Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-06-08 / 46. szám

46. Sattin. Pest, junius’ 8. TÁRSALKODÓ. KÖNYVIRÁGOK. (Goethe utá­n). Éltem’ ifjú hajnalában A’ berekbe mentem én , Zengve kelt a’ pásztor-ének Csendes alkony’ idején. ’S csókkal a’ gyep’ pamlagára Vont a’ pásztor engemet, ’S kértem én, tovább daloljon, ’S megtevé kérelmemet. Ah ! azóta e’ kebelből Messze tű­nt a’ nyugalom , Benne a’ dal zeng örökké, A’ dal és a’ fájdalom!----------­Kazinczy Gábor: SZÍNHÁZAK’ El­RENDEZÉSE. (Folytatás.) A’ középkor , mellében Európa siralmas képét mutatá a’ goth-barbarismusnak, keveset, sőt úgy szól­ván mitsem mutathat illy nagyszerű épitvényekből. Ezen mély álomból végre a’ 16dik század’elején ocsúd­ni kezdvén az emberi szellem, a’ tudományok ’s mű­vészetek is virágzatra, diszlésre jutának Olaszország­ban, ’s az akkori épitő­művészek minden iparjokat oda forditák, hogy az idő’viszontagságitól még megkímélt épitvények’ remekit fölkeressék, megvizsgálják ’s a­­zok’ szép arányosságit kitanulják. Ez okozá, hogy a­­zon színházak is, mellyek a’ romai roppant hatalom alatt létre jutának, még romjaikban is kimérettek, és sinór mértékűl vétettek. Serb­o, ki­v­itruv’ hiv és szorgalmas utánzója volt, igen sokat fáradott a’ haj­dani színházak’ helyes idomzatinak kitanulásában , ’s nemsokára kedvező alkalom nyílt neki e’ tudomány­ágban szerzett ügyességét, és sok­oldalú ismereteit tettleg bebizonyítani, rája bízatván a’ vicenzai játék­szín’ fölépittetése, melly deli épitvénynél valamint a’ hajdan- úgy az ujabbkoriak’ felosztásit is nagy ügyes­séggel egyesi­t. Serlio hosszas négyszögben rendezé­­el színházát, ’s következő felosztást ada: a’ teremet két részre osztá­ fel, mellyek’ egyike scenának vala szánva, a’ másik pedig nézők’ helye volt. Serlio olly magasnak készité a’ scena’ előrészét, hogy a’ padlat egyenlő magasságba jutott azok’ szemeivel, kik a’ fél körben ültek. A’ padlat a’ scena’ hátulsó oldalfalánál kissé ferde síkban emelkedik fölfelé a kép, hogy az há­tul­i résszel magasabb volt mint elől. — Serlio’ hát­ra hagyott irományiból azt vélhetni ’s következtethet­ni, hogy a’ színészek nem használák a’ prosceniumot, hanem hogy az inkább csak szabad hely volt a’ scena és szinterem között, nehogy általa a’ nézők közel jus­sanak a’ dramatikai előterjesztéshez. A’ hangászkar u­­gyanazon helyen állott, mint most nálunk. A’ még hátralevő nagy tért a’ szinterem vagy a’ nézők’ helye foglalá­ el. Azon tér, melly félkört képez ’s mellyet Serlio orchestrának nevez, — fél lábbal feküdt maga­sabban , mint a’ proscenium, melly az előkelő férfi­­személy­ek’ számára volt készítve, kik félkörben állá­nak. E’ most érintett hely’ háta mögött emelkedtek a’ többi néző’ számára rendelt úrhelyek lépcsőkként egy­más fölött épen úgy, mint a’ hajdani színházakban. Ezen ülések 3 emeletből állottak, mellyek közül az alsót a’ főrendü asszony-személyek foglalák­ el, a’ kö­zépsőt az elékelő szülők’gyermekei, végre a’ felsőt a’ középrendü személyek. Azon egyenes és horizontális hely, melly a’ lépcsők háta mögött volt, a’köznép­nek szolgált. , Hihető, hogy Serlio’ idejében nem épültek külö­nös színházak, hanem hogy azok inkább más olly épit­vényekből képezt­ettek azzá, mellyek már régtől fog­va állottak. Ezen át­alakilás azonban nem tarta soká­ig, ’s már minden nevezetes városban lehete szemlél­ni különösen e’ czélra készült déli épitvényeket. Ama’ számos művész között, kik játékszini műtervek’ való­sításával foglalatoskodtak, főleg kitüntető magát Palla­dio architektus, fölépítvén a’ vicenzai diszes színházat; ez volt akkor az első illynemü épitvény, melly körül készült Olaszországban. Ezen most érintett színházban hosszas köralkatot képez a’ nézők’ számára rendelt­­hely, ’s az ülések lépcsőkként emelkedtek egymás fö­lött. Azon helyen, hol azok feljebbnyúlni megszűn­nek, Palladio oszlopzatot rendelt, melly azon 2 szög­letnél nyitva van, hol a’ hágcsók helyeztetésüket nye­rők. A’ homlokzaton van a’ scenának 3 ajtaja, ’s ezen kívül még minden oldalon egy, mellyek által 7 útra láthatni,’s mellyek perspectivben rendeztetvék. A’ sce­na gazdagon van diszesítve oszlopokkal és szobrokkal. A’ színpad’ fedélzetét deszkamű képezi; ez föstvények­­kel diszlik, mellyek azonban a’ túlságos pazarlás miatt nem szülnek jó hatást. Egyébiránt a’ scena már azért sem érdemel egész helybenhagyást, mivel változtatást nem enged.­­— E’ most felhozott vicenzai játékszín’ alkata után készült­ el utóbb a’pármai színház, mel­lyet, mint állítják, Bernini architektus végezett­ el. Ezen épitvény, csupán az ülések’ más elrendezése által kü­lönbözteti magát Palladio’ szinteremétől. Ezen szín­házban a’ scena sok oszlop-és fülke-diszitvényekkel van terhelve, ’s csupán egy nyilassal ellátva, melly illy nagyszerű egésznek idomzatihoz képest fölötte csekély.

Next