Tarsadalmi Szemle – 1962.
10. szám - Nemzetközi szemle - A lengyel ipar fejlődése (Koncsek László)
dás lángját. Az is elképzelhető, hogy a degaulleista kormány — ígéretekkel, „segéllyel", zsarolással — a most hatalomra jutó csoportot készteti majd olyan politikára, amely ellentétes azokkal az eszmékkel, amelyekért az algériai nép több mint hét esztendőn át hősiesen vállalta magára egy szörnyű háború minden szenvedését. Ebben az esetben pedig alulról jövő válság ingathatja meg a vezetők helyzetét. Algéria még sokáig magára vonhatja a világközvélemény figyelmét, az új ország sorsának alakulása még sokszor okozhat gondokat. De az algériai helyzet képének sötét vonásai mégsem adnak okot borúlátásra. A döntő fontosságú tény az — s ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk —, hogy Algéria és a Szahara több mint kétmillió négyzetkilométernyi földje kiszakadt az imperialista világból. A gyarmati rendszer felbomlása ezzel újból egy nagy lépéssel jutott előbbre. Pálfy József A lengyel ipar fejlődése Lengyelország a felszabadulás előtt Európa egyik legelmaradottabb agrárországa volt. Ipara a két világháború között — jelentős nyersanyag-kincsei ellenére is — alig fejlődött, egész sor fontos és alapvető iparága pedig állandóan hanyatlott. 1913-tól 1937-ig Lengyelország részesedése a világ acéltermelésében 2,2 százalékról 1,1 százalékra, a nyersvas-termelésben 1,4 százalékról 0,7 százalékra, a kőszéntermelésben 3,4 százalékról 2,9 százalékra csökkent. A felszabadult Lengyelországban megfordult az állandó hanyatlásnak ez az irányzata. A néphatalom a hallatlanul nagy háborús pusztulás ellenére is rövid idő alatt talpra állította a lengyel ipart és elindította a soha nem látott fejlődés útján. Felszámolta a régi Lengyelország terhes örökségét, a gazdasági elmaradottságot, s rendkívül nagy áldozatok és erőfeszítések árán a fejlett és virágzó ipari, agrár és tengeri jellegű országgá változtatta Lengyelországot. A szocialista építés gyors ütemének köszönhető, hogy a népi Lengyelország ma már Európa legszámottevőbb ipari országai közé tartozik, termelése minden alapvető iparágban fellendült. Egyes cikkek gyártásában Lengyelország ma világviszonylatban is előkelő helyet foglal el a ranglistán. Íme egy kis összehasonlítás arról, hogy egyes cikkek termelését tekintve hányadik helyen áll a világon: kőszén 6. hely, koksz, tengerjáró hajó (tonnatartalom szerint) 9. rádiókészülék 9., nyersvas 10., cement 10., televíziós készülék 10., acél 11., tehergépkocsi 10., elektromos energia 13. helyen áll. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 1960. június 21-én megtárgyalta az 1961—1965. évek beruházási tervét. A vita során Gomulka elvtárs, a Központi Bizottság első 81