulás eszméje a legszervesebben, a legperspektivikusabban az Augusztus 23-i sorsfordító forradalmi tettben nyilvánult meg és ezért ma is kiemelt eszme- és cselekvésmeghatározó szerepet játszik. A Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság— Nicolae Ceauşescu elvtárs közvetlen irányításával kidolgozott — katonapolitikája azonban nemcsak a haza védelmének kötelezettségét tekinti a legősibbnek, hanem azt is, hogy csakis ez lehet a román hadsereg egyetlen célja. Már Mihail Kogalniceanu leszögezte, hogy a román nép „háborúinak egyetlen nemes és szent célja volt: a haza és a törvények védelme". Nem véletlenül csengenek össze ezzel a megállapítással Nicolae Ceauşescu elvtársnak a RKP KB 1982. júniusi plenáris ülésén elhangzott szavai: „...a román hadsereg sohasem fog részt venni agresszív háborúban, nem fog fegyvert más népek ellen, csakis honvédelmi háborút fog folytatni. A történelem arra tanít, minden népnek őrködnie kell afölött, hogy hadserege semmilyen körülmények között sem vegyen részt más népek leigázásában és elnyomásában. Ez egyik alapvető követelménye a szocialista társadalomnak, általában a szocializmusnak! Nem szabad soha elfelejtenünk azt a forradalmi, marxi-lenini tézist, hogy nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom". Románia békés, építő politikája pontosan és világosan megszabja, hogy fegyveres erőink fejlesztése és felhasználása csakis a nép, a haza függetlensége és szuverenitása védelmében történhet — bármilyen uralmi vagy elnyomó törekvéssel szemben. A nemzetvédelem koncepciójának célkitűzései, politikai és katonai tartalma hű objektivációja Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányában, államunk más organikus törvényeiben, valamint az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jog érvényes előírásaiban szentesített önvédelmi jognak. A Román Kommunista Párt és Románia Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi polt-