Technika, 1975 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
(Folytatás az 1. oldalról) gél, így 80 percre nyújtotta az eredetileg 7 perces napfogyatkozást. A műszerek között volt az angol Aberdeen University infravörös technikával dolgozó egyik rendszere, amelyik a napfogyatkozás kezdetétől nyomon követte a molekuláris oxigén viselkedését a földi atmoszféra felsőbb rétegeiben. E méréssorozat eredményeit az agrotechnika, a földi energiaháztartástan, a fizika és még számos tudományág hasznosíthatja majd. Ami a különleges repülőgépeket illeti, közülük az amerikai Bell gyár X-sorozatának egyik rakéta-repülőgépe érdemel említést, amely emberrel a fedélzetén többször repült 150 km magasra, s rekordja 169 km. Számos fontos eredmény köszönhető repüléseinek. Azt hihetnénk, hogy a magaslégköri ballonok, vagyis az aerosztátok manapság a földkutatásban alig jutnak szóhoz. Nem ez a helyzet, mert az iparilag fejlett országok mindegyike rendszeresen bocsát fel ilyeneket. Még Norvégiában, sőt Izlahom szigetén is van 4, ill. 2. aerosztátokkal dolgozó kutatóállomás. Az 1. ábra egy olyan, 40 km magasba emelkedő aerosztátot mutat felszállás előtt az egyik norvég állomáson, amelyik az északi fény zónájának elektromosság keltette röntgensugárzását vizsgálja. A legutóbbi kísérletsorozatban 60 aerosztát indult útnak, hogy adatokat gyűjtsön ebben a témakörben. Talán az aerosztát és a műhold közötti átmenet a rakéta. Sok országban, így a Szovjetunióban, az USA-ban, Japánban, Ausztráliában, Franciaországban és Angliában napjainkban is számos rakétát lőnek fel, földkutatási céllal. A 2. ábra az amerikai—norvég Electra rakéta műszeres részét mutatja, amely két részből áll. Természetesen egyszerre, együtt lövik fel őket 110 km magasságba, ahol az „anyától” 1500 m-re távolodik el a „lány” (ez a képen a jobbra eső rész), hogy így egymást nem zavarva hajthassák végre a mérési programot. Pályájuk zenitjén pillanatig időznek, majd alábukva végül a tengerben kötnek ki ejtőernyővel. A műszeres egységek feladata az ionoszféra plazmaállománya nemlináris tulajdonságainak, valamint a kis energiájú kozmikus sugárzás tanulmányozása. Az Electra típusú műszeres rakétákat a norvégiai Andoya rakétabázisról bocsátják útjukra. Tudósok, kutatók szerint az eddig vázolt földkutatási módszerek igen hasznosak, sőt egyes területeken nélkülözhetetlenek, a földkutatás igazi eszköze azonban manapság a műhold. Ennek a következő három nagy előnye van: 1. az egész Földet átfogóan képes adatokat szolgáltatni; 2. gyors, operatív eszköz; 3. a kapott adatokat igen rövid időn belül többször is lehet vele ellenőriztetni. A kozmikus távvezérelt mérőlaboratóriumok — hiszen a műholdak ilyenek! — különleges jelentősége nemcsak abban van, hogy a földi és Föld körüli jelenségek sztatikájáról minőségileg új információkat kapunk segítségükkel, amelyeket egyébként más módszerekkel pl. a felhőképződés makrostukruktúrájáról, vagy a planetáris tektonikus struktúrákról egyáltalán nem „szerezhetnénk be”, hanem abban is, hogy különösen a gyorsan lezajló eseményeket (vulkánkitörés, földrengés, árvíz, tájfun stb.) teljes dinamikájukban vetíti elénk. Ezzel lokális, de világméretekben is szemlélhetjük Földünket, ami értékrendünket nagyban javítja. A műholdak mérési eredményeiből ma már igen sokat profitál a geológia és geomorfológia, a geográfia, biológia és klimatológia, az atmoszféra-fizika, továbbá a talajban, az agrártechnika, az oceanográfia és a csillagászat, a repülésről és űrhajózásról már nem is beszélve. Nézzünk meg most néhány olyan gyakorlati példát, amelyek hasznát látják a műholdas kutatásnak, és eredményeinek. Ismeretes, hogy a Föld lakosságának élelmezéséhez nagymértékben hozzájárul a halászat. Hagyományos módszerekkel azonban már alig növelhető az évi kifogott halmennyiség, mert a halrajok felderítése egyre nehezebb. A műhold nemcsak a felderítésben nyújt kifogástalan támogatást a halászflotilláknak, de néhány fontos paraméter (az óceán felületének hőmérséklete, ill. a hőmérsékletváltozás tendenciája, a sótartalom, a klorofiltartalom, a felhőzet alakulása, a tengervíz kémiai összetétele, a vízfelület szélviszonyai stb.) állandó méréssel megfelelő prognózis készítését is lehetővé teszi, ami a jelenlegi technikai színvonalon 60—80%-ban szokott beválni, s ez halak ezer tonnáit jelenti. A felsorolt paraméterek többségét valóban a műhold méri, de pl. a tengervíz kémiai összetételét közvetlen úton határozzák meg. Ez is bizonyítja, hogy a leghelyesebb út a komplex módszerek alkalmazása. Sajnos, egyre csökken a Föld édesvíz mennyisége is. Az édesvíz fő utánpótlási módja jelenleg a csapadék. Nem közömbös tehát,hogy a csapadékmozgás minden lényeges fázisát ismerjük, vagy sem. A vízgyűjtőterületek megfigyelésében (a csapadék mennyisége, egy-egy csapadék„esemény” időtartama, a talaj nedvességtartalma, tavak, folyók stb. vízmélységének ingadozása, a folyók vizének sebeistb.) pontos megbízható adatokat nyújt a műhold, s ennek alapján hatalmas területek arculatát lehet megváltoztatni, ill. mód van bizonyos fenyegető katasztrófák (szárazság, árvíz) megfelelő megelőzésére. Óriási jelentőségük van a meteorológiai műholdaknak. Ezek egyik kiváló képviselője a szovjet Meteor (3. ábra), amelynek példányai 500—800 km magasságban keringenek Földünk körül. Egy ilyen műhold hossza 2,8 m, átmérője pedig 1,2 m. Oldalt két olyan napelem szárnyat találunk rajta, amely mindig úgy áll be a Föld napsütötte oldalán, hogy a napsugarak merőlegesen essenek rá. A műholdtest alsó harmadában vannak a meteorológiai műszerek, közepén ezek kiszolgáló segédberendezései, míg a felső harmadban akkumulátorok és egyéb berendezések kaptak helyet. A Meteoron két televíziós kamera van, s ezek egyszerre 1000 km széles földsávot pásztáznak át. Felbontóképességük 1,2 km. A felhőalakzatokról meghatározott időközökben felvételeket készítenek, azokat „raktározzák”, majd Szovjet vevőállomás fölött haladva át, „leadják” képeiket, hogy kiértékelhessék őket. E kamerákon kívül még egy infravörös tartományban dolgozó műszercsoport is van a műhold fedélzetén, amely 2500 km széles sávban a talajt söpri végig, hogy értékes felvételeket készítsen. Hasonlóan az amerikai Nimbus időjáráskutató műholdhoz, a Meteoron is elhelyeztek olyan műszerrendszert, amely a Földről a kozmoszba reflektált napsugárzást, ill. a Föld kozmoszba jutó saját hősugárzását méri és elemzi. Ennek az ún. aktionometrikus műszercsoportnak a segítségével állapították meg pl., hogy a napsugárzás a tenger vizébe nem 700— 800 m, hanem 1000—1500 m mélységig hatol. Ez a megállapítás a halak életfolyamatainak tanulmányozása, sőt az emberes víz alatti települések későbbi megalkotása szempontjából is igen fontos, de sok támpontot ad a levegő szennyezéstartalmára is. (Ez a levegő portál tálmát mutatja, ami környezetvédelmi vonatkozásban óriási jelentőségű, s ipartelepítéseknél máris figyelembe veszik a műholdak ilyen jellegű adatait.) Talán meglepő, de az infravörös felvételek alapján meghatározható a bevetett területek állapota: vágható, aratható, szedhető-e a termés, vagy esetleg műtrágyázásra, öntözésre, vegyszeres gyomirtásra van szükség. (Folytatás a 4. oldalon) Rakéták és műholdak * Néhány műholdas lehetőség, vizsgálat a tudomány és a gyakorlat számára Halászattól az édesvízig 2. ábra: Electra típusú amerikai—norvég rakéta kétrészes műszeregyüttese az ionoszféra plazmaállományának és a kis energiájú kozmikus sugárzás tanulmányozására földi és légköri jelenségek kutatására A műholdakon Föld- Geográfia Geológia Hidrológia Oceanográfia kutatásra alkalmaz- gazdaság ........ ----- ....... ható különböző érötékelők, műszerek, © műszercsoportok, & * * « v ill. a velük vég- 'e ^ n •}? ®«tt munka £ * - $ 'j§ o x? ■© I : « 3 a i a - : !í . sís s ! 3 a ► s • ess íí s « »aí? 9 “ ^ 3 £ „ „ . -S 3 1« su . ® aj «! -H-POfi® - ; 3 ?É2S 1 | 5 • .3 » « - -a J5 ® uj . *-1 5 o > -I® « »© .* p O e 4» © .* ©r-idsy-Sd'O P 't3 ^ ü 2 «0OCO Cr-1 O « P ® © •-* C ® at OS zs -á V, ű rH cSS -<6 m ~<D NI ti Jí í. ■*> S *H -Hr-tsu eO tjO 9 Cj •© -pro*® -''4 “O FI© a bü N 3 © H) JO V •® 1 a Ü 3 N Jd U r-t *0 .M .4 r-4 r-< 0> O « -H S3 ^ -I ~ -=3 «2 - 3 o®PioOPPHQ.oitnCP. C«-ínb I T, CvorHOP - H --4 © 33 s ! 7 3 i 5 ; f 3 t í s 1 í J a f í s t ? ? í r; ; 3 ■: s OOVl*®« N PP r-j -H rH MÍ »P-^-H-H CO O O V, ® -4 V. ásni 1 s s ! s " s; 4 s S íi s 3 3 £ í 3 3 S 4 3 2 t 3S3 S 3 7 af»3»^C=J «»«ror-joolffloowio-i® 5d*H*0 (k*0© ° ■>» « Multi-apektrália ! vizsgálatok « « ♦ ♦ « « Panoráma és metrikus kamerák • ■$•♦♦♦ «4* «« 4« + « ♦ * * 4 4 4 « * Többaz alagos szinoptikus kamerák * ♦ 4 4 441««4‘4«*««4«44««.* 444 . Multispektrális figyelő teleszkópok *♦♦♦♦ +♦♦♦ 44444 444 Hagy feloldóképességU Tv-kamera 44 4 a 4 ^ ♦ 4 * « # 44*4 Adatgyűjtés a Földön 44 ♦ * +*+4* + 4 44 Infravörös radiométer/apaktrométer 4 44 + 4 • 4 ♦ 4 4 ♦ ♦ a • ♦ 4 444 Radarfelvételek ♦♦ «44 + 4 4 ♦♦♦♦*♦ 4444 44 4444 Radaros magsaságmérés és pormérés 44 4 4 444 Mikrohullámú felvételek 44,4 44 4 4 «««44 4 *4 4 4 Mikrohullámú radiométer 44 4 4 « 44 #««44 4 4 Rádiófrekvenciás ráf- * flexió ? ' 4 4 4 4 lézeres rangaeságmé- . rés és pormérce 4 4 4 4 4' .44 44 .% Abszorpcióa epek- • ; troszkópia 4 4 4 UV-spektrométeres felvételek 4 4 « e Hague tómé tér 4 4 4» ^ ©ravitftofoálB* ' ' ................ ’ "J — • « éter________________________________________________4 4 4 4 4 4 3. ábra: Szovjet Meteor időjárás-kutató műhold 4. ábra: Nem számítva a földi kísérletek költségeit, 65 millió DM-be került a nyugatnémet Aeros atmoszférakutató műhold elkészítése. 2 TECHNIKA 19751