Tartós békéért, népi demokráciáért! 1955. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)
1955-10-23 / 42. szám
_________ A Kommunista és a Munkáspártok Tájékoztató Irodájának hetilapja * Bukarest 42 (363) I 7955. október 23 Ára 50 fillér ' ' i i . i .. i .i.i.i .................. i i ■ i ■„ i M — Fontos esemény Kína Kommunista Pártjának életében Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának Pekingben tartott VI. (bővített) ülése egységesen hozott határozatot a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomról és a VIII. pártkongresszus összehívásáról. A Kínai Népköztársaság valamennyi dolgozója által lelkes helyesléssel fogadott rendkívül fontos határozatok újabb történelmi jelentőségű szakaszt jelentenek a szocialista társadalom Kínában való felépítéséért vívott harcban, s a nemzetközi jelentőségük is óriási. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának VI. ülése elhatározta, hogy 1956 második felében össze kell hívni a KKP VIII. kongresszusát és jóváhagyta a kongresszusi napirend következő fő pontjait: a) Jelentés a párt Központi Bizottságának munkájáról. b) Előterjesztés a párt szervezeti szabályzatának módosításáról. c) A népgazdaságfejlesztés második ötéves tervének irányelvei. d) A párt Központi Bizottságának megválasztása. Kína Kommunista Pártjának VII. kongresszusa óta több mint tíz év telt el. Kína Kommunista Pártja a hősies harc és a győzelmek dicső útját tette meg azóta. Kína Kommunista Pártja, Mao Cetung elvtárssal az élen, a marxista- leninista elmélettől vezérelve, alkotóan összekapcsolta ezt az elméletet a kínai antiimperialista és antifeudális forradalom gyakorlatával, s nagy győzelemre vezette a kínai népet: megalakult a Kínai Népköztársaság. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a kínai népi forradalom diadala volt a világtörténelem legnagyobb eseménye, amely még jobban a béke és a szocializmus javára változtatta meg az erőviszonyokat. Miután az ország győzelmesen fölszabadult a belső reakció és a külföldi gyarmatosítók járma alól, Kína Kommunista Pártja a gyökeres társadalmi-gazdasági átalakítások végrehajtására, az új, boldog élet építésére összpontosíthatta a nép valóban gigászi erejét. A hatszáz milliós kínai nép most önfeláldozóan azon fáradozik, hogy megvalósítsa az első ötéves tervet. Ebben az ötéves tervben testet ölt a kommunista pártnak az átmeneti időszakra szóló irányvonala, melynek értelmében fokozatosan meg kell valósítani az ország szocialista iparosítását, s fokozatosan végre kell hajtani a mezőgazdaság, a kisipar, valamint a magánkereskedelem és a magánipar szocialista átalakítását. Ez az irányvonal világítótoronyként mutatja az utat Kína Kommunista Pártja egész tevékenysége számára. Az első ötéves terv végrehajtásán fáradozó kínai nép nagy sikereket aratott a gazdasági és a kulturális élet minden területén. A kínai nép a kommunista párt bölcs politikáját követve az erős hazai ipar és elsősorban a nehézipar megteremtésére összpontosította legnagyobb erőfeszítéseit. Az ötéves terv első évei alatt az ipar teljes termelése 1952-höz képest mintegy 62 százalékkal növekedett. 1957-ig az értékben kifejezett teljes ipari termelés 1952-höz képest 98,3 százalékkal növekszik, a korszerű ipar aránya pedig az ipar és a mezőgazdaság teljes termelésén belül 1952-höz képest 26,7 százalékról 36 százalékra emelkedik. Mind nagyobb terethódít a Kínai Népköztársaság falusi lakosságának a falu szocialista átalakításáért indított hatalmas mozgalma. 1951 végén több mint 300 mezőgazdasági termelőszövetkezet volt az országban; két év múlva több mint 14 000-re növekedett a számuk, 1955 júniusában pedig már 650 000 szövetkezet 16 900 000 parasztgazdaságot egyesített. A szövetkezeteknek több mint négyötöde növelte a mezőgazdasági növények terméshozamát, ami azt bizonyítja, hogy a szövetkezetek sokkal előnyösebbek a kölcsönös munkasegélycsoportoknál, s még inkább az egyéni gazdaságoknál. A KKP Központi Bizottságának ülése megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság különböző vidékein ismét lendületesen fejlődnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a parasztok többsége kész a szocialista úton haladni, s hogy a kínai falvakban megindult szövetkezeti mozgalom hamarosan elterjed az egész országban. Úgy számítják, hogy 1958 tavaszán a mezőgazdasági szövetkezetekben 250 millió ember, illetve 55 millió parasztgazdaság, vagyis az egész falusi népesség fele fog tömörülni. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén keményen megbírálták a faluhelyen elkövetett jobboldali opportunista hibákat. Az ülés erélyesen állást foglalt azok ellen a funkcionáriusok ellen, akik a szocialista iparosítás kérdéseit elválasztják a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom kérdéseitől, s helyeslik ugyan a szocialista iparosításnak az ötéves tervben előirányzott ütemét, de úgy vélik, hogy a falusi szövetkezeti mozgalom fejlesztésében külön, lassúbb ütemet kell tartani. Kína Kommunista Pártja helytelennek tartja ezt az álláspontot, mert az e nézetet valló funkcionáriusok csak a jómódú paraszti kisebbségnek a mezőgazdasági szövetkezetek kérdésében tanúsított ingadozását látják és nem veszik észre a szegényparasztok, valamint a szegényebb középparasztok nagy tömegeinek aktivitását. Kína Kommunista Pártja a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodva úgy véli, hogy az ország szocialista iparosítása nem hajtható végre elszigetelten, a mezőgazdasági szövetkezetek alakításától elszakítva, hiszen ez utóbbi nemcsak a kínai falu fejlődésének, hanem az egész népgazdaság fejlődésének is sarkalatos kérdése. A mezőgazdaság elmaradása máris akadályozza az ipar fejlődését, a Kínai Népköztársaságban folyó szocialista építést, s ebbe a kommunista párt és a kínai nép nem nyugodhat bele. Kína Kommunista Pártja határtalanul jpízik a tömegekben, feltartóztathatatlanul leküzd minden akadályt és nehézséget és szilárdan, tántoríthatatlanul vezeti az országot a szocializmus felé. A városi és a falusi dolgozók lelkesen helyeslik és támogatják a párt politikáját. Nem kétséges, hogy Kína Kommunista Pártja kivívja majd, hogy az általa kitűzött hatalmas történelmi jelentőségű feladatot teljesítsék, és mint Mao Ce-tung elvtárs mondta, mintegy három ötéves terv leforgása alatt alapjában végre fogja hajtani a szocialista iparosítást és a mezőgazdaság, a kisipar, a kapitalista ipar és kereskedelem szocialista átalakítását, vagyis el fogja érni, hogy körülbelül három ötéves terv alatt Kínában lényegében fölépül a szocializmus. „A Szovjetuniónak a szocializmus fölépítésében szerzett gazdag történelmi tapasztalatai lelkesítik országunk népét — mondja Mao Ce-tung elvtárs — s táplálják népünkben azt a meggyőződést, hogy a szocializmus Kínában is felépíthető.” A kínai nép sikerei őszinte örömmel töltik el a világ dolgozóit, akik a népi Kínában a népek közti béke és barátság megszilárdításának hatalmas tényezőjét látják. A Kínai Népköztársaság, a világnak ez a nagyhatalma, sokban hozzájárult és hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, s következetesen folytatja az országok közti baráti együttműködés fejlesztésének a békés egymás mellett élés elvein alapuló politikáját. A reális valóság azt bizonyítja, hogy a nemzetközi problémákat ma nem lehet megoldani a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül. Kína Kommunista Pártja a proletár nemzetköziség elveihez híven fáradhatatlanul erősíti a kínai nép testvéri barátságát a Szovjetunió és valamennyi népi demokratikus ország népeivel. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vezette szocialista tábor népeinek mély, megbonthatatlan barátsága szilárd támasza a világbékének, s legfőbb biztosítéka annak, hogy a szocialista tábor népei továbbra is sikeresen fognak előnyomulni a gazdaság és a kultúra fejlesztésében. Kína Kommunista Pártja egybeforrottan és sziklaszilárd egységben készül VIII. kongresszusára. A kommunista párt eredményesen vezeti a nagy kínai népnek a gazdaság további nagyarányú föllendítéséért, az ország szocialista iparosításáért és a falu szocialista átalakításáért, a dolgozó tömegek anyagi jólétének és kultúrájának fellendítéséért indított harcát. Állhatatosan és fáradhatatlanul erősíti a munkás-paraszt szövetséget, a kínai népi demokratikus állam megingathatatlan alapját. A párt azért erős, mert hű a marxizmus a leninizmus zászlajához és a proletár nemzetköziség ügyéhez, s mert megbonthatatlan, szoros kapcsolat fűzi a nagy néptömegekhez. Kína Kommunista Pártja nem ismer mást, mint a nép érdekét. A kínai nép a tapasztalt kommunista párt vezetésével biztos léptekkel halad szocialista jövője felé. ♦ • ♦ A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága október 19-én és 20-án a Saint Denis-i városházán (Párizs munkáskülvárosában) ülést tartott. Az ülés napirendjén egy kérdés szerepelt: a parasztság helyzete és a párt falusi munkája. A kérdésről Waldeck Rochet elvtárs, a Politikai Bizottság tagja számolt be. TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának VI. üléséről Kína Kommunista Pártjának Központi Bizottsága október 4-től 11-ig tartotta VI. (bővített) ülését. Az ülésen Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának 38 tagja és 25 póttagja vett részt. Részt vettek még a sanghaji pártirodának, a pekingi, a tiencsini és a sanghaji városi pártbizottságoknak a titkárai, a tartományi pártbizottságok, az autonóm kerületi pártbizottságok és a körzeti pártbizottságok titkárai, valamint a Központi Bizottság osztályainak és bizottságainak, a különféle központi állami intézmények pártcsoportjainak felelős funkcionáriusai — összesen 388-an. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága VI. ülésének napirendjén két kérdés szerepelt: 1. a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomról szóló határozati javaslat megvitatása és elfogadása; 2. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának öszszehívásáról szóló határozati javaslat megvitatása és elfogadása. Az ülés első napján Mao Ce-tung elvtársnak, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökének megnyitó szavai után a Központi Bizottság Politikai Irodája nevében Csen Po-ta, a Központi Bizottság tagja számolt be a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomról szóló határozat-tervezetről, majd Teng Hsziao-ping, a Közmati Bizottság Politikai Irodájának tagja ismertette a Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának összehívásáról szóló határozat-tervezetet. Az ülésen élénk vita alakult ki, s nyolcvanan szólaltak fel (az idő korlátozottsága miatt 167-en nem szólalhattak fel, beszédüket nyomtatásban osztották szét az ülés részvevői között). Valamennyi felszólaló egységesen helyeselte „Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága VI. (bővített) ülésének a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomról szóló határozat-tervezetét” és „Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága VI. ülésének a VIII. pártkongresszus összehívásáról szóló határozat-tervezetét”, valamint Csen Po-ta és Teng Hsziao-ping elvtárs beszámolóját. Az ülésen nagy jelentőségű beszédeket mondtak Liu Saocsi, Csou En-laj, Csu Te, Csen Jun, Peng Tö-huaj, Peng Csen és Teng Hsziao-ping elvtársak, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagjai. Az ülés gondosan megvitatta a mezőgazdasági termelőszövetkezetek országos arányú fejlesztésének és a mezőgazdasági kollektivizálás fokozatos megvalósításának kérdéseit. Valamennyi felszólalást áthatotta a mezőgazdaság kollektivizálása iránt érzett szilárd bizalom, s az összes felszólalásokat az önbírálat és a munka fogyatékosságainak bírálata jellemezte. Az idén július 31-én a Központi Bizottság összehívta a tartományi, a városi és a kerületi pártbizottságok titkárainak értekezletét, amelyen Mao Ce-tung elvtárs „A mezőgazdaság kollektivizálásának kérdéseiről” címmel mondott beszámolót. Mao Ce-tung elvtárs hangsúlyozta, hogy az ország falvaiban rövidesen újra fellendül a szocialista tömegmozgalom, s bírálta azoknak a funkcionáriusoknak a jobboldali hibáit, akik megijedtek a falusi szövetkezeti mozgalom erőteljes fellendülésétől. Ismertette a kínai mezőgazdaság kollektivizálása fejlődésének történelmi törvényszerűségeit és kijelölte azt az irányvonalat és politikát, amelyet a pártnak a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom vezetésében követnie kell. Mao Cetung elvtárs történelmi jelentőségű útmutatásait az ország egész falusi lakosságának közkincsévé tették és ezek az útmutatások a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom hatalmas lelkesítő erejévé és helyes irányvonalává lettek. Mao Ce-tung elvtárs útmutatásainak helyességét bizonyította a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatos kérdések tanulmányozása és megvitatása, ami a legutóbbi két hónapban valamennyi pártszervezetben megtörtént, s az útmutatások helyességét bizonyította a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek ugyanebben az időszakban bekövetkezett új fejlődése is. A felszólalók meggyőző: konkrét példákkal bizonyították, hogy a munka jelenlegi szakaszában erélyesen fejleszteni kell a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmat, s hogy pártunk képes a tömegek eme új, hatalmas szocialista mozgalmának vezetésére. Sok helyi pártbizottsági titkár számolt be felszólalásában a mezőgazdaság kollektivizálásának helyi előzetes terveiről, amelyeket Mao Ce-tung elvtárs útmutatásainak megfelelően dolgoztak ki. Beszámoltak arról is, hogy a legutóbbi két hónap alatt, mióta Mao Ce-tung elvtárs útmutatásai az ország különféle vidékein ismeretesekké váltak, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek új, viharos fejlődése tapasztalható. A felszólalók alaposan megvitatták, milyen munkát kell végezni az iparban, a közlekedésben, a kézműiparban, a pénzügyek és a bankügyek területén, a kereskedelemben, a kultúrában, a közoktatásban, a tudományban, az egészségügyben, a hadügyekben, a politikában és az igazságszolgáltatásban, a pártszervezetek politikai és szervező munkájában, az Új Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek, a nőszövetségek és más tömegszervezetek tevékenységében, hogy megfelelően fogadják és elősegítsék a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom új, hatalmas fellendülését. A záróülésen Mao Ce-tung elvtárs összefoglalta az ülés eredményeit. Az ülés ezután egyhangúlag elfogadta „A mezőgazdaság kollektivizálásáról szóló határozatot”, „A Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának összehívásáról szóló határozatot” és ,,A Kína Kommunista Pártja Vill. kongresszusának képviseleti szabályairól és küldöttválasztási rendjéről szóló rendelkezést”. Az ülés egészében elfogadta „A mezőgazdasági termelőszövetkezetek minta-alapszabályzatának” tervezetét, amely gyakorlati alkalmazása során már több ízben módosult, és határozatot hozott, hogy ezt a tervezetet a Kínai Népköztársaság Államtanácsa és az Országos Kínai Népképviseleti Gyűlés Állandó Bizottsága elé kell terjeszteni. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága VI. ülésének határozata a VIII. pártkongresszus összehívásáról 1. Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusát 1956 második felében kell megtartani. A kongresszus időpontját a párt Központi Bizottságának Politikai Irodája állapítja meg. 2. A kongresszus napirendjének fő pontjai a következők: a) Jelentés a párt Központi Bizottságának munkájáról. b) Előterjesztés a párt szervezeti szabályzatának módosításáról. c) A népgazdaságfejlesztés második ötéves tervének irányelvei. d) A párt Központi Bizottságának megválasztása. 3. A kommunista párt VIII. kongresszusának küldöttei , ■ . Ő a tartományi, autonóm kerületi és községi pártszervezetek által közvetlenül a központi szervek ellenőrzése alatt összehívott értekezleteken és a párt Központi Bizottsága osztályainak és szerveinek pártszervezetei és a központi állami intézmények pártszervezetei által összehívott értekezleteken választandók meg. A tibeti kerületben a küldöttek taggyűléseken választhatók meg. ---------------------------------------------------------------------------------------♦ • A kínai népi felszabadító hadsereg pártszervezeteinek küldöttei a népi felszabadító hadsereg pártértekezletein választandók meg. 4. Kivétel nélkül minden küldöttet a párt szervezeti szabályzatának megfelelően titkos szavazással kell megválasztani. 5. A kongresszusi küldötteket a következő elv szerint kell választani: a) 10 000 párttagonként egy küldöttet; b) tekintve, hogy az ország különböző részein a párttagok megoszlása egyenlőtlen, minden választóegység pótlólag négy-nyolc küldöttet választhat; minden kétmillió lakost meghaladó nagyváros pártszervezete pótlólag 10—15 küldöttet választhat. Esetenként külön kell eldönteni a pótlólag választható küldöttek számát. 6. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának küldötteit 1956 június végéig kell megválasztani. A BÉKE-VILÁGTANÁCS IRODÁJÁNAK FELHÍVÁSA A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYÉHEZ A Béke-Világtanács Irodája október 12 felső genfi négyhatalmi külügyminisztert tett a világ közvéleményéhez. A felhívás a következőképpen hangzik A négy hatalom kormányfőinek ez év júliusában Genfben lezajlott értekezlete mélyrehatóan megváltoztatta a nemzetközi légkört. Az értekezlet a népek óhajait tükrözte. A közvélemény sohasem egyezik bele, hogy az első elért eredményeket semmissé tegyék, s nem elégedhet meg azzal, hogy a „hidegháborúban” csupán lélegzetvételi szünet álljon be. Senki sem becsüli le azokat a komoly nehézségeket, amelyeket a négy külügyminiszternek az október 27-én Genfben megnyíló újabb értekezleten le kell küzdenie. Általános rendezés nem érhető el másképp, csak tárgyalások útján, amelyek viszont megkövetelik a kölcsönös jóakaratot és a fáradhatatlan türelmet. Ha megegyezés érhető el , bármilyen szerény is legyen , mindig el kell érni. Ez nyújt módot a továbbhaladásra. A biztonsági megegyezés meggyorsítaná a leszerelést. A leszerelési megegyezés elősegítené a biztonság kérdésének megoldását és Németország újraegyesítését. A leszerelés kérdésében az álláspontok annyira közel kerültek egymáshoz, hogy megvalósítása most már csak a kormányok jóakaratától függ. Az érintkezés és a nemzetközi én és 13-án Bécsben ülést tartott, s a köértekezlettel kapcsolatban felhívást intőcsere kiszélesítése végett már megtették az első lépéseket. A közvélemény nem engedi meg, hogy ha Genfben nincs egyetértés a napirend valamelyik pontjában, ez ürügy legyen az említett eredmények megsemmisítésére és ürügy legyen az értekezlet sikertelenségére. Ma, amikor a félelem érzése eltávolodott, amikor a bizalmatlanság gyengült, a „hidegháború” terhe megengedhetetlen. Az emberek azt akarják, hogy a feszültség enyhülésének előnyeit minden ember élvezze, azt akarják, hogy a fegyverzet csökkentése minden embernek nagyobb bőséget hozzon és hogy megszűnjék az atomfegyver gyűlöletes veszélye. A népek nem engedik meg a „hidegháború” visszatérését. Újabb lépéseket követelnek a nemzetközi együttműködés felé. Követelik a katonai tömbök politikájának elvetését, s azt óhajtják, hogy a most megindult tárgyalások politikája terjedjen ki a földkerekség minden olyan területére, amelyet a kényszer és a „hidegháború” politikája sújt. A Béke-Világtanács felhív minden embert, minden népet, úgy cselekedjék, hogy valamennyi világrész valamennyi országában diadalmaskodjék Genf szelleme. Bécs, 1955. október 13. A Béke-Világtanács Irodája A szovjet vízierőműépítők nagyszerű munkagyőzelmet arattak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának küszöbén: október 18-án, több mint egy évvel a kiszabott határidő előtt kigyulladtak a kahovkai vízierőmű lámpái, a Dnyeperen épült vízierőmű első működésbe lépett a kahovkai vízierőmű gépcsoportja megkezdte rendszeres működését. A legendás Kahovka mellett nem egészen öt év alatt hatalmas vízierőmű létesült. A nagyszerű sikerek az építők lelkes munkája, az újító tömegmozgalom és a legtökéletesebb munkamódszerek alkalmazása révén születtek. Az első gépcsoport működésének megindulása alkalmából a vízierőmű épületénél gyűlés volt, melyen sok ezren vettek részt. Novaja Rahovkában késő éjjelig tartottak az ünnepségek. ♦ • ♦ A szovjet vízierőműépítők nagy győzelme Erősítsük a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységét A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodájának nyilatkozata A Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodája október 10-től 12-ig Budapesten tartotta 28. ülésszakát. Az ülés nyilatkozatot fogadott el a nemzetközi szakszervezeti mozgalom fejlődéséről. A nyilatkozat a többi közt így szól: A Végrehajtó Iroda megelégedéssel állapítja meg, hogy „az Egyesült Államok, Franciaország, Anglia és a Szovjetunió kormányfőinek genfi értekezlete jelentős távlatokat nyitott meg a nemzetközi feszültség enyhülése előtt”. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az értekezlet „új helyzetet teremtett a nemzetközi szakszervezeti életben. A Végrehajtó Iroda úgy véli, hogy az új helyzet jobb feltételeket hozott létre a különböző irányzatú szakszervezetek közti kapcsolat és együttműködés megjavítására, amire azért van szükség, hogy a munkások sikeresen harcolhassanak életbevágó követeléseikért”. A nyilatkozat hangsúlyozza továbbá, hogy az SZVSZ „hajlandó találkozni a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének, a Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének, valamint az önálló és független szakszervezeteknek a képviselőivel, hogy kidolgozzák olyan közös akciók, programját, amelyek célja a munkások időszerű követeléseinek kielégítése. Hajlandó kivétel nélkül minden szakszervezeti küldöttséggel testvérien együttműködni a nemzetközi munkásszolidaritás szellemében. Tények bizonyítják, hogy az együttműködés lehetséges. Az utóbbi hónapokban világszerte újult erővel jelentkezett az egységre és a szakszervezetek közti nemzetközi együttműködésre való törekvés“. Az SZVSZ „felhívja a világ dolgozóit, az összes irányzatú szakszervezeteket, hogy erősítsék a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységét. Ily módon biztosítva lesz annak a harcnak a sikere, amelyet a dolgozók vívnak a jobb életért, a szabadságért, a békéért, továbbá azért, hogy a genfi értekezlet szellemében erősödjék az államok és a népek közti baráti kapcsolat és együttműködés". ★ Az SZVSZ Végrehajtó Zr,dája táviratot küldött az ENSZ közgyűléséhez, s ebben hangsúlyozta, hogy „a fegyverkezés veszélyezteti a békét és állandóan csökkenti a dolgozó lakosság életszínvonalát". A Végrehajtó Iroda a táviratban felhívja az ENSZ közgyűlésének figyelmét, milyen fontos, hogy a nagyhatalmat megegyezzenek a fegyverzet csökkentéséről és felhívja a közgyűlést, helyeselje őt, támogassa „a bandungi konferenciának a határozatait, melyen az egységesen függetlenségre, szabadságra és békére törekvő ázsiai, afrikai és közép-keleti országok képviselői találkoztak". Tudományos ülésszak az 1905-1907-es lengyelországi forradalmi események emlékére Az 1905—1907-es lengyelországi forradalmi események emlékére Varsóban tudományos ülésszakot tartottak. Az ülésszakot a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának párttörténeti osztálya, a Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézete és a Lengyel—Szovjet Intézet hívta össze. Az ülésszak munkájában a lengyel történeti és társadalomtudományok kiváló képviselői, az 1905—1907-es lengyelországi forradalmi események részvevői, valamint a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Magyarországról, Romániából, Bulgáriából, Albániából és Jugoszláviából érkezett tudósküldöttségek vettek részt. Az ülésszakon Bierut elvtárs vezetésével részt vettek a Központi Bizottság Politikai Irodájának tagjai. Az ülésszakon számos előadás hangzott el az 1905—1907-es forradalmi harcok történetével kapcsolatos kérdésekről. Daniszewski professzor, a Központi Bizottság párttörténeti osztályának vezetője „A munkásosztály a lengyel nép élén a társadalmi és nemzeti felszabadulásért vívott harcban az 1905—1907-es forradalom idején" címmel tartott előadást. Figyelemreméltó anyagot közöltek Klabinski és Tych „A lengyel királyság paraszti tömegei az 1905—1907-es forradalomban" című előadásukban, Kormanowa professzor a forradalmi évek nemzeti felszabadító harcáról, Mlynarski, a Lengyel—Szovjet Intézet igazgatója a lengyel és az orosz néptömegek fegyverbarátságáról tartott előadásában. Az előadások feletti vitákban több mint negyvenen szólaltak fel. Az ülésszak, melyet nagy előkészítő munka előzött meg, a lengyel tudományos élet fontos eseménye volt. Az ülésszakon az eddiginél jobban sikerült egyrészt a munkásmozgalom, másrészt az egész nép, a lakosság minden osztálya és rétege történetének összefüggését feltárni, valamint az összes lengyel területek történetét megvilágítani. Az ülésszak hangsúlyozta a lengyel felszabadító mozgalom népi jellegét. Az ülésszak előkészítése során és magán az ülésszakon sok helytelen módszertani tételt felülvizsgáltak és számos felületes megítélést bírálat tárgyává tettek. Az ülésszak utolsó napján Varsóban a tudomány és kultúra Sztálin nevét viselő palotájában ünnepi ülés volt az 1905-ös lengyelországi forradalmi események 50. évfordulójának emlékére.