Heti Új Szó, 2018. július-szeptember (24. évfolyam, 27-39. szám)

2018-07-06 / 27. szám

HETI ÚJ SZÓ főutcák, és mindkét településen látha­tóan építkeznek, házaikat javítják a la­kosok... Az eltelt évek alatt - jómagam ötödik polgármesteri megbízatásom teljesítem - folyamatosan arra törekedtünk, hogy min­den lehetséges eszközzel, a lakosság élet­­körülményeinek javítását célzó beruhá­zásokat, intézkedéseket hozzunk. Mint por­­gányi lakos büszkén jelenthetem ki, hogy a mi kis falunk, amely mindössze ötvenhét lelket számlál, európai körülményeket kí­nál. Folyamatosan pályázunk uniós és köz­ponti forrásokért. Mivel a legkisebb település, Porgányban viszonylag kisebb összegek felhasználásával sikerült minden infrastrukturális beruházást megvalósíta­ni. Községi szinten teljesen (25 kilométe­ren) kicseréltük a vezetékes ivóvízháló­zatot, Porgányon teljes mértékben, Obé­­ben 60%-ban sikerült megépíteni a csa­ta­rendszert uniós anyagi forrás fel­­használásával. Porgányon minden utcát aszfaltburkolat fedi, Pusztakeresztúron most is folyik a munka, belátható időn be­lül ott is minden utcát leaszfaltozunk, Obé­­ben pedig első körben több mint hat kilo­méteren aszfaltozunk, de nyertes a köz­ponti fejlesztési ügynökségnél benyújtott pályázatunk, amely lehetőséget biztosít 2019 végéig a községközpont minden ut­cájának a korszerűsítésére. Meggyőződé­sem, hogy az infrastruktúra fejlesztésével a városi körülményekhez hasonló körülmé­nyek kialakítására nyílik lehetőség a tele­püléseinken, ezzel a lakosság helyben­­maradását segítjük elő, sőt magunk is ta­pasztaljuk, hogy a külföldön munkát vál­laló honfitársaink komoly értékű össze­geket fektetnek be lakóház építésére vagy a meglévő ingatlanok korszerűsítésére. Ez mindenképpen biztató a jövendő tekinte­­tben, a valamivel több mint ezerhatszáz lakosból, mintegy háromszáz a nyugdíjas személy, kétszáztíz az óvodás és iskolás­korú gyermekek száma, tehát mintegy ezerre tehető a fiatal és az aktív személyek száma községi szinten, ami szintén biztató. A munkavállalók túlnyomórészt Nagy­­szentmiklósra ingáznak, kisebb számban a helyi cégek, intézmények alkalmazásában dolgoznak, és valamivel több mint kétszá­zan Európa valamely országában keresik a boldogulás útját. Hatvan mezőgazdasági vállalkozót tartunk nyilván, ebben az ága­zatban általában egy-két, de a nagyválla­latok esetében több tucatnyi alkalmazottat foglalkoztatnak. Obéb 9400 hektárnyi me­zőgazdasági területtel rendelkezik, és büszkén mondhatom, hogy minden talpa­latnyi területet megdolgoznak a helybéliek. Mivel a mezőgazdaság a legfontosabb te­vékenység térségünkben, a község költég­­vetésébe is az ezzel az ágazattal össze­függő adókból és illetékekből folyik be a legjelentősebb összeg. Amint lehetőséget kaptunk erre, a Polgármesteri Hivatal a közérdekű munkálatok költséghatékony el­végzése érdekében létrehozott három non­profit vállalkozást, amely huszonhét új munkahelyet biztosított. Egyik cég az épít­kezéseket végzi a község területén, egy másik a közterület fenntartásával és gon­dozásával kacsolatos munkálatok elvégzé­sére szakosodott, a harmadik meg más közérdekű tevékenységeket végez. Ez a fel­állás nagy segítség nekünk, mert minimális költséggel saját magunk végezhetünk el ki­sebb, de fontos munkálatokat. Az eredmény látható, rendezettek a települések utcái, a középületeket rendben tartjuk, időben és maximális hatékonysággal végezzük el a javítási vagy fejlesztési munkálatokat. Je­lenleg éppen az óbébi kultúrház hátsó ud­varának a rendezése és az uniós forrásból beszerzett szabadtéri színpad elhelyezése van folyamatban. Szintén dolgozunk Pusz­takeresztúron is, ahol a kultúrház udvarán pár napon belül befejeződik a fedett rész megépítése, amely mintegy négyszáz sze­mély befogadására biztosít lehetőséget kü­lönböző rendezvények alkalmával. Amint elhangzott, a mezőgazdasági termelés a legfontosabb ágazat a térség­ben. Teljesen hiányzik az ipar? Az önkormányzat kijelölt egy saját tu­lajdonában levő, tíz hektáros területet Obéb határában esetleges ipari beruházá­sok számára, természetesen örömmel ven­nénk egy ipari termelési egység megtele­pedését a községünkben, ami kedvezne a most ingázó munkavállalóknak. Egyelőre erre nincs kilátás, bár egy évtizeddel ez­előtt megfogalmazódott egy háromoldalú elképzelés egy közös ipari park létesíté­sére, de végül elakadt a kivitelezés. Térsé­günkben hatvan mezőgazdasági vállalkozó működik, legtöbben Pusztakeresztúron és Porgányban. A néhány vagy tizenegyné­­hány hektáros gazdáktól a többszáz, több­ezer hektáron gazdálkodó nagy cégekig igen széles a vállalkozók rétegeződése. Idén nagyon jó termés ígérkezik, errefelé sikerül betakarítani a kalászosokat is, mivel nem volt túl sok csapadék, viszont éppen a lehullott csapadéknak köszönhe­tően a napraforgó és a kukorica átlagon felüli termést ígér. Említette, hogy teljeskörűen felújí­tották a kultúrházakat mindhárom te­lepülésen. A művelődési élet is fellen­dült? Leginkább Pusztakeresztúron, az ot­tani összetartó közösség körében szervez­nek rendszeresen közösségi rendezvénye­ket. A kitűnő eredményeket felmutató gaz­daegyesület és a női klub tevékenységének köszönhetően rendszeresek a rendezvények és az utóbbi években e civil szerveződések erős kapcsolatokat építettek ki nemcsak a megyében, hanem a határon túli, szomszé­dos településken működő szervezetekkel. Makkai Zoltán (folytatás a 15. oldalon) Épül a filagória Pusztakeresztúron a Kultúrház udvarán

Next