Tanító, 1995 (33. évfolyam, 1-10. szám)
1995-12-01 / 10. szám
Mi újság az alsó tagozaton? P. KOVÁCS IMRE Számos országban reflektorfénybe került az alsó tagozaton folyó pedagógiai munka az utóbbi évek során. Az érdeklődés mögött a felső tagozat és a középiskolák gyengébb teljesítménye áll, ami mostanában az oktatásügy szakembereit egy régi alapigazság ismételt hangsúlyozására készteti: a tanítás színvonalának emelését az alsó tagozaton kell kezdeni. Oroszországban I. Uszimenko szociológus az alsós gyerekek anyanyelvi képzésének javítását tartja a legsürgősebb feladatnak. Szerinte a tanítóknak az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az összefüggő szóbeli és írásbeli közlés fejlesztésére. A beszédfejlesztés fő terepe - írja a Nacsalna Skola című szaklapban - a társalgási óra, amelyen a nyelvtani és nyelvművelési téma egymást kiegészítve van jelen. Francia pedagógiai és lélektani szakemberek egyetértenek abban, hogy az idegen nyelvek tanulását a lehető legkorábban el kell kezdeni. 1989-ben a francia oktatási miniszter még csak az elemi iskola középső osztályaiban vezette be az idegennyelv-tanulást (kísérleti jelleggel), de a múlt évben Bayrou (az új miniszter) az idegen nyelv tanulását általánossá tette már az első elemi osztálytól kezdve. Itt a gyerekek naponta 15 percet foglalkoznak az idegen nyelvvel audiovizuális technikákat alkalmazva. " Ausztráliában az óvodáknak semmilyen kapcsolatuk nincsen az elemi iskolákkal; a nevelés a motorikus készségek és a társas kapcsolatok fejlesztésén van, valamint a játékon. Az elemi iskola első osztályában elsősorban a gyerekek képességeinek megfelelő olvasást szorgalmazzák a tanítók, lehetőleg párokban olvastatnak. A pedagógusok az olvasástanításhoz képes könyveket, meséket, újságokat használnak a megértés és a kifejezés fejlesztéséhez. A tanítók teljesítménynaplót vezetnek a tanulókról; az olvasászavarral küszködőket kis csoportokban korrepetálják. Teszt vagy osztályozás csak elvétve fordul elő az alsó tagozaton. Indiában az elemi iskolából kimaradó gyerekek nagy száma aggasztja az oktatási szakembereket, sőt a kormányt is. A második osztály végére a tanulók fele kimarad az iskolából. A The Times Educational Supplement című lap szerint a probléma fő oka a tanítás alacsony színvonalában keresendő. „A tanárok nem dolgoznak rendesen - írja a szerző ők maguk sem értik a túl bonyolult tankönyveket, így a diákok zöme nem tanul meg írni-olvasni tisztességesen.” A kormány nemrégiben világbanki kölcsönt vett fel az elemi iskolai oktatás megreformálásához; a pénzt elsősorban a tanítóképzés színvonalának javítására, új tankönyvek kifejlesztésére fordítják. Svájcban az oktatási rendszerrel kapcsolatos viták egy része az óvodából az iskolába való átmenet megreformálásával foglalkozik. A megváltozott társadalmi körülmények, a családok széthullása, a médiák negatív hatása stb. az óvodára és az iskolára egyaránt új feladatokat ró. Szakértők szerint az óvodát és az általános iskola első két osztályát egy szervezetbe kell kapcsolni, azaz közös iskolai fokozatot kell létrehozni. Ezt az elgondolást a kantonok is támogatják. Németországban a diákság körében végzett felmérések kimutatták, hogy a környezetrombolás a jövőtől való félelemmel társult és lelki sérüléseket okoz. Elsősorban az alsó tagozatos kisdiákoknál figyelték meg ezt a jelenséget. Igaz, mondják a pszichológusok, a gyerekeknél ezzel párhuzamosan kialakul a „lelki védekezés” képessége is. A szülők és a tanítók feladata, hogy viselkedési mintákkal bátorítsák a gyerekeket. ÚTKERESÉS Belga drámapedagógiai tábor a Kaposvári Tanítóképzőben HORVÁTH GYULÁNÉ A Kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszéke 1991 óta áll kapcsolatban a Brüsszeli Charles Buls Tanítóképzővel és a Brüsszeli Szabad Egyetem Színház-Szociológiai Intézetével Roger Deldime, a nemzetközileg elismert színházi és drámapedagógiai kutató segítségével. Roger Deldime eddig minden évben francia nyelvű drámapedagógiai tábort tartott főiskolánk tanítóképzős hallgatóinak. Három francia szakos hallgatónkat és a Gyakorló Iskola francia szakvezető tanárát két hétre Brüsszelben látta vendégül. Ebben az évben 15 belga tanítóképzős diákkal és három kollégájával Mme Monique Lucke, M. Jean Lucke, M. Bob Collal érkezett Roger Deldime professzor Kaposvárra. A másod- és harmadéves 22 kaposvári francia tanító hallgatónk már első este barátságot kötött a két fiúból és tizenkét lányból álló belga csapattal. A hét során pedig mindannyian együtt dolgoztak magyarok, belgák közösen a tanfolyam helyzetgyakorlatain. A tanfolyam francia nyelvű foglalkozásait a tanárok leheletnyi sugallmazása után a belga diákok önállóan vezették. Bemelegítésül és a kezdeti nyelvi gátlások feloldására egy Gerges Bransens sanzon a „Bancs publics” eljátszását és akcentus nélküli bemutatását tanították be a belga vendéghallgatók, majd egy klasszikus zenerészlet keltette érzelmek verbális és testi kifejezésére ösztönözték hallgatóinkat kisebb-nagyobb sikerrel. A pécsi kirándulás során a magyar hallgatók idegenvezetésével ismerkedtek belga vendégeink Csontváry, Vasarely városával és templomaival. A következő napi beszédgyakorlat forrásául Csontváry „Koldusrabbi” képe szolgált. A gyakorlatok során mondatok egymásba fűzésével magyarok és belgák együtt alkottak egy francia nyelvű mesét, amelyet el is játszottak. A drámai önkifejezés és rögtönzés gyakorlására a belga hallgatók és oktatók jól ismert Perrault meséket mutattak be a XX. századra átalakítva, nem kevés humorral. A hét végére életreszóló barátságok szövődtek a belga és a magyar hallgatók között, és sokukat már erre a nyárra is Brüsszel 25