Tarsadalmi Szemle – 1957.
1. szám - Kádár János: Üdvözlet a Társadalmi Szemlének
KADAR János 1953 után a párt hadat üzent a dogmatizmusnak, de ezt a harcot a szektás merevség tehetetlenségi nyomatéka gátolta. Másrészt felléptek a revizionista irányzatok, melyek a dogmatizmus elleni harc címén a marxizmus—leninizmus lényegét támadták, súlyos eszmei zűrzavart támasztottak és aláásták a proletárhatalmat. Mind a két irányzat képviselőire jellemző a szubjektivizmus. A marxizmustól idegen szubjektivizmus nem a valóságból indul ki, nem annak törvényeit s a problémák elméleti megoldását keresi, hanem a valóságtól függetlenül, előre „kidolgozott" tételekhez akarja a valóságot idomítani. Mind a két irányzat — a dogmatikus szubjektivizmus és a revizionista szubjektivizmus — nagy károkat okozott: megkönnyítette az ellenforradalom ideológiai előkészítését és a párttagságban a nagymérvű eszmei zavar elterjedését. Az eszmei zűrzavar a proletárdiktatúra megszilárdulásával párhuzamosan egyre csökken, egyrészt, mert a konszolidáció kiszorítja az ellenforradalmat megmaradt állásaiból, másrészt, mert megindult a párt egészséges ideológiai tevékenysége. A párt decemberi nyilatkozata, a januári kormánynyilatkozat, a sajtóban és a pártaktívákon folyó viták elvileg vetik fel az októberi ellenforradalom jellegének, okainak és következményeinek kérdéseit. A viták középpontjában állnak most a proletárdiktatúra elméleti kérdései: a párt vezető szerepe, a párt és a tömegek viszonya, az állami és gazdasági élet irányítása sajátos viszonyaink között. Nyilvánvaló, hogy például ma új módon kell kialakítani a párt és a szakszervezetek viszonyát. Amikor a pártnak 900 000 tagja volt, a szakszervezetek tagsága csaknem azonos volt a párttagsággal. Most mintegy 300 000 párttagunk van, akikre komoly feladatok várnak a kétmilliós szakszervezeti szövetségben. A párt a tömegeknek mind több kérdésére ad feleletet. Az eszmei zűrzavarnak azonban még távolról sem jártunk a végére. A Társadalmi Szemlének most az élen kell haladnia, hogy teljesen felszámoljuk az ideológiai munka elmaradását és az eszmei zűrzavart. Színvonalas cikkekben kell tárgyalnia különösen azokat a kérdéseket, melyeket az ellenforradalom „ideológusai" a munkásosztály osztálytudatának, egységének, szocialista hazafiságának és internacionalizmusának rombolására eltorzítottak: a nemzeti függetlenség, a szocialista demokrácia, a proletárinternacionalizmus kérdéseit. A párt ideológiai folyóiratának feladata ismertetni a párt politikájának elvi alapjait, a szocializmus építésének elvi kérdéseit. Kívánatos, hogy szubjektivizmustól mentes, valóban tudományos módszerrel dolgozza fel ezeket. Problémáit a gyakorlatból merítse, tisztázásukat, megoldásukat a politikai gyakorlat számára keresse.