Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)

1848-05-05 / 18. szám

nem szabad igy maradnia. A’ magyar értelmességnek ki kell már egyszer zsibbasztó bilincseiből szabadulnia, hogy igy a’ nemzet valahára életének ’s erejének tisztább öntudatára e­­melkedhessék. — A’ magyar nemzet jövendője szép, ha isten is úgy akarja. A’ jelen nemzedék föladata lerakni annak alap­köveit. Örömeit élvezni csak a’ jövő szerencsésb nemzedék osztályrésze. Az alapkövek egyikét teszi egy jól organizált a­­cademia. A’ magyar academia reformjáról már sokszor volt szó. Az academia számos üléseket tartott ezen ügyben néhány év előtt a’ nélkül, hogy a’ sok időt igénylett tárgynak eredménye lett volna. Ott vagyunk a’ hol voltunk, mert academiánkon is a’ mozdulatlanság átka fekszik, mint minden egyéb institu­­tióinkon, sőt egész nemzeti életünkön ’s átaljában véve bár mit mondjunk, bár mit tervezzünk , mind ennek semmi eredmé­nye , sőt semmi reménye, mindaddig, mig a’ nemzet ezen in­tézetet, a’ haladás igényeinek megfelelő jogok biztosítása mel­lett magáévá nem teszi, ’s arra a’ nemzetiség valódi bélye­gét nem a­i. Az academia reformkérdésé­réli tanácskozásokban több­ször mondatott az: ne hasonlítsuk mi magunkat külföldi academiákhoz, különösen pedig a’francziához, ’s ne igyekezzünk azokat utánozni. De épen ezen hol erede­tileg hol alárendeltség affectátiójában kell keresni egyik okát annak, hogy az alig húsz éves academia, már is olly rot­hadt és penészes kerekeken forog , hogy ha azt a’ nemzethez ’s kor kivánatihoz méltólag akarjuk fölállítani, alapszabályai­nak csak igen kevés pontja maradhat meg lényeges változta­tás nélkül. Az elmaradtaknak azon megbecsülhetően előnye van az előrehaladtak fölött, hogy nem kell az utat egészen úton kezdeniük, hanem elkerülve a’ mások által már megkísértett sziklákat és örvényeket, a’ kevésbbé veszélyes utak kényel­meit élvezhetik, ’s a’ mások által kivívott hasznokat fölfogva, az el nem vesztegetett erőket, uj módok ’s eszközök föltalá­­sára használhatják, ’s igy könnyebben czélhoz juthatnak. Ha a’ magyar academia alapszabályainak alkotói ezen elvből in­dultak volna, ’s számotvetve azzal, „quid humeri valeant, quid ferre recusent,“ egészséges alapköveket szerzettek volna a’ serdülő intézetnek, úgy bizonyosan elmaradtak volna azon sok merő experimentátiók , mellyek most a’ haladás kerekeit az academiára nézve megkötik ’s jövendőre nézve nehezbbitik. A’ más academiákhozi hasonlításról — hogy még egyszer ezen themára viszszatérjek — jelennen természetesen szó nem lehet, de igen az utánzásról, ’s ha egykor az academiát nemzetünk magáévá teendi, akkor egyedüli óhajtásom az, hogy a’ fran­­czia instituthoz hasonló intézetnek vesse meg alapját, melly mint az, igazán nemzeti intézet legyen, melly gyökereit a’ nemzet életébe ágaztassa szét, ’s mellyre — ha az isten úgy akarja— mint a’ franczia a’ magáéra — tisztelettel és kevély­séggel tekintsen a’ magyar. Vessünk most egy rövid pillantást academiánk szerkeze­tének némely szembeszökőbb hi­ányaira. Az elnökség, ’s annak tulajdonaitól igen sok függ, min­den társasági szerkezetben. És ime épen e’ tekintetben igen mostohán van a’ tudós társaság ellátva, mivel elnöksége olly bizonytalan lábon áll, hogy gyakran a’ titoknoknak csak ne­hezen, néha pedig épen nem sikerült elnököt találni, ’s egy párszor megtörtént, hogy az academia egybegyült tagjainak elnökhi­ány miatt szét kelle oszlani. A’ tudós társaság intéz­kedett ugyan egy év óta e’ tekintetben , de úgy, hogy majd minden ülésnek más elnöke van, minek ismét meg vannak a’ maga káros oldalai. A’ tudományok érdeke azt kívánja, hogy ott, hol azok­nak bővebb kifejtése ’s gazdagítása történhetik, az e’ végre megkivántató eszközök rögtön használtathassanak. A’ tudós társaság e’ tekintetben semmit sem tehet, mivel kezei az igaz­gató tanács által teljesen megkötvék, ’s igy legüdvösb czél­­jai, és tervei a’ legtöbb esetben eredmény nélkül maradnak. És ime itt fekszik a’ tudós társaság munkásságának legfőbb aka­dálya. Olly társaság, melly életének semmijelét sem adja, vagy nem adhatja, halva van a’ közönségre nézve, ’s fájda­lom , majdnem ezen helyzetben van jeleimen a’ tudós társa­ság, pénztárának szegénysége ’s szerkezetének czélszerűtlen­­sége miatt. Munkák kiadásáról ugyanis most itt alig lehet szó, ’s mi mindennél több, a’ magyar academiának nincs jelen­nen semmi orgánuma. A’ tudománytár megszűnt; az évköny­vek félbeszakadtak , ’s majd ha tán évek múlva egy új kö­tet jelenendik meg, az elfogadott munkáknak a’ tudományok roppant haladásánál fogva, vagy újra kell dolgoztatniok, vagy elavulva jelenniük meg. Az academiai ülésekben fölolvasandó alapos munkák készítésére nincs inger, nincsen érdek, ’s a’ leghasznosabb dolgozatok is a’ nemzetre nézve úgy szólván veszve vannak, mivel legfeljebb is a’ —fájdalom— kevesek által olvasott ’s a’ feljebbi okoknál fogva még csak tökéletes­stést sem igényelhető értés tőben közöltet’sek’s többnyire ki­vonatban. És igy megy az academia némi terpedésnek elébe, mellytől azt csak fárada­­tlan buzgalmu’s önzetlen tagok ment­hetik némileg meg. Olly társaság, melynek nincs pénze ’s nincs orgánuma, melly által munkálatairól a’ közönségnek il­­lőleg számolhatna; melly eként mozdulhatlanságra van kár­hoztatva, lassan kint az élet minden tulajdonaiból­ kivetkezik ’s legfeljebb is jutalomkiosztások által adja egyszer évenkint é­­letének némi jeleit. De a’ tagok munkássági köre sincsen illőleg meghatá­rozva, innen a’ társaság Compte rendű-je még eddig igen kevés eredményt mutathat. Az academiai munkálkodások ren­dezése többszöri kísérletek után sem sikerült, mert a’ ma­radj­un­k­nak a’ magyar academiában is vannak baráti. E­­lőttem fekszik a’ franczia academia (Académie des sciences) 1845-i munkálatainak áttekintése. Az első évharmadban az akadém­a tizenhat ülést tartott ’s egy ünnepélyes közgyűlést a’ jutalmak kiosztására. Ezen jutalmak legnagyobb részét egy privát ember, gróf Monthyon alapította. Más alkalommal ezen maga nemében egyetlenegy alapítvány részleteit előa­­dandom. Mennyi munkájokba kerül az academia tagjainak csak a’jutalomkérdések megbirálása, képzelhetni abból, hogy az orvosi pályakérdésre bejött feleletek megbírálására kinevezett kilenc­ tagból álló küldöttségnek ötvenkét ülést kellett tarta­nia , azonkívül hogy mindeniknek a reá bízott munkákat kü­lön el kelle olvasni. A­ fennemlített tizenhat ülésben egyéb­iránt az académiának benyújtott tudományos értekezések száma 420 volt. Ezek közt az academia tagjai által fölolvasott kü­lönféle ’s kisebb nagyobb terjedelmű értekezések száma 72 volt; a’ többi 348 értekezés az academián kívülről érkezett. E’ szerint minden ülésre körülbelül 26 közlés esik, mellyek közül öt a’ tagoké, és 21 idegeneké. Ezen dolgozatok közt van­nak az úgynevezett tudósítások (rapports) az academiához küldött munkákról, a’ tudomány és ipar valamelyik ágát il­lető értekezésekről, és végre az academiának benyújtott új gépekről, találványokról ’sat. így a’ vasutak ügyében mun­kálkodó küldöttségnek sokszor számtalan mindenünnen ide küldött értekezéseket kell szorosan megvizsgálni, ’s azokról ítéletet hozni, melly aztán a’ gyakorlatra nézve is eldöntő e­­rővel bir. A’ szóban forgó évharmad alatt 21 ilyen tudósítás (rapports) olvastatott föl az academiai ülésekben. Sokszor a’ bírálat számos vizsgálódásokkal ’s fáradságos kísérletekkel van öszszekötve, melyeket a’ küldöttségnek ismételni kell. Ha e­­zen rapportokat kiveszszük, a’ két örökös titoknoknak minden ülésben körülbelül 19, sokszor igen terjedelmes és az em­beri ismeretek minden ágát illető emlékiratokról kell számolni. Innen látnivaló, hogy a’ franczia academiánál a’ titoknokság, ezen magas academiai méltóság épen nem sine cura, ha­nem annak méltó betöltésére, szükséges az ismeretek csak­nem teljes egyetemével bírni. Csillagászat, vagy physiologia, vegytan vagy növénytan, földművelés vagy mathesis, földtan vagy állattan, neki mindezekben alapos jártassággal kell bír­nia. A’ tudósítás minden ilyen ülésről nyomtatásban 7—8 ivet tesz, ’s ezen czim alatt jelenik meg: Comptes rendus hebdomadaires des séances de l’Académie des Sciences. 4ed rétben. Ha a’ fenemlített 420 emlékiratból kiveszszük a’ 19

Next