Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-06-08 / 46. szám
46. Sattin. Pest, junius’ 8. TÁRSALKODÓ. KÖNYVIRÁGOK. (Goethe után). Éltem’ ifjú hajnalában A’ berekbe mentem én , Zengve kelt a’ pásztor-ének Csendes alkony’ idején. ’S csókkal a’ gyep’ pamlagára Vont a’ pásztor engemet, ’S kértem én, tovább daloljon, ’S megtevé kérelmemet. Ah ! azóta e’ kebelből Messze tűnt a’ nyugalom , Benne a’ dal zeng örökké, A’ dal és a’ fájdalom!----------Kazinczy Gábor: SZÍNHÁZAK’ ElRENDEZÉSE. (Folytatás.) A’ középkor , mellében Európa siralmas képét mutatá a’ goth-barbarismusnak, keveset, sőt úgy szólván mitsem mutathat illy nagyszerű épitvényekből. Ezen mély álomból végre a’ 16dik század’elején ocsúdni kezdvén az emberi szellem, a’ tudományok ’s művészetek is virágzatra, diszlésre jutának Olaszországban, ’s az akkori épitőművészek minden iparjokat oda forditák, hogy az idő’viszontagságitól még megkímélt épitvények’ remekit fölkeressék, megvizsgálják ’s azok’ szép arányosságit kitanulják. Ez okozá, hogy azon színházak is, mellyek a’ romai roppant hatalom alatt létre jutának, még romjaikban is kimérettek, és sinór mértékűl vétettek. Serbo, kivitruv’ hiv és szorgalmas utánzója volt, igen sokat fáradott a’ hajdani színházak’ helyes idomzatinak kitanulásában , ’s nemsokára kedvező alkalom nyílt neki e’ tudományágban szerzett ügyességét, és sokoldalú ismereteit tettleg bebizonyítani, rája bízatván a’ vicenzai játékszín’ fölépittetése, melly deli épitvénynél valamint a’ hajdan- úgy az ujabbkoriak’ felosztásit is nagy ügyességgel egyesit. Serlio hosszas négyszögben rendezéel színházát, ’s következő felosztást ada: a’ teremet két részre osztá fel, mellyek’ egyike scenának vala szánva, a’ másik pedig nézők’ helye volt. Serlio olly magasnak készité a’ scena’ előrészét, hogy a’ padlat egyenlő magasságba jutott azok’ szemeivel, kik a’ fél körben ültek. A’ padlat a’ scena’ hátulsó oldalfalánál kissé ferde síkban emelkedik fölfelé a kép, hogy az hátuli résszel magasabb volt mint elől. — Serlio’ hátra hagyott irományiból azt vélhetni ’s következtethetni, hogy a’ színészek nem használák a’ prosceniumot, hanem hogy az inkább csak szabad hely volt a’ scena és szinterem között, nehogy általa a’ nézők közel jussanak a’ dramatikai előterjesztéshez. A’ hangászkar ugyanazon helyen állott, mint most nálunk. A’ még hátralevő nagy tért a’ szinterem vagy a’ nézők’ helye foglalá el. Azon tér, melly félkört képez ’s mellyet Serlio orchestrának nevez, — fél lábbal feküdt magasabban , mint a’ proscenium, melly az előkelő férfiszemélyek’ számára volt készítve, kik félkörben állának. E’ most érintett hely’ háta mögött emelkedtek a’ többi néző’ számára rendelt úrhelyek lépcsőkként egymás fölött épen úgy, mint a’ hajdani színházakban. Ezen ülések 3 emeletből állottak, mellyek közül az alsót a’ főrendü asszony-személyek foglalák el, a’ középsőt az elékelő szülők’gyermekei, végre a’ felsőt a’ középrendü személyek. Azon egyenes és horizontális hely, melly a’ lépcsők háta mögött volt, a’köznépnek szolgált. , Hihető, hogy Serlio’ idejében nem épültek különös színházak, hanem hogy azok inkább más olly épitvényekből képeztettek azzá, mellyek már régtől fogva állottak. Ezen átalakilás azonban nem tarta sokáig, ’s már minden nevezetes városban lehete szemlélni különösen e’ czélra készült déli épitvényeket. Ama’ számos művész között, kik játékszini műtervek’ valósításával foglalatoskodtak, főleg kitüntető magát Palladio architektus, fölépítvén a’ vicenzai diszes színházat; ez volt akkor az első illynemü épitvény, melly körül készült Olaszországban. Ezen most érintett színházban hosszas köralkatot képez a’ nézők’ számára rendelthely, ’s az ülések lépcsőkként emelkedtek egymás fölött. Azon helyen, hol azok feljebbnyúlni megszűnnek, Palladio oszlopzatot rendelt, melly azon 2 szögletnél nyitva van, hol a’ hágcsók helyeztetésüket nyerők. A’ homlokzaton van a’ scenának 3 ajtaja, ’s ezen kívül még minden oldalon egy, mellyek által 7 útra láthatni,’s mellyek perspectivben rendeztetvék. A’ scena gazdagon van diszesítve oszlopokkal és szobrokkal. A’ színpad’ fedélzetét deszkamű képezi; ez föstvényekkel diszlik, mellyek azonban a’ túlságos pazarlás miatt nem szülnek jó hatást. Egyébiránt a’ scena már azért sem érdemel egész helybenhagyást, mivel változtatást nem enged.— E’ most felhozott vicenzai játékszín’ alkata után készült el utóbb a’pármai színház, mellyet, mint állítják, Bernini architektus végezett el. Ezen épitvény, csupán az ülések’ más elrendezése által különbözteti magát Palladio’ szinteremétől. Ezen színházban a’ scena sok oszlop-és fülke-diszitvényekkel van terhelve, ’s csupán egy nyilassal ellátva, melly illy nagyszerű egésznek idomzatihoz képest fölötte csekély.