Technika, 1975 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) gél, így 80 percre nyújtotta az eredetileg 7 perces napfogyatkozást. A műszerek között volt az angol Aberdeen University infravörös­ technikával dolgozó egyik rendszere, amelyik a napfogyatkozás kezdetétől nyomon követte a molekuláris oxigén viselkedését a földi atmoszféra felsőbb rétegeiben. E méréssorozat ered­ményeit az agrotechnika, a földi energia­háztartástan, a fizika és még számos tu­dományág hasznosíthatja majd. Ami a különleges repülőgépeket illeti, közülük az amerikai Bell gyár X-soroza­­tának egyik rakéta-repülőgépe érdemel említést, amely emberrel a fedélzetén többször repült 150 km magasra, s re­kordja 169 km. Számos fontos eredmény köszönhető repüléseinek. Azt hihetnénk, hogy a magaslégköri ballonok, vagyis az aerosztátok manapság a földkutatásban alig jutnak szóhoz. Nem ez a helyzet, mert az iparilag fejlett or­szágok mindegyike rendszeresen bocsát fel ilyeneket. Még Norvégiában, sőt Iz­­lahom szigetén is­ van 4, ill. 2. aerosztátok­kal dolgozó kutatóállomás. Az 1. ábra egy olyan, 40 km magasba emelkedő aerosz­­tátot mutat felszállás előtt az egyik nor­vég állomáson, amelyik az északi fény zónájának elektromosság keltette rönt­gensugárzását vizsgálja. A legutóbbi kí­sérletsorozatban 60 aerosztát indult út­nak, hogy adatokat gyűjtsön ebben a té­makörben.­­ Talán az aerosztát és a műhold közötti átmenet a rakéta. Sok országban, így a Szovjetunióban, az USA-ban, Japánban, Ausztráliában, Franciaországban és Ang­liában napjainkban is számos rakétát lő­nek fel, földkutatási céllal. A 2. ábra az amerikai—norvég Electra rakéta műsze­res részét mutatja, amely két részből áll. Természetesen egyszerre, együtt lövik fel őket 110 km magasságba, ahol az „anyá­tól” 1500 m-re távolodik el a „lány” (ez a képen a jobbra eső rész), hogy így egy­mást nem zavarva hajthassák végre a mérési programot. Pályájuk zenitjén pil­lanatig időznek, majd alábukva végül a tengerben kötnek ki ejtőernyővel. A mű­szeres egységek feladata az ionoszféra plazmaállománya nemli­náris tulajdonsá­gainak, valamint a kis energiájú kozmi­kus sugárzás tanulmányozása. Az Electra típusú műszeres rakétákat a norvégiai Andoya rakétabázisról bocsátják útjukra. Tudósok, kutatók szerint az eddig vá­zolt földkutatási módszerek igen haszno­sak, sőt egyes területeken nélkülözhetet­lenek, a földkutatás igazi eszköze azon­ban manapság a műhold. Ennek a követ­kező három nagy előnye van: 1. az egész Földet átfogóan képes adatokat szolgál­tatni; 2. gyors, operatív eszköz; 3. a ka­pott adatokat igen rövid időn belül több­ször is lehet vele ellenőriztetni. A kozmikus távvezérelt mérőlaborató­riumok — hiszen a műholdak ilyenek! — különleges jelentősége nemcsak abban van, hogy a földi és Föld körüli jelensé­gek sztatikájáról minőségileg új informá­ciókat kapunk segítségükkel, amelyeket egyébként más módszerekkel pl. a felhő­­képződés makrostukruktúrájáról, vagy a planetáris tektonikus struktúrákról egy­általán nem „szerezhetnénk be”, hanem abban is, hogy különösen a gyorsan le­zajló eseményeket (vulkánkitörés, föld­rengés, árvíz, tájfun stb.) teljes dinami­kájukban vetíti elénk. Ezzel lokális, de világméretekben is szemlélhetjük Föl­dünket, ami értékrendünket nagyban ja­vítja. A műholdak mérési eredményeiből ma már igen sokat profitál a geológia és geomorfológia, a geográfia, biológia és klimatológia, az atmoszféra-fizika, továb­bá a talajban, az­­ agrártechnika, az oceanográfia és a csillagászat, a repülés­ről és űrhajózásról már nem is beszélve.­­ Nézzünk meg most néhány olyan gya­korlati példát, amelyek hasznát látják a műholdas kutatásnak, és eredményeinek. Ismeretes, hogy a Föld lakosságának élel­mezéséhez nagymértékben hozzájárul a halászat. Hagyományos módszerekkel azonban már alig növelhető az évi kifo­gott halmennyiség, mert a halrajok fel­derítése egyre nehezebb. A műhold nem­csak a felderítésben nyújt kifogástalan támogatást a halászflotilláknak, de né­hány fontos paraméter (az óceán felüle­tének hőmérséklete, ill. a hőmérséklet­változás tendenciája, a sótartalom, a klo­­rofiltartalom, a felhőzet alakulása, a ten­gervíz kémiai összetétele, a vízfelület szélviszonyai stb.) állandó méréssel meg­felelő prognózis készítését is lehetővé teszi, ami a jelenlegi technikai színvona­lon 60—80%-ban szokott beválni, s ez ha­lak ezer tonnáit jelenti. A felsorolt pa­raméterek többségét valóban a műhold méri, de pl. a tengervíz kémiai összetéte­lét közvetlen úton határozzák meg. Ez is bizonyítja, hogy a leghelyesebb út a komplex módszerek alkalmazása. Sajnos, egyre csökken a Föld édesvíz mennyisége is. Az édesvíz fő utánpótlási módja jelenleg a csapadék. Nem közöm­bös tehát,­hogy a csapadékmozgás min­den lényeges fázisát ismerjük, vagy sem. A vízgyűjtőterületek megfigyelésében (a csapadék mennyisége, egy-egy csapadék­­„esemény” időtartama, a talaj nedvesség­­tartalma, tavak, folyók stb. vízmélységé­nek ingadozása, a folyók vizének sebei­­stb.) pontos megbízható adatokat nyújt a műhold, s ennek alapján hatal­­mas területek arculatát lehet megváltoz­tatni, ill. mód van bizonyos fenyegető ka­tasztrófák (szárazság, árvíz) megfelelő megelőzésére. Óriási jelentőségük van a meteoroló­giai műholdaknak. Ezek egyik kiváló képviselője a szovjet Meteor (3. ábra), amelynek példányai 500—800 km magas­ságban keringenek Földünk körül. Egy ilyen műhold hossza 2,8 m, átmérője pe­dig 1,2 m. Oldalt két olyan napelem szárnyat találunk rajta, amely mindig úgy áll be a Föld napsütötte oldalán, hogy a napsugarak merőlegesen essenek rá. A műhold­test alsó harmadában vannak a meteorológiai műszerek, közepén ezek kiszolgáló segédberendezései, míg a felső harmadban akkumulátorok és egyéb be­rendezések kaptak helyet. A Meteoron két televíziós kamera van, s ezek egy­szerre 1000 km széles földsávot pásztáz­nak át. Felbontóképességük 1,2 km. A felhőalakzatokról meghatározott időkö­zökben felvételeket készítenek, azokat „raktározzák”, majd Szovjet vevőállomás fölött haladva át, „leadják” képeiket, hogy kiértékelhessék őket. E kamerákon kívül még egy infravörös tartományban dolgozó műszercsoport is van a műhold fedélzetén, amely 2500 km széles sávban a talajt söpri végig, hogy értékes felvéte­leket készítsen. Hasonlóan az amerikai Nimbus időjá­­ráskutató műholdhoz, a Meteoron is el­helyeztek olyan műszerrendszert, amely a Földről a kozmoszba reflektált napsu­gárzást, ill. a Föld kozmoszba jutó saját hősugárzását méri és elemzi. Ennek az ún. aktionometrikus műszercsoportnak a segítségével állapították meg pl., hogy a napsugárzás a tenger vizébe nem 7­00— 800 m, hanem 1000—1500 m mélységig hatol. Ez a megállapítás a halak életfo­lyamatainak tanulmányozása, sőt az em­beres víz alatti települések későbbi meg­alkotása szempontjából is igen fontos, de sok támpontot ad a levegő szennyezés­tartalmára is. (Ez a levegő portál tál­­mát mutatja, ami környezetvédelmi vo­natkozásban óriási jelentőségű, s iparte­lepítéseknél máris figyelembe veszik a műholdak ilyen jellegű adatait.) Talán meglepő, de az infravörös felvé­telek alapján meghatározható a bevetett területek állapota: vágható, aratható, szedhető-e a termés, vagy esetleg műtrá­gyázásra, öntözésre, vegyszeres gyomir­tásra van szükség. (Folytatás a 4. oldalon) Rakéták és műholdak * Néhány műholdas lehetőség, vizsgálat a tudomány és a gyakorlat számára Halászattól az édesvízig 2. ábra: Electra típusú amerikai—norvég rakéta kétrészes műszeregyüttese az iono­szféra plazmaállományán­ak és a kis energiájú kozmikus sugárzás tanulmányozására földi és légköri jelenségek kutatására A műholdakon Föld- Geográfia Geológia Hidrológia Oceanográfia kutatásra alkalmaz- gazdaság ........ ----- ....... ható különböző ér­­ö­tékelők, műszerek, © műszercsoportok, & * * « v ill. a velük vég- 'e ^ n •}? ®«tt munka £ * - $ 'j§ o x? ■© I : « 3 a i a - : !í . sís s ! 3 a ► s • ess íí s « »aí? 9 “ ^ 3 £ „ „ . -S 3 1« su . ® aj «! -H-POfi® - ; 3 ?É2S 1 | 5 • .3 » « - -a J5 ® uj . *-1 5 o > -I® « »© .* p O e 4» © .* ©r-idsy-Sd'O P 't3 ^ ü 2 «0OCO Cr-1 O « P ® © •-* C ® at OS zs -á V, ű rH cSS -<6 m ~<D NI ti Jí í. ■*> S *H -Hr-tsu eO tjO 9 Cj •© -pro*® -''4 “O FI© a bü N 3 © H) JO V •® 1 a Ü 3 N Jd U r-t *0 .M .4 r-4 r-< 0> O « -H S3 ^ -I ~ -=3 «2 - 3 o®PioOPPHQ.oitnCP. C«-ínb I T, CvorHOP - H --4 © 33 s ! 7 3 i 5 ; f 3 t í s 1 í J a f í s t ? ? í r; ; 3 ■: s OOVl*®« N PP r-j -H rH MÍ »P-^-H-H CO O O V, ® -4 V. ásni 1 s s ! s " s; 4 s S íi s 3 3 £ í 3 3 S 4 3 2 t 3S3 S 3 7 af»3»^C=J «»«ror-joolffloowio-i® 5d*H*0 (k*0© ° ■>» « Multi-apektrália ! vizsgálatok « « ♦ ♦ « « Panoráma és metri­kus kamerák • ■$•♦♦♦ «4* «« 4« + « ♦ * * 4 4 4 « * Többaz alagos szinop­tikus kamerák * ♦ 4 4 441««4‘4«*««4«44«­«.* 444 . Multispektrális fi­­­­gyelő teleszkópok *♦♦♦♦ +♦♦♦ 44444 444 Hagy feloldóképessé­gU Tv-kamera 44 4 a 4 ^ ♦ 4 * « # 44*4 Adatgyűjtés a Földön 44­ ♦ * +­­*+4* + 4 44 Infravörös radiomé­ter/apaktrométer 4 44 + 4 • 4 ♦ 4 4 ♦ ♦ a • ♦ 4 444 Radarfelvételek ♦♦ «44 + 4 4 ♦♦♦♦*♦ 4444 44 4444 Radaros magsa­ságmé­rés és pormérés 44 4 4 444 Mikrohullámú felvé­telek 44,4 44 4 4 «««44 4 *4 4 4 Mikrohullámú radio­méter 44 4 4 « 44 #««44 4 4 Rádiófrekvenciás ráf- * flexió ? ' 4 4 4 4 lézeres rangaeságmé- . rés és pormérce 4 4 4 4 4' .44 44 .% Abszorpcióa epek- • ; troszkópia 4 4 4 UV-spektrométeres felvételek 4 4 « e Hague tómé tér 4 4 4» ^ ©ravitftofoálB* ' ' ................ ’ "J — • « éter________________________________________________4 4 4 4 4 4 3. ábra: Szovjet Meteor időjárás-kutató műhold 4. ábra: Nem számítva a földi kísérletek költségeit, 65 millió DM-be került a nyu­gatnémet Aeros atmoszférakutató műhold elkészítése. 2 TECHNIKA 19751

Next