Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-06-10 / 46. szám
46. szám Pest, június’ 10. 183*. TÁRSALKODÓ. A’ SZERELEMBETEG. ’S mióta láttam őt, ízlésem megromolt! Mert most a’ barna, szép, — Bár eddig szőke volt. Szememben láng lobog , ’S belőle hüny pereg; Beszélni nem tudok, Bár ajkam szót rebeg. Szemben sejtés , való , Öröm , meg hú csatát !“* —• „Ahá ! ez semmi más , Mint hő szerelmi láz.— Alig van ám pedig Öldöklőbb gyötrelem, Mint a’ bizonytalan És kétes szerelem ! Ez szörnyű kór , uram ! Kegyed halál’ fia, Ha nem segít a’ lift Homoeopathia. Míg nem mutatkozik A’ kórnak krízise, Tehát segíthetend Ezen kis recipe: ‘Kérjed meg a’ leányt Kőül’; ’s ha nincs siker, Nagyobb de hasznosabb teend e’ másik szer : ‘Először — pénzt szerezz, De ám nagy mennyiség Legyen,— hogy így neked Bókoljon föld ’s az ég; A’ pénzzel fényt üzesz, A’ fény pedig vakít, ’S vakítva tégedet Kórbul kiszabadít* — Ezen szer hathatós! Mert a’ szép nő-szemek Bár tüzkint égetők , Hiúk ’s erőtlenek. ’S ha megvakúl a’ lány, Ki kórt hozott reád: Ép vagy; mert akkoron Szívért ő szívet ád ! Ennél jobb recipe Kincsen mórt de ma vie! — Csakhogy minél előbb Detur effectus.“ V. Brn. A’ CSILLAGI - RENDSZER FELFŐDŐZTETIK. (Folytatása.) Nézzük azonban, mi történik most már a’ két oldalamon megmaradt még számtalan csillaggal, mellyeket állásomnál fogvást sem alá sem előre nem vetheték? Két igen jeles dolog, t. i. tszer: mindazon csillagot, mellyeket állásomtól az oldal-csillagok -hoz hozatandó meghosszabbított egyenesvonal által a’ felettem levő szélességi tengelyekre vihetek, szinte egész körnegyed’ hosszában elől ’s hátul rajok viszem; a’ tengelyeken felüliek pedig, mivel a’hengerben ezekkel egyenlő oldalú hármas szögletet képeznek, ’s mellyeknek e’ tengelyek hasisai, a’ tőlem kiinduló egyenes vonal szerint optice mindezen hasisra beesnek ’s félkörömön bosszant egy sűrű csillagfalat fognak felettem képezni kétfelől. 2 szor, a’ többi, mellyek ide nem eshetvén, a’ tengely alatti két oldal’ felületén, vagy ahoz közel elmaradnak, engem — sphaerire szépen, de aránytalanul elhintve — mind két oldalról bekerít; a’ nyitatlan túlsó félöv’ széleire kétfelől mindgyárt azok fognak esni, mellyek hengeremből legalul most kétfelől megmaradtak; ’s feljebb a’ sphaera’ közepeire pedig azok esnek, mellyek oldalán mellett voltak; felül kétfelől a’ csillagfalakat azok érintik meg, mellyek fölöttem a’ szélességi tengelyig felületesen voltak, mint ezt a’ hozzájuk állásomból húzott vonalak megmutatják; az ezek közttiek pedig közükbe esnek ; de mivel a’henger fölöttem egészen a’ tengelyig folyvást szélesből, alattam pedig keskeny ül, sokkal sűrűbb leszen csillagos egem tüstint a’ csillagfalak’ oldalinál kezdve, innét pedig kétfelől a’ nyitatlan fél-övig mindig ritkább; és csillagokban a’ túlsó félkör’ melléke legszegényebb; s ezen aránytalanságra némileg az is befolyással bizand, hogy függőleges két oldalvásziállásom is megritkítja a’csillagokat körültem. De egyúttal már övünk’tetejével is készen vagyunk ; mert ezek, mint a’ csillagfalak’ csőlátásánál láttuk, a’ szélességi tengelyre esnek bé. Általjában a’ csillag-helyezési alakításban azon optikai fogás van, hogy t. i. ha csillagok vannak csillagim előtt, tehát ezeket magamtól kezdve hozzájok viszem; ha nincs, tehát azokat a’ magam felé találkozó csillagokhoz hozom , mint van ezen utolsó esetben is. Mivel ezek függőleg kezdenek állni fölöttem, és fölöttük már semmi csillagrend nincs, hová azokat a’ tőlem kiinduló meghosszabbított vonallal optice küljebb vihetném, azért is a’csillagos falakra horizontaliter beesnek. Mivel mellettük hagyom el a’ felső oldalcsillagok’ lerakását, tehát mellettüik kezdve azon felsőket is, mellyek már oldalvást a’ falcsináláshoz nem járulhatnak, t. i. az azokat közvetlenül megérintőket csak melléjük kezdhetem kétfelől ’s folytathatom lerakni; de ezek,miután az öv’ alját, közepét, oldalait kivettem, a’ nagy nyílás közti a’ két fal’ vastagságához képest olly ritkásak, hogy számba sem vételnek, ’s a’nyílás’tisztaságának mitsem ártanak; ezek tehát azok, mellyeket a’ nyílás közti láthatni, ’s közülök, mellőzvén egyéb körülményt, azok legláthatóbbak , mellyek hozzám függőlegesen’s ezekkel az övön bosszant egy vonalba esve,* a’ henger’ magassági felületéhez képest legközelebb vannak, ’s a’ felületiekhez csak úgy vetve látszatnak lenni; de általjában oldalvást a’ köröskörűllevőkre nézve is megáll ezen szabály, úgy hogy, ha az ember az égre fölnéz, ezen optice máshová vitt csillagokat olly alant és közel látja lenni a’helyüket meg A’ duzzadt pandagon , Mint elhalt rengeteg — Olly gyöngén ’s lassadan Sóhajt a’ szívbeteg. Mellette egy szikár Komolydad orvos ül , A’ kór’ előjelét Lesvén szemlényibül. ’S midőn elég soká, Sőt untig nézte őt, Imígy szólítja meg A’ kórban szenvedőt: ,,Mi fáj? hol érezi Kegyed rosszul magát? Mutassa sérveit, Hogy tudhassam baját.“ — ,„Igen sok a’ bajom , Tapasztalt Orvos-úr ! O istenem !be fáj Emerre , ’s itt be szúr !“‘ — ,,Hja, ja! úgy jár, ki nem Vigyáz. Ám mondja meg — Szól a’ vén Eskuláp — Mióta illy beteg?“ — „,Ah! néhány hét előtt Sétálni mentem én , ’S lánynyal találkozom A’ sétasor’ terén. Hollófürt környező Hómárvány-homlokát, Alóla éjszeme Lövelgeté nyilát; Igen szép volt, igen! De ő tündér lehet, Mert rá nézvén , legott Elvesztem csöndemet! Előttem nappalon, ’S az enyhe éjjelen A’ bájló tünde-nő — Csak ő vagyon jelen. Fejembe vér tolul Illykor, ’s a’ föld kereng Velem , — eszmém pedig Felhőkön túl mereng. Rázkodtató hideg Dermeszt! testemet, Míg a’ tüzek’ tüze Emészti keblemet.