Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-02-24 / 16. szám
16. szám. Pest, február. 24. 18411. Graefenbergi levelek. .). EGY NAP GRAEFENBERGBEN. Nyárutó. 1840. — Üdvözlek édes !.............. ! A’ forrásgazdag Sudetek’ fenyvesei’ hűvös kebléből, az egészség’ istenaszszonyának szent hegyéről száll hozzád rokon üdvözletem. — Három hónapja már, mióta a’ világhírű Priesznitz’ viztermó honjának vagyok vizivó vendége; ’s hogy az igért közlemények után illy sokáig várakoztatásak : a’ padlásszoba’ éles levegője , mellyben tollat nem örömest fogunk , ’s az örökös lucskolódás , melly a’ minden fürdéskor megfázni szokott testet minduntalan járnikelni kényszeríti, szolgáljanak mentségemül. Hihetlennek látszik tán előtted , ’s még is való: alig van annyi üres időm, hogy naponkénti szemlélődésim ’s tapasztalásim’ eredményit röviden naplómba jegyezzem. — Hogy a’ graefenbergi életről fogalmad legyen, előadom itt egy napnak nálunk lefolyását, ’s a’napi foglalatosságoknak, miken hajnali 4 órától fogva esti tízig átmegyünk, egymásbul folyó sorát ; lásd ’s ítéld meg ebből, van-é a’ száraz ’s nedves világrészeken olly szakmány, melly a’ mienkhez hasonlítható?—Előre megjegyzem, hogy olly általános napirendet, melly az itteni nagyszámú gyógy vendégek’ mindegyikére különbség nélkül ráüljék , nem állíthatok fel, — mert valamint a’ fürdésnek sokféle formája ’s módosítása van, mint ezt a’ kád- , zuhany- , ülő-, fej- , nyak- , kar-, kéz- é s láb-fürdő, vizes lepedő ’s a’ t. nevezetek is mutatják, úgy ezek’használata is a’ betegségeknek különbsége szerint változik; sőt ugyanazon nyavalyában szenvedő betegeknek gyógymódja is , azoknak különböző életkora , vér- ’s testalkata ’s életerejéhez képest többféle változatot szenved ; — ’s már ezek’ meghatározásában ’s a’ betegség’ sokféle stadiumihoz alkalmazásában áll a’ vizgyógyász’ tudományának titka , — ezek’ szerencsés eltalálásában dicsőíti magát Priesznitz’ lángesze ’s gyakorlott tapintata.— A’ gyógymód azonban százféle alakja ’s módosításiban is ezen négy főponton sarkallik: 1) hideg viz’ külső használata ’ fürdés. 2) Belső használata ’ ivás. 3)Szabad levegőm mozgás. 4) E étrend, melly minden ingerlő, szeszes és mesterkélt ételt ’s italt kizár. Jól megjegyezd , hogy ezen négy főfeltétel egymást kiséri , föltételezi és kölcsönösen segíti, azaz: hiába iszod a’ vizet cseber-számra is , ha naponként nem fürdöl’s ha rendes testmozgást nem teszesz; ’s ezek’ sikerét is csak akkor tapasztalandod kellő mértékben ;s időben, ha mérsékelt ’s természetes életrendet követsz. Ezen elözvények után térjünk most a’ napirendre. Hajnalpirulatkor ébred az élet Graefenbergben. A’ szénamatraczokon nyugvókat fürdőszolgák’ nesze kelti föl, kik uraikat vagy izzasztó pokróczba , vagy vizes lepedőbe burkolják, vagy az ágymelegből egyenesen fürödni kisérik, a’ mint kinek kinek sorsa hozza magával. Legtöbb azonban az izzadok’ száma. A’ hanyattfekvőt terjedelmes pokróczba, mint kis babát pólyáiba, szorosan bepakolja a’ vaskos inas, paplanyt, dunnát’s párnákat szorít rája, ’s néha frisítőül egy pohár vizet töltvén szájába , a’ motszanni alig tudót magára hagyja. Mintegy órai veszteglés után megindulnak a’ felhevült testen egyenkint permetezni az izzadás’ csepjei, majd sűrűbben ’s szaporábban görgedeznek alá a’ két oldalon, karokon ’s lábokon, ’s a’ veresre gyűlt homlokot ’s arczokat csípőleg érdeklik a’rajtok sűrűen kiülő veritékgyöngyök , miket ha ollykor letörül a’ könyörülő szolga , kellemes ájulást érez a’ főtt ábrázat a’ híres kendő’ szellös érintésén. — Három v. ötnegyed órányi izzadás után, — mi némellyeknél olly fokra hág, hogy a’ matracz keresztül ázik, sőt nem ritkán az ágy alatt is tó alakúi —leszedi az inas a’ nyomó párnákat, mint meredt tuskót feltámasztja a’ pokróczos merevényt , pokróczát, mellynek felső szárnyát fejére borítja, csak annyira tágítja megátul , hogy lábai, mikre gyékényczipéket tolt, apró lépéseken mozoghassanak ; ekkor kivezeti a’ 20—40 lépésnyi távolságú fürdőszobába , hol nagy öblű kádba éjjel nappal csurog a’ bérez’forrásinak fedett fenyücsövekben levezetett kristályvize. Gőz- és párafelhő csapong a’ kád felett, midőn a’ hirtelen leleplezett test beléje dűl ’s horgon akadt halként csapkod ’s hánykodik maró hideg hullámiban, mikből 2—5 percz múlva dideregve kiszáll, a’ ráborított lepedőt is béléses öltönynek érezi, mellyen felül köpönyeget kerítve nyakába, csoszogva szalad a’ gyékényezipéken szobájába viszsza; hol megtörülközni, szaporán felöltözni ’s egy zsebbe tett pohárral a’ szabad légre menni, csak néhány pereznek munkája. Kérded talán : ,hányat ütött meg már kádjában a’ guta* ? ,,Még eddig egyrőől sem emlékezik annyi ezer közt a’ vizgyógytörténet. Ellenben a’ tapasztalás tanítja , hogy minél izzadtabb az ember, annál kevésbbé érzi a’ hideg viz’ első kedvetlen hatását, ’s annak szokott a’ fürdés leghidegebb lenni, kinek izzadás nélkül csak ágymelegből kell menni a’ kádba;—sőt az izzadó test némi ösztönszerű vágygyal ólajtozik párnái közül a’ viz után, mellyben at a’lankasztó hév után ujjászüló enyhűlet várja.** — ,De izzadt testtel ! jéghideg vízbe ! ez még is szörnyűség! hiszen eddig azt hittük, hogy nagy felhevűlés után a’ hirtelen kihűlés halálos.* — Igen is, a’mozgás általi hevületben, midőn a’ tüdő felingerülve van , veszélyes sőt halálos a’ hidegvizivás vagy leöntés , Graefenbergben pedig az izzadás nyugalomban , meleg takarók alatt történik, — ’s ez kettő közt a’ lényeges különbség. A’ fürdés utáni két v. három óra: a’ reggeli sétálás’ ’s vizivás’ ideje; — e’ sétaközben iszsza meg többnyire mindenki a’ rája kiszabott napi vízmennyiség’ felét, minthogy közhit szerint a’ vizivás éhgyomorral leghasználatosb. Az udvar’ csorgókutjától kezdve egyik irányban a’ hegycsúcs (um die Koppe) körülti sétányon, másfelől a’ meredekebb fenyvesben nyúlik el a’ két leggyakorlottabb sétapálya, melly utóbbin a’kellemes italú ,ezüstforrás* ’s a’ regényes fektű ,fenyűforrás* jegyzik a’ külön állomáspontokat. E’ sétapályákon jár fel ’s alá kérész gyanánt ’s azi váltja egymást a’ járkálok’ tarka vegyületű sora ; kisebb nagyobb társulatokra oszolva , vagy egyes darabokat képezve , mint ezt a’ történet ’s egyesek’ személye magával hozza. Láthatsz itt komoly beszédbe süllyedt öreg urakat, zajos szóváltás közt lépegető élénk fiatalokat , vagy módosan karöltve sétáló hölgyeket. Itt egy éktes úr lassan kint rakosgatja egymásután köszvényes lábait ’s fél kezében levő botjával segítve magán , ollykor megáll, magát kipihenni, gyors léptekkel halad *) Ezen levelek bizonyos közbejött akadályok miatt eddig nem közöltethettek.