Technika, 1970 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
EСтии [UNK] М [UNK]А — ARA 3,— Ft — Általános műszaki szemle — XIV. ÉVFOLYAM. 6. SZÁM 1970. JÚNIUS autóteszt: MOSZKVICS 412 ftz öntvénygyártás újabb eljárásai Levegőellenörző és gázelemző И -Főt Ь [UNK] [UNK] PENTACON SUPER VIENNETTE 5 ZOOM pm A 2000. évben még mindig keréken? A jövőt megjósolni nem lehet, különösen akkor nem, ha még részletkérdésekkel is foglalkozni akarunk, mert minden efféle kísérlet néhány év múlva a nevetségesség céltáblája lesz. Elég, ha itt csupán egyetlen esetet említünk. 1929-ben a repüléstan egyik vezető mérnöke azt jövendölte a repülés jövőjéről szóló cikkének bevezetőjében, hogy a repülőgép valószínűleg 1980-ra éri el fejlődésének csúcspontját. Ez a szuper repülőgép ekkor 210 km/ó sebességgel, 960 km hatótáv mellett 4 t hasznos terhet fog szállítani, ha a felszállósúlya 20 t lesz. Tudjuk, hogy ilyen repülőgépek már 1936- ban léteztek, tehát a „messze előrelátó próféta” még a legközvetlenebb jövő megítélésére is képtelen volt. A gépjárművek jövőjét illetően is számos tudományos vagy annak látszó jóslat látott napvilágot az utóbbi negyvenegynéhány évben, azonban ezek egyike sem kerülte el annyira a célt, mint az említett példa szerzőjének próféciája. Nekünk már valamivel könnyebb dolgunk van, mint elődeinknek. A mi munkánkat segíti a számítógép. Ezért válhatott a futurológia a jövő határait, kereteit kutató, eléggé megbízható tudományággá. Igen, a jövő határait, kereteit nagy vonalakban felvázolhatjuk egészen a 2000. évig, de a részletes tartalmat — a határok, keretek belsejét, ha úgy tetszik földrajzát — csak akkor ismerhetjük meg, ha elérjük a szóbanforgó kort. Ez nemcsak a gépjárművek vonatkozásában igaz, de áll minden más témára is. Így valóban nem „A Jövőt” jósolja meg a futurológia, csupán annak határait. Ez persze megköti a jövő gépjárműveivel, gépjárműközlekedésével foglalkozók kezét, de nem ok arra, hogy kizárólag olyan jövőt képzeljenek el, amely csak a ma ismert, és még a kísérletezés szakában levő technikával valósítható meg. Ezért merész, de egyúttal reális is az 1. ábra tájképe 1990- ből Lassú fejlődés 1980-ig Az ember mintegy 6000 éve ismeri kereket, a kerekeken gördülő gépjárművet azonban alig több minit 80 éve tekintheti kiszolgálójának. A személygépkocsi alig változik 1980- ig. Erre a kocsikra a félkombi kivitel, az igen nagy tengelytáv, a kisméretű gumiabroncs és a kicsi mellső és hátsó kinyúlás a legfőbb jellemző. A benzinmotort elől keresztben, és eléggé hátradöntve építik be. Az ülések magassági irányban, előre és hátra is állíthatók, de a háttámlákat is tetszés szerinti szögben rögzíthetjük. A vezető melletti ülést 180 fokkal el lehet fordítani, ha ide kisgyermeket kívánunk ültetni, mert esetleges ütközésnél így fokozottabban védve van. Mindegyik háttámla fölött fejtámaszt találunk majd. Az 1980. év kocsija biztonsági személygépkocsi lesz, mert az ütköztetési kísérletekkel, a kíméletlen nyúzópróbákkal és egyéb módszerekkel folyamatosan szerzett eredményeket már sokkal általánosabban, és kötelező előírások alapján fogják felhasználni. A benzinmotort még semmilyen más erőforrás nem szorítja ki addig, mert a jelenleg ismertek közül egyik sem lesz eléggé megbízható, vagy sorozatgyártásra érett. Talán még néhány apróbb jellegzetességet is mondjunk el erről a szolid járműről. A fékezésnél fellépő esetleges kerékcsúszást a minden kocsin általánosan alkalmazott csúszásgátlóval tudjuk majd elkerülni. Érdekesnek ígérkezik az a sejtés, hogy a csomagokat — különösen amelyekre útközben is szükség lesz — nem a kívülről hozzáférhető csomagtérben, hanem az ajtók belső falán, az ülések alatt és mögött, valamint a műszerfal alatt fogják elhelyezni. Ez az elrendezés még sok fejtörésre kényszeríti a konstruktőröket. Jobban magunk elé képzelhetjük — legalább külső formában, és a főegységek elrendezésében — az 1980-as év személygépkocsiját, ha elmondjuk, hogy már ma is futnak hasonló járművek. Ezek között a Renault 18, a BMC 1800 és a Citroen DS érdemel elsősorban említést. Mindhárom kocsi kiváló a maga nemében, ezért bármelyik alkalmas arra, hogy alapul szolgáljon az 1980-as személygépkocsi-típus kialakításához. Azt persze meg kell említeni, hogy egy-egy személygépkocsi konstrukcióját, formáját nem a közönség ízlése, divatja határozza meg, inkább a gyárak diktálnak ezen a téren. Talán még annyit, hogy az amerikai Ford máris kísérletezik azon, hogyan lehetne a közlekedést még biztonságosabbá tenni. A kísérleti személygépkocsik fékrendszerét és gázpedálját a járműbe épített komputer vezérli, a járművezető csak a kormányt kezeli. A komputer — radar segítségével — önműködően tartja a követési távolságot. Ennek az AHC nevű rendszernek van továbbfejlesztett változata is, amelyet Mini gap-nek kereszteltek el. Felépítése azonos az AHC-kivitellel, de itt már a kormányt is automata működteti. A szakemberek remélik, hogy a két változat közül legalább az egyik elterjed 1980-ig. Csak finomítások Tekintsünk ismét csak 1980-ig. Az ismert, hogy a tehergépkocsik igen nagy részét a vevő igényei szerint, gyakorlatilag tehát közvetett rendelésre készítik el 1. ábra: „Tájkép” 1990-bőL