Heti Új Szó, 2013. október-december (19. évfolyam, 40-52. szám)

2013-10-04 / 40. szám

HETI ÚJ SZÓ 2013. október 4., péntek ( 3.) A temesvári Magyar Ház helyzete két évtizedes visszaszerzési próbálkozás után Tizenhét évvel ezelőtt, 1996. január 19-cel kezdődően, a HETI ÚJ SZÓ-ban Örökségünk a Magyar Ház címmel, kilenc részben, hétről hétre megjelentetett cikksorozatban ismertettük a Ma­gyar Ház létesítésének ötletét, felépítésének kö­rülményeit, rendeltetés szerinti használatát és el­tulajdonításának folyamatát. Olyan bánsági ma­gyarokat szólaltattunk meg a sorozatban, akik még szemtanúi voltak az építkezésnek, az 1930. november elsejei országos visszhangú ünnepélyes házavatásnak, illetve, akik 1930-1952 között élve­zői lehettek a kultúrpalota keretében szervezett tevékenységeknek, magyar előadásoknak, felejthetetlen táncmulatságoknak, ünnepségeknek. A bánsági magyar közösségnek jogos hagyatékát képező temesvári Magyar Ház felépítésének ötlete már 1921-ben megszületett a Magyar Dalárda körében. A közadakozásból, téglajegyek vásárlásából, illetve a tehetősebbek részvényeiből vásárolt telken felépült ingatlan bejegyzésére 1929-ben Magyar Ház Rt. névvel Anonim Társaság alakult. Tevékenységének célja egy olyan épület, ház megépítése és ügyvezetése, amelyben kulturális, közösségi és hagyományőrző tevé­kenységet folytat a temesvári magyarság. Az alapító tagok Temesvár és a Bánság jómódú magyar üzletemberei, orvosai, jogászai, akik jelentősebb anyagi támogatással, részvények vásárlásával járultak hozzá a Magyar Ház létesítéséhez. Emlékeztetőül összefoglaljuk az 1930. november elsején felavatott Magyar Ház máig terjedő történetét. 1930-1938 között a Magyar Párt székhelye és művelődési ház. Művelődési házként működik 1938-1945 között is, amikor a Magyar Népközösség illetve a MADOSZ székhelye, akárcsak 1945- től 1951-ig, amikor a Magyar Népi Szövetség székhelye is. 1951-től szűnik meg a Magyar Ház rendeltetés szerinti használata, a Román Munkáspárt és az Ifjú Munkások Szövetsége költözik be az épületbe, ahol 1967-ig székel. 1967-ben történik meg az a törvénytelen bejegyzés a telekkönyvbe, amely egy 218-as számot viselő Dekrétum alapján állami tulajdonba helyezi a magyar közösség által felépített ingatlant. 1967-től a kommunista Párt fórumát képező temesvári román, magyar, német és szerb-horvát lapok szerkesztőségének a székhelye. 1992-ben a Magyar Ház telekkönyvében újabb bejegyzés jelenik meg, amely a román lap kiadóját, a Tim-Press Részvénytársaságot jelöli meg az ingatlan gondnokaként. Mi történt a Magyar Ház ingatlan jogállásával a rendszerváltás után? Erről MOLNÁR ANDRÁS ügyvéddel beszélgettünk, akit az RMDSZ Temes megyei szervezete újabban felkért a Magyar Ház jogi ügyének intézésére. 1994-ben megalakult (vagy újraalakult) az 1945 óta hiva­talosan nem szereplő Magyar Ház Rt., az 1991/31-es törvény alapján, mint kereskedelmi tár­saság, alapító okiratában és sta­tútumában kifejezetten megjelö­lésre került hogy a Részvénytár­saság az 1929-ben bejegyzett Magyar Ház Anonim Társaság jogutódja, tevékenységének foly­tatója, ugyanazzal a céllal, mint az eredeti társaság. Az újonnan alakult Magyar Ház Rt., amely­nek tagjai között többen az eredeti részvénytársaság részvé­nyeseinek a leszármazottai vol­tak, visszaigénylési pert kezde­ményezett. A négy évig húzódó per há­rom bírósági fokon elutasításra került, az indok: a kérelmező perképtelensége. Ezután volt még egy próbálkozás rendkívüli perfelújításra, de ezt a keresetet is visszautasították. A Tim-Press Részvénytársa­ságot még a per lezárása előtt, 1995. április 21-én bejegyzik a telekkönyvbe Magyar Ház tulaj­donosaként, azzal a megjegyzés­sel, hogy „a per kimenetelének függvényében ”. A temesvári táblabírósági döntés ellen a Magyar Ház Rt. a Gyulafehérvári Táblabíró­sághoz fordult. Sajnos a Gyulafehérvári Táb­labíróság helyt adott a temesvári végzésnek, amely nem fogadta el a Magyar Ház jogutódlási kö­vetelését. Hasonló sorsra jutott a táblabírósági döntés felülvizsgá­latára irányuló, az 1998. július 7-i 13-as számú sürgősségi kor­mányrendelet alapján kezdemé­nyezett per is, amely a jogtalanul elkobzott egyházi■ és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozott. Milyen más eszközökkel próbálkozott ezután a Magyar Ház Rt. a bánsági magyar kö­zösség tulajdonának a vissza­szerzésére? 2000-ben indítványozásra ke­rült egy kereset Strasbourgban, amelyet az ottani bíróság eluta­sított. Újabb kérelmek indultak a 2001/10-es törvény alapján és, ezzel párhuzamosan, a kisebb­ségi ingatlanok visszaszolgálta­tására vonatkozó törvény szerint is, amely arra irányult, hogy a bíróság ismerje el: a Magyar Ház Rt. “azonos jogi személy az 1929-ben bejegyzett Magyar Ház Névtelen Társasággal", azaz a törvény szerinti kedvezményezet­tek körébe tartozik. Noha a 2001/10-es törvényen alapuló kérelmet alapfokon elis­merte a bíróság, a két következő bírósági fokon véglegesen visz­­szautasították, így másodszor is Strasbourgba jutott az ügy, ahol ismét negatív visszajelzést kap­tunk, az ottani bíróság úgy gon­dolja nem jártuk be az összes lehetséges belföldi jogi utat. ■ A kisebbségi ingatlanok visz­­szaszolgáltatására vonatkozó törvényen alapuló kereset sem járt sikerrel, többszöri döntés­megsemmisítés és visszautalás után a Legfelsőbb Bíróság vég­érvényesen visszautasította azt. Ezek szerint 17 évnyi folya­matos pereskedés után világos­sá vált, hogy nem lehet semmi­képpen elérni azt, hogy a 1991/31-es törvény által alakult Magyar Ház Rt.-t az 1929-ben alakult Magyar Ház Anonim Társaság jogi utódjává nyil­vánítsák bírósági végzés által. Napjainkban más megközelí­tésből próbáljuk elérni a Magyar Ház visszaszolgáltatását. Telje­sen új szemszögből közelítjük meg a kérdést, az 1929-ben ala­kult Magyar Ház Anonim Társa­ság alapító tagjainak 5 leszár­mazottja kérelmezi a bíróságtól, ismerje el, a Magyar Ház Név­telen Társaságot, mint létező jogi személyt, cselekvő- és jogképes jogalany, hiszen sosem szűnt meg, nem számolták sohasem fel törvény vagy az alapító okiratok szerint. Ennek egyenes következ­ménye lenne az, hogy a Magyar Ház Névtelen Társaságnak joga van visszaigénylési kérelmet in­dítványozni. Hol tart ez a kezdeménye­zés, és milyen reményeket fűz­hetünk sikeréhez? Jelen pillanatban első fokon van az ügy. A kereset kimenetele kétféle lehet, jobbik esetben a bíróság elfogadja és kimondja hogy a Magyar Ház Anonim Tár­saság még létezik, így ezután visszaigénylési eljárást kezdemé­nyezhet, vagy kimondja, hogy már nem létezik, de ebben az esetben elvileg fel kell számolni azt, így a Magyar Ház-épület a tagok (illetve azok leszárma­zottai) között oszlik el, ők kérel­mezhetik a visszaszolgáltatást. Ezzel párhuzamosan az in­gatlan jelenlegi tulajdonosa, a Tim-Press Rt.-vel szemben is kez­deményezünk vizsgálatot, meg­alakulására, illetve a tulajdonjog bejegyzésének törvényszerű­ségére vonatkozóan. Graur János

Next