Társalkodó, 1847. január-október (16. évfolyam, 1-85. szám), Társalkodó, 1848. január-június (17. évfolyam, 1-25. szám)
1847-01-28 / 8. szám
8d. szám 1847. Pest január 28k án József-emlék-egyesület. Főherczeg József Antal János Magyarország boldog emlékű nádora ő cs. kir fenségének számtalan jótéteményei által szab. kir. Pest város lakosi mélyen lekötelezve érzik magokat nem csupán arra, hogy az üdvözültnek édes hazánk iránti halhatatlan érdemeiért hálás köszönetöket nyilványítsák, hanem arra is, hogy bebizonytsák legmélyebb tisztelettel párosult fiúi igaz szeretetöket és ragaszkodásukat azon atyai kegyességért, szeretetteljes gondoskodásért, hatalmas pártfogásért, nyájas leereszkedésért, és bölcs vezérletért, mellyek által félszázad lefolytán Pest városát szende csirájából mostani tekintélyére fejleszteni, ’s nagyobbszerű jövendőjére érlelni méltoztatott; ’s hogy ime fenséges pártfogójok, jótévöjük, ’s valódi atyjok iránti saját ’s utódaik szivéből amúgy is kiolthatatlan hála ’s tiszteletjöket olly emlékjel által tanúsítsák, melly az időnek mindent pusztító hatalmával daczolva az utókor hasonló tiszteletének legméltóbb tárgyául e’város keblében a’fenséges üdvözült kedves vonásait is örökítse. Emeljünk tehát érczszobrot, melly nemcsak ő fensége magas nevének ’s eléggé meg nem hálálható érdemeinek megfelelő , hanem e’ város méltóságához is illő legyen; ’s helyezzük azt a’ legjelesb művészi kezek által készülten valamelly alkalmas közhelyre! — A’ kegyelet és legszentebb kötelesség - érzete’ müvének valódisitásául szab. kir. Pest város hálás lakosai az alább következő elvek szellemében egyesületet alakítottak, melly Józsefemlék-egyesületben magát alkotottnak nyilvánítván, midőn ezen magasztos czéljának kiviteléül mindenkit szívesen meghív a’ legnagyobb rokonszenvre ’s legélénkebb részvétre számítva teljesen meg van győződve, hogy csupán azt indítványozza, mi Pest város lakosai keblének rég óta hirdetett legforróbb óhajtása vala. 1. §• A’ kitűzött czél létesítéséül megkivántató pénzerő korlátlan aláírás útján gyűjtendő, mire nézve a’ legcsekélyebb adományok is köszönettel fogadtatnak és méltányoltatnak. 2. §. A’mindenkor nyilványosan tartandó közgyűlés, mellyen azonban csak azon tagok birnak szavazati és választási képességgel, kik legalább is egyszerre lefizetendő 10 pftnyi adománnyal járultak ez ügyhez, a’ kitűzött czél valódisitásának fő pontjaira nézve határoz,’s a’ kivitelt egy választványra bízza, melly egy elnök, egy alelnök, egy titoknok, egy pénztárnok és 24. választványi tagból áll. 3. §. Miszerint a’ választvány érvényes határozatot hozhasson, az elnök, titoknok és szükség esetében pénztárnokon kívül legalább hét választványi tag jelenléte, úgy szinte általányos szótöbbség kívántatik. 4. §. A’ választvány tárgyalásai felett jegyzőkönyveket vezetend ’s a’ közgyűléseknek tudósításokat adand, egyszersmind ennek irányában tett intézkedéseiért épen úgy, mint a’ begyülendő adományok czélszerű kezeléséért ’s hova fordításáért felelős leend. 5. §. A’ közgyűlés határozatai, az egyesületi pénzek álladalma, ’s a’ befizetett részvények az illető aláírók megnevezésével időről időre hírlapok útján köztudomásra fognak juttatni. —6. §. Míg a’ felterjesztendő szabályok fensőbb helyeken jóvá nem hagyatandnak, az aláirt ajánlatok beszedése nem fog megkezdetni, aláírási ivek jelenleg az alább név szerint következő választványi tagoknál léteznek. Az 1847. évi január 21. tartott alakuló közgyűlés a’kitűzött czél utóléréseül szükséges lépések minél előbb megtételére, ’s a’ szükséges előmunkálatok megkezdésére ideiglen a’ következő választványt bizá meg : Rottenbiller Leopold elnök, Staffenberger István alelnök Kacskovics Lajos titoknok, Nádasi István pénztárnok, Antal Mihály ülnök Borsody Endre „ Perger Ignácz „ Podmaniczky K.L.,, Emerling Károly „ Gross Ferencz „ Hild József „ Ilkey Sándor „ Kasselik Endre „ Kéhrer Ferencz „ Kendelényi K. „ Kunewalder Fülöp „ Miller József Rombach József ” Sámuel Alajos „ Szántóffy Antal , Simunchichg Steindl Ferencz „ Tóth Gáspár „ Valero J. A. „ Walthier Antal „ Vizer Ferencz „ Ybl Miklós „ Zitterbart Mátyás,, Viszszapillantás az 1815ki világállapotra. II. (Folytatás.) Frankhon politikai és vallási törekvései Amerikában. Az angol főegyház benső gyengesége mellett a’ nép protestáns szelleme ellenében az egyik és nagyobb következetesség mellett az ős római egyház más részről, az elsőnek külső munkássága koránsem idézhetett olly fontos eredményeket elő, millyeket az utóbbi. Egy észről téntejinek házassága szolgált akadályul, más részről hiányozott a’ számos történeti központ. Mig Francziaország magát a’kath. vallás élére állitá hatalmas előnyöket szerzett magának politikai és kereskedelmi érdekeiben, mert nyíltan megvallhatni, hogy Francziaország vallási ügybeli munkásságának forrása nem a’ vallási buzgóságban, hanem politikai czélokban rejlik; a’ Revue de l’Orientuj caledoniai tudósításában, a’ missionariusok oda szállittatása után, tüstint a’ katonai és kereskedési előnyök festését függeszti oda, mellyeket ezen szigetcsoport nyerhetne háború esetében. De ha a’nézetek, mellyeket pl. a’ déli tengernél követnek, nyilvánuihatnak, úgy más helyütt, névszerint keleten és Amerikában kevésbbé világosak, és még is épen azért itt a’ leg— általányosabb érdekkel bírók. Francziaország állása századok óta tör a’római népek fölötti suprematiára ’s még most is újabb ’s régibb eszközökkel mikhez a’ vallási egyenlőség is tartozik, kivíni törekszik azt. A’ soha föl nem függesztett Bourbon-családi szerződvény ezen törekvésnek külsele Európában; de mióta a’ spanyol és portugál gyarmatosak Amerikában nagyobbrészint függetlenekké lettek, ezen törekvés nagyobb terjedést ’s mélyebb jelentéket nyert. A’ volt spanyol és portugál birtokok kevés kivétellel belső gyöngeségben szenvednek, az európai műveltség majd mindenütt apad, ’s e’ miatt ezen tartományok az éjszakamerikai respublica után állnak Azonban mindegyik külön támaszszal bir, melly az éjszakamerikaiaknál hiányzik, mint a’ mindnyájoknál közös kathol. vallás, melly mindenütt statusvallásnak ismertetett el. A’ spanyolok a’ meghódított népekbe a’ kathl. vallásformákat kiirthatlanul oltották, olly annyira, hogy több helyen, mint p. o. Guatimalában más, mint theokrata kormány nem állhat, mert ez egyedül képes a’ szilaj indus kedélyeket annyira szelídíteni, hogy fajharcz ne keletkezzék, mellyben bizonyosan a’ fehérek vesztenének. Az utóbbiak még mindig külön aristokratiai osztályt képeznek, de olly aristokratiát, melly a’spanyolvér folyvásti vegyítése által nem tápláltatik, ’s azért az egyházi legszorosabb kapcsok által tarthatja fen magát. Hol az indusok olly kizáró túlsúllyal birnak, mint Guatimalában és Yucatanban, ottan többnyire belbéke uralkodik; hol az indusok kevésbbé félelmesek, mint leginkább éjszaki Mexicoban, hol a’ fehér faj túlnyomó, és csak a’meg nem hódított pogány indusok ellen kell harczolni, ott a’ fehérek elvadulnak és az álladalom békére nem vergődhetik. Mexico függetlensége csak 20 éves, és még is a’romlás