Tájékoztató, 1964
1964 / 1. szám
HORVÁTH MIKLÓS - TORZSA ISTVÁN HALADÓ DIÁKMOZGALMAK A HORTHY-KORSZAKBAN A PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEMEN A Magyar Tanácsköztársaság bukása után a haladó egyetemi ifjúsági mozgalom a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen visszaesett. Az ellenforradalmi rendszer egyik fő feladatának tartotta, hogy az egyetemről is kiűzze a haladó szellemet s az ifjúság szivéből kitörölje a Tanácsköztársaság emlékét. Ezt a célt szolgálták az egyetemről való kizárások, a reakciós félfasiszta, és fasiszta ifjúsági szervezetek, a haladó diákok elleni terrorhadjárat, s a klerikális, nacionalista szellemű hivatalos oktatás. Gazdasági téren a magas tandíjak biztosították az egyetemen a jómódúak gyerekeinek privilégiumát, s a munkás, szegényparaszt és más szegény származású fiatalok kiszorítását. Az ellenforradalmi szervezkedés az egyetemi hallgatók között már a polgári demokratikus forradalom idején megkezdődött. Első nyilvános szereplésük az 1918 december 1-i gólyavári ellenforradalmi gyűlés volt, ahol a régi reakciós budapesti egyetemi szervezetek, az Országos Széchenyi Szövetség, a Műegyetemi Segítőegyesület, a Budapesti Tudományegyetemi Orvostanhallgatók Segítőegyesülete, az Egyetemi Kör, a Szent Imre kör, a Szent Margit Kör, a Bethlen Gábor Kör, a Kálvin János Teológusok Egyesülete és az Evangéliumi Keresztyén Diákegyesület megalakították a Piros-fehér-zöld Blokkot, amely az ellenforradalmi egyetemi ifjúsági megmozdulások központja lett. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után, 1919 augusztusában ezek az egyesületek, amelyekhez még csatlakoztak a Budapesti Tudományegyetemi Bölcsészettanhallgatók Segítőegyesülete, a Keresztény-Szociális Főiskolai Hallgatók Centrumszervezete, az Egyetemi Mária Kongregáció és a Képzőművészek Segítőegyesülete, a Magyar Ifjak Nemzeti Egyesülése (MME) nevű szervezetben egyesültek. E mozgalommal párhuzamosan szerveződött meg a Tanácsköztársaság bukása után létrejött csendőrzászlóaljakból a Műegyetemen a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, a Tudományegyetemen pedig a Turul Bajtársi Szövetség, mint új ellenforradalmi szervezetek. E két nagy ellenforradalmi egyesülés csúcsszerveként alakult meg 1920 február 9-én a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEFHOSz). Ezekben a szervezetekben az ellenforradalom minden rendű és rangú híve egyesült, a reakciós katolikus és protestáns hallgatóktól kezdve a royalista, félfasiszta, fasiszta és polgári elemekig. Ha jelentéktelen nézeteltérés volt is köztük, ebben az időben a főbb kérdésekben teljesen egyetértettek. A "megtorlás" idején, az 1919-1920-as években teljes volt az összhang köztük. Ez az összhang azonban 1921-1922-ben, amikor az ellenforradalmi rend konszolidálódni kezdett, megbomlott. A bajtársi egyesületek: a Hungária és a Turul előre