Heti Új Szó, 2012. július-szeptember (18. évfolyam, 27-39. szám)

2012-07-06 / 27. szám

1­2.) 2012. július 6., péntek Koczka György Amennyiben úgy 75 évvel ezelőtt olvastam volna Kiszom­­bor nagyközség honlapját, egész biztosan megkértem volna a szü­leimet, hogy ott hozzanak a vi­lágra. Azt olvastam ugyanis azon a honlapon 75 év késéssel, hogy ámbár a rómaiak annak idején meghódították Pannóniát és Daciát is, a Dacia és Pannónia közötti terület azonban, amelybe Kiszombor vidéke is beletarto­zott, sohasem lett a Római Biro­dalom szerves része. Ezek sze­rint ott nem volt semmiféle etno­genezis. Az utolsó dák ott áll­hatott Csanádnál, az utolsó ró­mai jó messze Kiszombortól. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy Trianonban itt húzták meg az egyik határ vonalát. Szóval a dákok nem lépték át a Csanádi határt, és itt akkor nem helytelenkedhettek a római légiósok a dák lányokkal, és nem születhetett ebből a nem ke­resztényi, ám a kereszténység­ben sem ismeretlen kapcsolatból az a nép, amellyel nekünk, ro­mániai magyaroknak együtt élni van szerencsénk, és amellyel egyre inkább keveredünk, ami­ből most már nem lesz egy har­madik nép, hanem rendszerint román. Nem ártana egy kis segítség Csanádtól keletre, de amint megtapasztalhattuk Kövér László romániai választási sür­gés-forgása alkalmával, sovány­ka eredménnyel járt a Kövér László sürgése, forgása Csanád­tól keletre. Élek az alkalommal, és fel­hívom a figyelmét Kövér László soványka ellenzékének, hogy ez nagy megnyugvására szolgálhat­na, miután mindezidáig azzal ijesztgették a magyar választó­­polgárt, hogy amennyiben a ro­mániai magyarok megkapják a választójogot, akkor azok mind a húsz évvel ezelőtt még fiatal magyar demokraták listájára vernék a pecsétjüket. A demokrácia nagy gond, gondolom Magyarországon is, de nem akarok visszaélni a ven­dégjoggal, én most a mi demok­ráciánkról fogok beszélni. A demokrácia görög talál­mány. A demokrácia a többségi akarat érvényesítését jelenti, a kisebbségi akarattal szemben, és gondolhatják mit jelent ez szá­munkra, romániai magyarok számára, akik soha nem leszünk már többségben. Öreg barátom, a Grün bácsi egyszer egy autonómia-vita so­rán azt találta mondani egy székely barátjának, Áronnak, hogy mi a csudát hepciáskodnak annyit, amikor egy székelyre több mint tíz román esik. Mire Áron azt válaszolta: Hát annyi kell is. De térjünk vissza a demok­ráciára. A demokrácia a szuve­rén nép akaratának az érvénye­sítése is. Ezt a szuverén akaratot a nép a választások alkalmával juttatja kifejezésre, amikor is azok kerülnek uralomra, akiknek több képviselőt sikerült bejuttat­niuk a képviselőházba és sze­nátort a szenátusba. Mert Romá­nia egy nagy ország, és nemcsak képviselői, de szenátorai is van­nak. Namármost, először. Mind a képviselőházban, mind a szená­tusban, mind azok együttes ülé­sein, ahol a legtöbb törvényt megszavazzák, a többség győz. Namármost, másodszor: ná­lunk, és itt most ezen Romániát értem, a nyolcadik parancsolat nem örvend nagy népszerűség­nek. (Azok számára, akik hiá­nyoztak, amikor a tízparan­csolatot tanították, a nyolcadik parancsolat a legrövidebb, és a legnehezebben betartható. Ne lopj!) Bármennyire is hihetetle­nül hangzik egy kiszombori pol­gár számára, a pártok egymás elől lopkodják a szenátorokat és a képviselőket. Mi, magyarok is, mára már annyira hasonultunk a romániai politikai élethez, hogy mi is lopkodjuk a képviselőin­ket, egyelőre csak az RMDSZ- től lopkodnak, szerencsére ez a lopkodás satnya eredménny­el járt eddig a két alig-párt számá­ra, amely nem tiszteli a nyolca­dik parancsolatot. Namármost, harmadszor: verseny folyik a pártok között, hogy ki tud több honatyát vagy honanyát elcselni a másiktól. Ahogy már eggyel többje van valamelyik pártnak, azonnal ki­jelenti, hogy ő a letéteményese a népakaratnak. Akkor is, ha a nép eredetileg más arányt szabott, így alakíthatott kormányt a nem­rég megbukott liberál-demokra­­tikus párt, és így buktatták meg a szociál-liberálisok őket rövid ideje. Most új többség jött létre, és ezt is egy Viktor vezeti. A mi Viktorunk most azt csinál, amit akar, amint azt csináltak az előt­tük kormányzók, amit akartak, nem kellett nekik ahhoz kéthar­mados többség. És ezzel vége a demokráciá­nak. Az lesz, amit a többség megszavaz. Most a szociálliberálisok vannak uralmon nálunk, ők dik­tálnak. A miniszterelnököt a szocia­listák adták. Ez volt az egyezség, ők adják a miniszterelnököt, a li­berálisok adják az államelnököt. Most már nekünk is van Vikto­runk. Azoknak pedig, akiknek kettős állampolgárságuk van, egyenesen két Viktoruk van. Az most a hézag, hogy mi­közben a régi kormány megbu­kott, új kormány van, a régi egyezség szerint a szocialisták adták a miniszterelnököt, az el­nökválasztás meg várat magára. De a mi Viktorunknak nincs türelme, ő akarja uralni a teljes piacot és nagy konfliktusba ke­veredett elnök urunkkal, a ten­gerésszel, akinek a hatáskörét napról-napra nyirbálja, demok­ratikusan. Nem tetszett neki az alkot­mánybíróság, amely időnként az elnök szája íze szerinti döntése­ket hozott. Erre a demokratikus par­lament megszavazta azt, hogy a demokratikusan hozott parla­menti döntéseket az alkotmány­­bíróság nem bírálhatja felül. A mi Viktorunk akarta kép­viselni most Romániát Brüsszel­ben, ahová eddig mindig az el­nök ment el. (Mindig elment, és hiába reméltük, hogy nem jön vissza.) A mi Viktorunk demokrati­kus parlamentje megszavazta, hogy Brüsszelbe a miniszter­­elnök, a mi Viktorunk hivatott menni. Az alkotmánybíróság vi­szont megszavazta azt, hogy az elnök hivatott Brüsszelbe menni. Minthogy egy törvény, egy határozat akkor lép érvénybe, amikor az megjelenik a Hivata­los Közlönyben, a mi Viktortunk kivette a Parlament hatásköréből a Hivatalos Közlönyt, és áttette a saját hatáskörébe. Élve a demok­rácia adta lehetőségekkel. És az alkotmánybíróság döntése majd csak azután fog megjelenni a Hi­vatalos Közlönyben, miután a miniszterelnök réges-rég vissza­ért Brüsszelből. Vagy azután se. Tudnak követni? A miniszterelnök most zse­­náns helyzetben van. Plágium­mal vádolják. Két nagyon ko­moly lap is, a brit Natur és a né­met Frankfurter Allgemeine Zei­tung írt erről­. Ezeket a mi Vikto­runk nem tudja demokratikusan meggyőzni arról, hogy nincs igazuk. Addig is, élve demokra­tikus jogaival, feloszlatta azt a bizottságot, amely plágiumnak deklarálta a doktorátusát, és fel­állított egy másik bizottságot, amely majd eldönti, hogy nem plagizált. Mindezt demokra­tikusan. Én most már nagyon bánom, hogy a görögök feltalálták a de­mokráciát. Igaz, a görögök is bánják már a jelek szerint. Régen a népi demokráciát nem volt szabad szidni. Ma sza­bad szidni, a mai demokráciát. De minek? Amikor úgyis min­den úgy megy, mint a népi de­mokráciában? Mindezt azért mondtam el Kiszomboron, hogy ha netalán volnának a jelenlevők között re­vizionista magyarok, ne kíván­janak revíziót. Elégedjenek meg a saját demokráciáj­ukkal. A MI VIKTORUNKRÓL SIZ-icsílS és A KJ­A. _____________HETI ÚJ SZÓ A HÉT Uj szó Regionális közéleti hetilap Megjelenik minden pénteken Temesváron (terjesztett Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad megyében), GRAUR JÁNOS (főszerkesztő), MAKKAI ZOLTÁN (gazdasági igazgató) Munkatárs: Dudás József (sport), Sipos Enikő (család), Joó Imre (hírek), Koczka György (jegyzet), Kiss Károly (mezőgazdaság), Kovách Éva (keresztrejtvény), dr. Lakatos Gábor (egészségügy), Nemes Kinga (gyermekeknek), dr. Kiss András, Vicze Károly, Király Zoltán (Lugos), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich és Schreiber István (Hunyad megye), M.Biró Júlia (Krassó-Szörény). Tördelőszerkesztő: Lázár Ildikó és Nemes Gabriella Szerkesztőség és kiadóhivatal (Reflex Kft.): 300024 Timisoara, Bv. Revoluţiei din 1989 nr. 8, tel: 0256/ 498209; tel./fax.: 0256/ 496708, mobil: 0723-567370, 0723-567371, e-mail: hetiujszo@yahoo.com Honlapunk: hetiujszo.hhrf.org POSTAI KATALOGUSSZÁM: 13122. Nyomatott a WEST TIPO INTERNATIONAL nyomdában. Tel.: 244007. ISSN 1223 - 7671______________________

Next