Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-08-08 / 63. szám

03. szám Pest, augustus’ , 1838 Költeményeié, I. MATRÓZNŐ’ TŰNŐDÉSE. Miért, ha tengeren Hullám dagadva nő , Szememben köny fakad , ’S mély bú arc/.omra jő ? ’S miért ha tengeren A’ ujj lecsöndesül , Arc/.omra bú helyett Csend és öröm derül­t Miért ha tengeren Vés/, és vihar csatáz. , Szivemben égető Kín ’s fájdalom tanyáz? ’S miért, ha kedvezőn Fú a’ nyugat’ szele, Könyvtől ment szemem , ’S szíím vígalom tele ? Azért kisnyűs szemem , Arczomra nyúgalom Azért derül , ’s azért Száll szembe vígalom : Mert kit lelkem szeret, Kiért remeg ’s reméli, Majd búza , majd viszont Örömre ’s kéjre kél; Távol szerettitől Vidéki ég alatt, Derű­­s vihar között Ingó után halad. II. MATRÓZLEÁNY’ FOGADÁSA. Nem kell nekem hajóslegény , Szeresse őt más, de nem én ; Mert bár hiven szeret is ő , Szerelme csak kín­szerető. Vándorlani kell szüntelen A’ hajósnak tengereken , Titkos örvény­es szirtek között ’ Zajos vészes habok fölött. Úszó fényű­ ’s cserhajléka Sokszor kalóz’ martaléka ; Egy széltörés árboc­ába’ Le szállítja mély sirjába. ’S ha örvényei nem temette, ’S kalóz áruvá nem tette , Mikor távol parton jár kel, Vidéki hölgy rabolja­ el. Ha megtér is szép honába , Váró neje’ hű karába , Alig hogy ad egy két csókot, Megy befutni a’ világot. Tudom anyám, mennyit sirál, Atyám miatt mint bánkodás, Ki élve még özvegygyé tőn , Midőn tengerfutóvá lön. Bús sorsodon okultam én , ’S nem szerz nekem hajóslegény Szűz pártámért özvegykontyot, Örök könyvt ’s búbánatot. Tengeri­. Alapítvány a’ Győr­ megyei nemes-árvák’ segedel­me­z­é­s­­­r­e. Hazánkban a’ nemesség olly jogokkal is bir, mel­­lyek’ gyakorlatában , — ha lelkülete vadon hagyatik — a’ jórendnek könnyen kárára lehet. — A’ műveletlen­­ségnek, henyeségnek ’s hiúságnak többnyire szegény­ség — e’ legnagyobb csábító gonosz — követője. Sok magyar nemes, szegénysége miatt, gyermekinek csak azon szükséges nevelést sem adhatja­ meg, melly a’ szorgalom-ébresztésre elkerülhetlenül megkivántatik. Az igy nőttek, — előjogaik’ érzetében, — többnyire csak hiúságot látnak kitűzött pályaczélul, ’s mivel sor­suk őket szolgabiróvá vagy eskütté tehetni gátolja, egyedüli dicsőségüket, — mint született katonák — a’ tisztváltoztatások’ erkölcsrontó zavargásiban kere­sik ; ’s m­ig szabadságjokat egy-két szeze borért elad­va , egész valójukat azzal elfoglaltatni engedik, — addig nemcsak jobblétük , de gyakran élelmük’ forrása is hátramaradást szenved. Azon nemes árváknak , kik szüleik után vagy épen semmiben, vagy csak igen nagy csekélységben örökösül­tek, sorsukat­­. Győr megye’ iarai közül többen szivükre vevén, olly alapítványnak létesítését tűzték czélul, mellynek kamatiból a’ kebelbeli szegénysorsu nemes árváknak segedelem nyujtathassék. A’ minden jóczé­­lok’ előmozdítója megáldá törekvésüket, ’s most már, midőn a’ kegyes adakozásokból összejött summának beveendő kamatjából több árvának nyuttathatik segély, az alapítvány’ fenmaradása’ tekintetébül szükséges sza­bályok is elkészíttettek. — Szerencsésnek tartom ma­gam , ha azoknak, kik a’ valódi jólét' előmozdítására czélzó intézeteket, — bárhol létesüljenek azok — öröm­mel szemlélik, ezen szabályok’ közlésével újabb örö­met szerezhetek. Az említgetett — t. Győr-megyei nemes árvákat ápoló alapítvány’ szabályai következők: I. Czikk. Felügyelé­s. Nyilván­osság lévén ezen alapítványnak is legfőbb biztosítéka, az e’nemes megye’ közönségének felügyelése alá helyeztetik, olly nyilvánvaló kijelentéssel, hogy azt onnan elvonni, sem­minemű szín alatt is , szabad nem leend. 11- Czikk. C­z é 1. Ezen alapítvány’ fő czélja, hogy azon nemes árváknak, kik szüleiktül megfosztatva, ’s nevüknél egyébben alig örökösülve, élelmük’megszer­zésére még, gyönge koruk miatt, nem elégségesek , — mindenek előtt élelmezési segedelem nyuttathassék. További czélja pedig, — ha tudnillik az alapítvány’ tőkéje az élelmezésre szükségesnél nagyobbra növe­kedhetnék, — az, hogy a’ szegényebb­ sorsu nemes árváknak neveltetési segély is adathassék. III. Czikk. Segedelem. A’ segedelemre szá­mot tarthat minden kebelbeli nemes árva. Minthogy azonban a’ segedelmezés jelenleg — az alapítvány’ csekélysége miatt — csak a’ legszükségesbre szorít­­tathatik, mindenek előtt tekintetbe vétetnek azok, kik épen semmi értékkel sem bírnak , azután pedig azok, kikre maradt ugyan valamelly érték, de annak haszon­vétele élelmezésükre elégtelen. Az évenkénti segedel­mezés­ legfőbb summája egyre egyre nézve, jelenleg húsz ezüst forintban állapíttatik­ meg ; fenmaradván mind azáltal, ezen alapítványtöke’ szaporodtával, a’ se­gedelmezés’ körének, a’ második czikkben kimondott elvek szerinti kiterjesztése. IV. Czikk Folyamodás. A’ járásbeli szolga­­biráknak, valamint eddig, úgy ezután is, mindig kö­telességükben fog állani, a'járásaikban találtató árva­ságokról rendes jelentésiket beadni; melly jelentések­ben az árvák’ sorsa körülményesen kitétetvén, az is előterjesztessék , hogy szükséges e a’ segedelmezés ? — Egyébiránt minden árva’ részérül, az árvák’sorsá­ra ügyelő választmányhoz teendő folyamodás szabad lévén, megjegyeztetik, hogy a’ segedelmezés, csak az illető szolgabirónak, az árva’ körülményiül szóló vizsgálata után rendeltethetik­ meg. V. Czikk. K i j e l e l é s. A’ negyedik czikk sze­rint beadott jelentés után, a’ segedelmezendő árvát mindenkor a’ megyebeli árvák’ sorsára ügyelő választ­mány , — a’ 3dik pontban megállapított elveken ala­puló sorozat szerint, — nevezendi­ ki, nem különben a’ segédeimül adatandó summa’ mennyiségét is az ha­­tározza­ meg; mindezekrül pedig jelentését a’ nemes megye’ közönségének időnkint beadni fogja. — VI. Czikk. Pénztár. Ezen segedelmezési pénz­tár’ forrása a’ kegyes adakozások , valamint azon sum­ma is, melly az évenkinti kamatokból — teendő sege­delmezés után — netalán megmaradván a’ tőkéhez csatoltatik. VII. Czikk. Pénztáritok. Az alapítvány’ pénz­­tárnoka mindig a’ nemes megye’ aladószedője leend.

Next