Tarsadalmi Szemle – 1957.

1. szám - Kádár János: Üdvözlet a Társadalmi Szemlének

KADAR János 1953 után a párt hadat üzent a dogmatizmusnak, de ezt a har­cot a szektás merevség tehetetlenségi nyomatéka gátolta. Más­részt felléptek a revizionista irányzatok, melyek a dogmatizmus elleni harc címén a marxizmus—leninizmus lényegét támadták, súlyos eszmei zűrzavart támasztottak és aláásták a proletárhatal­mat. Mind a két irányzat képviselőire jellemző a szubjektivizmus. A marxizmustól idegen szubjektivizmus nem a valóságból indul ki, nem annak törvényeit s a problémák elméleti megoldását keresi, hanem a valóságtól függetlenül, előre „kidolgozott­" téte­lekhez akarja a valóságot idomítani. Mind a két irányzat — a dogmatikus szubjektivizmus és a revizionista szubjektivizmus — nagy károkat okozott: megkönnyítette az ellenforradalom ideo­lógiai előkészítését és a párttagságban a nagymérvű eszmei zavar elterjedését. Az eszmei zűrzavar a proletárdiktatúra megszilárdulásával pár­huzamosan egyre csökken, egyrészt, mert a konszolidáció kiszorítja az ellenforradalmat megmaradt állásaiból, másrészt, mert megin­dult a párt egészséges ideológiai tevékenysége. A párt decemberi nyilatkozata, a januári kormánynyilatkozat, a sajtóban és a párt­aktívákon folyó viták elvileg vetik fel az októberi ellenforradalom jellegének, okainak és következményeinek kérdéseit. A viták kö­zéppontjában állnak most a proletárdiktatúra elméleti kérdései: a párt vezető szerepe, a párt és a tömegek viszonya, az állami és gaz­dasági élet irányítása sajátos viszonyaink között. Nyilvánvaló, hogy például ma új módon kell kialakítani a párt és a szakszerve­zetek viszonyát. Amikor a pártnak 900 000 tagja volt, a szakszer­vezetek tagsága csaknem azonos volt a párttagsággal. Most mint­egy 300 000 párttagunk van, akikre komoly feladatok várnak a két­milliós szakszervezeti szövetségben. A párt a tömegeknek mind több kérdésére ad feleletet. Az esz­mei zűrzavarnak azonban még távolról sem jártunk a végére. A Társadalmi Szemlének most az élen kell haladnia, hogy teljesen felszámoljuk az ideológiai munka elmaradását és az eszmei zűr­zavart. Színvonalas cikkekben kell tárgyalnia különösen azokat a kérdéseket, melyeket az ellenforradalom „ideológusai" a munkás­osztály osztálytudatának, egységének, szocialista hazafiságának és internacionalizmusának rombolására eltorzítottak: a nemzeti füg­getlenség, a szocialista demokrácia, a proletárinternacionalizmus kérdéseit. A párt ideológiai folyóiratának feladata ismertetni a párt poli­tikájának elvi alapjait, a szocializmus építésének elvi kérdéseit. Kívánatos, hogy szubjektivizmustól mentes, valóban tudományos módszerrel dolgozza fel ezeket. Problémáit a gyakorlatból merítse, tisztázásukat, megoldásukat a politikai gyakorlat számára keresse.

Next