Technika, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Az idén kilencedik alkalommal került megrendezésre a műanyag- és gumiipar talán legrangosabb nemzetközi seregszemléje „Műanyag + Kaucsuk Nemzetközi Szakkiállítás К ’83” címmel. A vásárt ez alkalommal is, mint háromévente, Düsseldorfban szervezte KOWER cég. A 14 fedett csarnokban, vaalamint az általuk körülhatárolt szabad területen a világ közel 1500 cége képviseltette magát. A kiállítók közül néhány óriás cég — tekintettel a vásár szakosított szervezésére — több tucat különböző standon is megjelent. A rendezők a kiállítók nagy számát, valamint a várható rendkívül élénk nemzetközi szakmai érdeklődést figyelembe véve arra törekedtek, hogy minél céltudatosabban, áttekinthetőbben lehessen megismerkedni egy-egy szakterület újdonságaival. A nagyszámú kiállító számtalan terméke közötti eligazodást segítette a 715 téma szerint csoportosított katalógus. A bevezetőben említett néhány számszerű adat tükrében talán megértik olvasóink, hogy cikkünkben csupán két — a gumiipar számára szakmailag igen izgalmas — területet tudunk részletesen ismertetni. Gumiipari berendezések A kiállításon bemutatott rendkívül széles termékskálából négy csoportban válogattuk ki a legérdekesebb technológiai berendezéseket: belső keverők, extruderek, fröccsprések és abroncsvulkanizáló gépek. A belső keverőkkel kapcsolatban szakközönség egyik meglepetése volt, hogy a komplett keverőgépet nem állítottak ki még a nagynevű gyártók (Farrel, Werner —Pfleiderer, Pomini—Farrel stb.) sem. Ennek ellenére láthattunk egy sor, a keverőgépeknél alkalmazott újszerű részegységeket, alkatrészt: • speciális keverőtengely (rotor) gyártandó keveréknek legjobban megfelelő kialakításban, • nem hűtött, hanem temperált keverőtér, • változtatható fordulatszámú hajtás: fokozatmentes (egyenáramú) vagy több fokozatú egy vagy két hajtómotorral (energiatakarékosság), D számítógépes vezérlés, amely biztosítja a keverési folyamat teljes kézben tartását (optimális keverékhőmérséklet energiafelhasználás, és keverési idő), ugyanakkor ellenőrzi és vezérli a keverőgép előtti és utáni berendezések üzemét, egyúttal természetesen a keverőgép üzemét is . A ’83 talán az extruderek területén nyújtotta a legszélesebb körű árukínálatot. A gyártók és a kiállítók nem mutattak be különlegességet, inkább a látogató azt érzékelhette, hogy az extruderek gyártása milyen magas műszaki színvonalat ért el. A kiállított berendezések elsősorban az ezeken előállított termékek továbbfeldolgozhatósága szempontjából voltak érdekesek, és ezt a kiállítók is hangsúlyozni kívánták a bemutatott gépek kiegészítő egységeivel. A hidegetetésű extruderek már hagyományosnak tekinthető berendezések, amelyeket automatikus, több zónás hűtőfűtő egységgel is felszerelnek. A feldolgozandó anyagtól, illetve terméktől függően vákuumos kivitelben is gyártják ezeket. Az extruderek etetése pelletből, illetve hideg gumicsíkokból történik. A berendezések csigahossza átmérőtől függően 10 ... 20 D között változik. Melegetetésű extrudereket a kiállításon csak elvétve lehetett látni. Úgy tűnik, a hidegetetésű extruderek lassan kiszorítják ezeket a berendezéseket. A „Stift”-extruderek a ’79-es kiállításon még újdonságnak számítottak, ugyanis ebben az időben még csak egy-két cég gyártotta ezeket. Ma már valamennyi extrudergyártó gyártja, csak az elnevezésben van eltérés. A berendezés lényege, hogy a csigahüvelyből sugárirányban állítható csapok nyúlnak be a csigatérbe. A berendezés előnye, hogy extrudálás közben a keveréket intenzíven tovább keveri, illetve homogenitását javítja. Alkalmazásának további előnyei: alacsony keverékhőmérsékleten működik, nagy teljesítményt biztosít kis energiafelvétel mellett, nagy töltőanyagtartalmú keverékek is feldolgozhatók (textiles töltőanyagú is), rendkívül széles körben alkalmazhatók. A „Scherkopf” (nyírófejes) extruder tulajdonképpen az ún. keresztfejes extruderek továbbfejlesztése. A berendezés lényege, hogy a „normál” kivitelű hidegextruder keresztfejéban tengely irányú, nagy fordulatszámú tüske található, amely a keresztfejbe érkező keveréket nyíróhatásnak teszi ki, így már az extruderfejben eléri a keverék a vulkanizálási hőmérsékletet. A felmelegedett keverékben a vonótárcsánál történő kilépéskor a vulkanizálás már megkezdődik (1. ábra). A berendezést olyan területen alkalmazzák, ahol az extrudátumot azonnal ki kell vulkanizálni, pl. különféle profilszalagok gyártása a járműipar részére, szivacs szerkezetű profilzsinórok gyártása stb. Az alkalmazás előnyei: kisebb energiafelhasználással lehet a vulkanizálási hőmérsékletet elérni, a szivacs szerkezetű profilok minősége jobb és egyenletesebb, ugyanis az extruderfejben meginduló vulkanizálódás a profil külső részén egy hártyát képez, amely megakadályozza a hajtógázok eltávozását, a termék kivulkanizálásához nem szükséges nagy energiaigényű vulkanizáló egység, ugyanis a hőn tartás elegendő. A bemutatott fröccsprések száma és kialakítása lenyűgöző volt. Szinte a világ valamennyi gépgyártója bemutatta gépeit. A bemutatott gépek rendkívül magas műszaki színvonalat képviseltek. A fröccsgépeknél látott újdonságok kifejlesztésében a gyártókat elsősorban a megbízható üzemvitelre és a jó kapacitáskihasználásra törekvés vezérelte.A legjelentősebb újdonságokat az alábbiak jellemzik: temperált plasztifikáló csiga, befröccsentő csatorna és fröccstér, szabályozható szerszámzáró erő, váltóasztalos kivitel, illetve kiegészítő egység, az építőszekrények alkalmazása egyes gépcsaládokon belül és a mikroprocesszoros vezérlés. További érdekességek a fröccsgépeken. A francia REP cég által bemutatott berendezés vezérlőszekrényén a biztonságosabb üzemvitel érdekében a feliratozások mellett egyes beállító- és kezelőgombok jelölését szimbolikus jelekkel is kiegészítették. A nyugatnémet Klöckner Ferromatik Desma cég bemutatta a kétszínű gumitermék gyártására alkalmas, két plasztifikáló egységgel ellátott gépét (2. ábra). A Werner—Pfleiderer cég a hazánkban is jól ismert GSP fröccsgépcsalád új típusú, felső befröccsentésű gépét mutatta be. Az abroncsvulkanizáló gépek közül a legjelentősebb a Krupp cég 45”-os hidraulikus gépe volt. A berendezés érdekessége és újdonsága nem az alapberendezésben található, hanem a gép mikroprocesszoros vezérlésében. A vezérlés kialakítása tulajdonképpen olyan, hogy alkalmas az előzetesen elméletileg kiszámított vulkanizálási értékek helyességének ellenőrzésére, optimalizálására és üzem közbeni korrekciókra. A gép a kiszámított értékeket összeveti a ténylegesen mért értékekkel, ezután még rendkívül gyors módosításra van lehetőség (újraprogramozás). Normál üzemvitelben, amennyiben a vulkanizáló közeg (gőz, forró víz) ténylegesen mért nyomás- és hőmérsékletértékei eltérnek a megkívánttól, úgy a gép meghatározott tűrési határok között képes automatikusan meghosszabbítani vagy csökkenteni a vulkanizálási időt. Hivadékábaтok hasztosítása A krónikus energiahiány elé néző, s ezért energiatakarékosságra törekvő, de egyidejűleg az egyre fokozódó környezetszennyeződés ellen küzdő és az újrahasznosítható hulladékanyagok megmentéséért és hasznosításáért egyre többet áldozó világ aktuális témája: a hulladékabroncsok újrahasznosítása. A világon egyre fokozódó motorizáció hatására az elhasznált abroncsok milliói „keletkeznek” évente, amelyek szinte minden országban felvetik a kérdést, hogyan lehetne az abroncsgyártáshoz felhasznált energiát a hegyeket képező, s ezért környezetet szennyező hulladékgumikból gazdaságosan visszanyerni, vagy azokat úgy átalakítani — felaprítani, megtisztítani, osztályozni —, hogy új formájukban, állapotukban alkalmasak legyenek új termékek előállítására? A különféle aprító-, őrlő- és darálóberendezéseket bemutató 100 cég egynegyede kifejezetten használt abroncsok feldolgozására, regenerálására alkalmas gépeit mutatta be. További 37 cég állítot ki különféle szitáló-osztályozó gépeiket, illetve berendezéseket. A széles körűnek tűnő ajánlatot közelebbről megvizsgálva meg kellett állapítani, hogy igazi újdonságot egyik gyártó sem hozott. Valamennyi bemutatott aprítógép, illetve eljárás hasonló elven működik: vágás, nyírás, szakítás. Az Alpine cég kivételével mindegyik gyártó az alábbi technológia alkalmazását ajánlja: 1. az abroncsokat meg kell szabadítani a peremkarikától, 2. a peremmentes karkaszt 4-6-8 szeletre fel kell vágni, 3. a felszeletelt hulladékot a feldolgozandó karkasz konstrukciója és mérete függvényében választott kapacitású előaprítóban (tárcsás őrlőmalomban) tengérméretű darabokra kell aprítani. E több lépcsős technológiát a vágókések élettartamának növelése érdekében kifejezetten textil vagy nylon kordbetétes karkaszok aprítására ajánlják. A nagyszámú kiállítói ajánlatból csak a figyelemre méltót kiemelve tekintsük végig a kínálatot. Az olasz Buzzi Renato cég Adler márkanevű aprítóberendezéseit 3,5 ... 500 kW-os kivitelben gyártja. A berendezéseibe beadagolható legnagyobb hulladékméret 1500x1000 mm, azonban acélbetétes abroncsok közvetlen aprítására ők sem ajánlják egyik típusukat sem. Az NSZK-beli Herbold GmbH cég kemény anyagok aprítására 17 különböző, 11...160 kW teljesítményű aprítómalmot ajánl, ezekkel elsősorban a műanyag és faipari hulladékok újrahasznosításához nyújt segítséget. A francia Lancelin cég 5 különböző, 7,5 .. 44 kW teljesítményű aprítómalmot ajánl, de a kis teljesítményadatok már önmagukban azt jelentik, hogy a berendezések szintén elsősorban a műanyaghulladékok, esetleg a már előaprított és acélmentesített abroncshulladékok továbbaprítására alkalmasak. A Bohmter Maschinenfabrik cég (NSZK) U—25 típusú aprítómalmát használt abroncsok újrahasznosításához ajánlja. A 45 kW beépített teljesítményis nyer. 1200x1200 mm-es fogadógarattal szerelt berendezés, a beadott hulladék jellegétől függően — a műszaki adatlap szerint — 20 t/h kapacitású. A Mercodor GmbH, egyedi berendezéseket építő (NSZK-beli) cég 15 kW-tól 2x100 kW teljesítményig 11 különböző kapacitású aprítómalmot ajánl. A legnagyobb berendezés átlagos őrlőkapacitását — autóabroncsok esetében is — 45... 60 t/h-ban adják meg. Érdekességnek számít az RZ 850 típusú mobil abroncsaprító berendezésük, amely kb. 150 db személygépkocsi-köpenyt képes óránként felaprítani. A fentiekben ismertetett cégek az egyedi aprítógépgyártók csoportjába sorolhatók, s ezért komplett feldolgozótechnológiát, illetve gépsort nem ajánlanak. Technológiai sorok A hulladékfeldolgozó gépeket gyártók másik csoportja egyedi aprítóberendezéseket is kész szállítani, de egyedi rendelésre vállalkoznak komplett technológia kidolgozására, valamint a szükséges teljes géppark leszállítására is. E cégek között a jól ismert Previero olasz, Condux és Alpine nyugatnémet cégek képviseltették magukat а К ’83-on. A Previero 8 különböző kapacitású 37 ... 710 kW beépített teljesítményű aprítómalmot ajánl a hulladékabroncsok újrahasznosítására. Ugyanakkor külön rendelésre teljes feldolgozósor szállítására is vállalkozik A Condux cég komplett feldolgozótechnológiát ajánl, amelyben tehergépkocsik és/vagy személygépkocsik abroncsaiból kiindulva 1 mm, 1 ... 4 mm, valamint 4. . 10 mm-es frakciókat lehet előállítani. A CAH 600/900, illetve 600/1200-as típusú elődarabolók alkalmasak a peremmentesített karkaszok tenyérméretű darabokká történő felaprítására. A WZ—8 típusú durva aprítógép 5 ... 20 mm-es aprítmány előállítására alkalmas és 75 kW teljesítményű motorjával 600 ... 800 kg/h kapacitást biztosít. Az előaprítmány osztályozására, illetve további finomítására történő előkészítésre Condux-dob és szétválasztó sziták szolgálnak, amelyeket igény szerint a és 10 m2-es szitálási felületű kivitelben tudnak szállítani. Ezzel biztosítani lehet egy minimális gumitartalmú textilfrakció egy 5 ... 8 mm-es, egy 2 ... 5 mm-es, valamint egy 2 mm-nél kisebb gumifrakció előállítását (Folytatás a 4. oldalon.) DÜSSELDORF - К S3 1. ábra Troester gyártmányú nyírófejes extruder a kiviteltől függően 100 .. .900 kg/h teljesítménnyel 2. ábra: A Desma 962 G 2F plasztikálóegységgel ellátott fröccsprés 3. ábra: Az Alpine U2 abroncsaprító: 1 = vágóhenger; 2 = rotorkés; 3 . állókés-egység; 4 ‰ keresztirányú kés; 5 = adagolóhenger; 6 = szita; 7 ‰ cserélhető védőlemez TECHNIKA 1984/1. 3