Heti Új Szó, 2013. október-december (19. évfolyam, 40-52. szám)
2013-10-04 / 40. szám
HETI ÚJ SZÓ 2013. október 4., péntek ( 3.) A temesvári Magyar Ház helyzete két évtizedes visszaszerzési próbálkozás után Tizenhét évvel ezelőtt, 1996. január 19-cel kezdődően, a HETI ÚJ SZÓ-ban Örökségünk a Magyar Ház címmel, kilenc részben, hétről hétre megjelentetett cikksorozatban ismertettük a Magyar Ház létesítésének ötletét, felépítésének körülményeit, rendeltetés szerinti használatát és eltulajdonításának folyamatát. Olyan bánsági magyarokat szólaltattunk meg a sorozatban, akik még szemtanúi voltak az építkezésnek, az 1930. november elsejei országos visszhangú ünnepélyes házavatásnak, illetve, akik 1930-1952 között élvezői lehettek a kultúrpalota keretében szervezett tevékenységeknek, magyar előadásoknak, felejthetetlen táncmulatságoknak, ünnepségeknek. A bánsági magyar közösségnek jogos hagyatékát képező temesvári Magyar Ház felépítésének ötlete már 1921-ben megszületett a Magyar Dalárda körében. A közadakozásból, téglajegyek vásárlásából, illetve a tehetősebbek részvényeiből vásárolt telken felépült ingatlan bejegyzésére 1929-ben Magyar Ház Rt. névvel Anonim Társaság alakult. Tevékenységének célja egy olyan épület, ház megépítése és ügyvezetése, amelyben kulturális, közösségi és hagyományőrző tevékenységet folytat a temesvári magyarság. Az alapító tagok Temesvár és a Bánság jómódú magyar üzletemberei, orvosai, jogászai, akik jelentősebb anyagi támogatással, részvények vásárlásával járultak hozzá a Magyar Ház létesítéséhez. Emlékeztetőül összefoglaljuk az 1930. november elsején felavatott Magyar Ház máig terjedő történetét. 1930-1938 között a Magyar Párt székhelye és művelődési ház. Művelődési házként működik 1938-1945 között is, amikor a Magyar Népközösség illetve a MADOSZ székhelye, akárcsak 1945- től 1951-ig, amikor a Magyar Népi Szövetség székhelye is. 1951-től szűnik meg a Magyar Ház rendeltetés szerinti használata, a Román Munkáspárt és az Ifjú Munkások Szövetsége költözik be az épületbe, ahol 1967-ig székel. 1967-ben történik meg az a törvénytelen bejegyzés a telekkönyvbe, amely egy 218-as számot viselő Dekrétum alapján állami tulajdonba helyezi a magyar közösség által felépített ingatlant. 1967-től a kommunista Párt fórumát képező temesvári román, magyar, német és szerb-horvát lapok szerkesztőségének a székhelye. 1992-ben a Magyar Ház telekkönyvében újabb bejegyzés jelenik meg, amely a román lap kiadóját, a Tim-Press Részvénytársaságot jelöli meg az ingatlan gondnokaként. Mi történt a Magyar Ház ingatlan jogállásával a rendszerváltás után? Erről MOLNÁR ANDRÁS ügyvéddel beszélgettünk, akit az RMDSZ Temes megyei szervezete újabban felkért a Magyar Ház jogi ügyének intézésére. 1994-ben megalakult (vagy újraalakult) az 1945 óta hivatalosan nem szereplő Magyar Ház Rt., az 1991/31-es törvény alapján, mint kereskedelmi társaság, alapító okiratában és statútumában kifejezetten megjelölésre került hogy a Részvénytársaság az 1929-ben bejegyzett Magyar Ház Anonim Társaság jogutódja, tevékenységének folytatója, ugyanazzal a céllal, mint az eredeti társaság. Az újonnan alakult Magyar Ház Rt., amelynek tagjai között többen az eredeti részvénytársaság részvényeseinek a leszármazottai voltak, visszaigénylési pert kezdeményezett. A négy évig húzódó per három bírósági fokon elutasításra került, az indok: a kérelmező perképtelensége. Ezután volt még egy próbálkozás rendkívüli perfelújításra, de ezt a keresetet is visszautasították. A Tim-Press Részvénytársaságot még a per lezárása előtt, 1995. április 21-én bejegyzik a telekkönyvbe Magyar Ház tulajdonosaként, azzal a megjegyzéssel, hogy „a per kimenetelének függvényében ”. A temesvári táblabírósági döntés ellen a Magyar Ház Rt. a Gyulafehérvári Táblabírósághoz fordult. Sajnos a Gyulafehérvári Táblabíróság helyt adott a temesvári végzésnek, amely nem fogadta el a Magyar Ház jogutódlási követelését. Hasonló sorsra jutott a táblabírósági döntés felülvizsgálatára irányuló, az 1998. július 7-i 13-as számú sürgősségi kormányrendelet alapján kezdeményezett per is, amely a jogtalanul elkobzott egyházi■ és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozott. Milyen más eszközökkel próbálkozott ezután a Magyar Ház Rt. a bánsági magyar közösség tulajdonának a visszaszerzésére? 2000-ben indítványozásra került egy kereset Strasbourgban, amelyet az ottani bíróság elutasított. Újabb kérelmek indultak a 2001/10-es törvény alapján és, ezzel párhuzamosan, a kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény szerint is, amely arra irányult, hogy a bíróság ismerje el: a Magyar Ház Rt. “azonos jogi személy az 1929-ben bejegyzett Magyar Ház Névtelen Társasággal", azaz a törvény szerinti kedvezményezettek körébe tartozik. Noha a 2001/10-es törvényen alapuló kérelmet alapfokon elismerte a bíróság, a két következő bírósági fokon véglegesen viszszautasították, így másodszor is Strasbourgba jutott az ügy, ahol ismét negatív visszajelzést kaptunk, az ottani bíróság úgy gondolja nem jártuk be az összes lehetséges belföldi jogi utat. ■ A kisebbségi ingatlanok viszszaszolgáltatására vonatkozó törvényen alapuló kereset sem járt sikerrel, többszöri döntésmegsemmisítés és visszautalás után a Legfelsőbb Bíróság végérvényesen visszautasította azt. Ezek szerint 17 évnyi folyamatos pereskedés után világossá vált, hogy nem lehet semmiképpen elérni azt, hogy a 1991/31-es törvény által alakult Magyar Ház Rt.-t az 1929-ben alakult Magyar Ház Anonim Társaság jogi utódjává nyilvánítsák bírósági végzés által. Napjainkban más megközelítésből próbáljuk elérni a Magyar Ház visszaszolgáltatását. Teljesen új szemszögből közelítjük meg a kérdést, az 1929-ben alakult Magyar Ház Anonim Társaság alapító tagjainak 5 leszármazottja kérelmezi a bíróságtól, ismerje el, a Magyar Ház Névtelen Társaságot, mint létező jogi személyt, cselekvő- és jogképes jogalany, hiszen sosem szűnt meg, nem számolták sohasem fel törvény vagy az alapító okiratok szerint. Ennek egyenes következménye lenne az, hogy a Magyar Ház Névtelen Társaságnak joga van visszaigénylési kérelmet indítványozni. Hol tart ez a kezdeményezés, és milyen reményeket fűzhetünk sikeréhez? Jelen pillanatban első fokon van az ügy. A kereset kimenetele kétféle lehet, jobbik esetben a bíróság elfogadja és kimondja hogy a Magyar Ház Anonim Társaság még létezik, így ezután visszaigénylési eljárást kezdeményezhet, vagy kimondja, hogy már nem létezik, de ebben az esetben elvileg fel kell számolni azt, így a Magyar Ház-épület a tagok (illetve azok leszármazottai) között oszlik el, ők kérelmezhetik a visszaszolgáltatást. Ezzel párhuzamosan az ingatlan jelenlegi tulajdonosa, a Tim-Press Rt.-vel szemben is kezdeményezünk vizsgálatot, megalakulására, illetve a tulajdonjog bejegyzésének törvényszerűségére vonatkozóan. Graur János