Temesvári Hirlap, 1928. február (26. évfolyam, 25-48. szám)
1928-02-17 / 38. szám
rs XXVI. ÉVFOLYAM* 38. SZÁM 1928 FEBRUÁR 17. PÉNTEK MESZALIÁNSZ Aut. mondják: a világválságok,. katakii /.máik,jurta kucsődök korát ( éljük, — sehát nem. szabadna ázom a csekélységen fennakadni, hogy egy hajdani főhercegnő,—' .még ha mindjárt-' Ferenc József császár és király unokája • is az illető), —egy dísztelen és emxtelen szocialista képviselővel lép házasságra. Lehet, hogya bácsi Jockeyklash anakronizmusa felszeszsaendői hírre; lehet, hogy a legitimisták in effigio társadalmi halálra átélik Eresbet főhercegnőt, lehet, hogy egy-két osztrák arisztokratacsalád kitörli anevét ama jegyzékéből, amelyen, a zártköri családi ünnepségekre, 'meghívandók neveit szokták nyilvántartani; hitsét, hogy a számtalan fenségesatyafi valamelyike elbintoritja az orrát, ha a Aindipehgräte tizenegyágai koronával felcifrázott; neveink helyén megjelenik. a. Leopold Petznek nagyon is kispolgárias hangzású neve. De azért, meszaliánsz! Miért? Mert eg,a hercegasszony, miután A Windischgeütz úr személyében egyszer és mindenkorra, megelégeltea hercegi férjeket és a neyvenéves asszony érett, szivével és tapasztalt elméjével nem a gothai almanach hírességei, hanem a tanítói kar ép és becsületes munkásdi köztül: keresett ki magáénak élettársat!s. Óh, igen, . . . nekünk is eszünkbe jutnék ama boldogtalan, analógiák, a Ferenc József autokratikus uraimnak.Szárimadó áldozatai, akiknek nemcsak rangjukkal, vagyonukkal, pozíciójukkal, de legtöbb száz életükkel kellett megfizetniük azért a vakmerőségért, hogy a szivük' ujjongó szavát,'nem pedig a dohos házitörvények paragrafusait követték. Akkoriban' az volt a divat, hogy a szerelem renitens ’lovagjait ,valami távoli kastélyba internál’, sák, vagy afrikai oroszlánvadászatra küldték, esetleg tengerentúlra száműzték, oly alaposan, hogy legtöbbször az illető vissza se tért. De azóta kicsit megváltozott a helyzet: azok emigráltak Európa, majd mindeni államába, akik még ■nemrégen trón és hatalom, rang és vagyon, háború és béke, élet és halál urai voltak. Egy kicsit megváltozott a helyzet mindenütt, ele legfőképpen Ausztrálban,a ..Kaisertum“ ősi székvárosában. Hiszen éppen erről az Erzsébet főhercegnőről, erről a császári unokáról olvasom, hogy amikor hercegi ura, a nemes Windischgiiitz, a gyermekeit akarta elrabolni, vagy egy valóban lovagiani gesztussal a saját, lakásából akarta, kidobatni, akkora védtelen főhercegnő mindannyiszor a munkásoktól, a Petznek taintő pártjától kért védelmet. Kért és kapott is. Várjon ha Sehager Albin, úrhoz, a Hamburg-uradalmak teljhatalmú jószágkormányzójáh hhoz vagy valamelyik másik udvaronchoz fordul, milyen védelemben részesült volna? Ámde Erzsébet, főhercegnő, akinek Ferenc József volt ugyan a nagyapja, ale ezzel szemben Pudulf ’trónörökös volt az édesapja, tehát közvetlen örökségként egy jó adag liberalizámst-? életvágyat és‘rabírdságszeretetet örökölt, a legfinomabb iránytű — az asszonyt ösztön —jelzését követte és azok hezafordult, oltalomért,, akik azelnyomottságrabéve alatt tanulták meg a részvétet. Ami Pécsnek a körúti lapokról vastag betűkkel kirivoszenzáció csupán, — nekünk szimplám és számból um. egyben. Most már csakugyan egy uj világot élünk, ha egy főhercegnő szépen, szabályosan, polgáriasan férjhez megy — nem nem egy divatos tenoris.táho®, kaekiás nyelvmesterhez Vagy holmi bűbájos cigányprimákhoz, — hanem egy szimpla képviselőhöz, aki emellett csak néptanítói múlttal kevélykedhetik. Mert egy ilyen becsületeik őszintelmeszaliánsz nem jöhetett volna, (létre a ,,régi jó időkben“, a spanyol- etikett-ellenőrzése mellett. Akkoriban csakSzökni volt szabad, zárt ingatlan a Burg hátsó kapuja elé hajtatni,érintetlen bakfi sokat távoli vadászilakokba, vitetni, vagy színésznőkkel hajótörést szenvedne a nyílt óceánon. Ez volt a morál, ez volt a rezén, ez volt a sikk. Aki. "szeret,ni, mert: lázadó" volt s ezért legjobb esetben a szanatórium vizes lepedőjében kellett bűnéért vezekel nie. Mégis csak megváltozott kicsit a világ. . . Erzsébet főhercegnő egy dereki fértfin, egy becsületes férfi, egy hűséges nevelő oldalán pihentheti ki az előbbi házasság méltatlan, inzultuisait. Ahogy mi a bécsi ruogatások mai helyzetét ismerjük, titokban önvenítteni fognak annak, hogy , egy lelkükből lelhozott Habsburgfőhercegnő a, házasság legjhathatósabb befolyásával képvisel, érdekeiket és örülni fognak Bélának sógornak, aki. protektornak manapság legalább olyan su- sy,0-1, protektor. michit lámilyen egy hajdani faudvarmester lehetett. Franyó Zoltán. VKWKUVAKI HIKE** m Harc a bukaresti halotthamvasztó körül Az ortodoksz görög keleti egyház és a zsidó hitközség nem szenteli be az elégetésre kerülő halottakat — A zsidók az elégetésből származó hamut sem engedik be a temetőbe — Egyedül a reformátusok végeznek gyászszertartást a hamvasztóban Bukarest, fei>r. Ki. Valaki, azt imamita .Bukarestre, 'Bogy fVi'llO* I- ’J T'.IK' llólifj* TYíirll (V L-nl/y-i I 'l’áívvj L .1 pt. u.!^ JvL.-R.lL VcllU - . Van Bukarestnek olyan negyede, mely forgalmánál és tisztaságánál fogva fel.veszi. a. versenyt bármelyik nyugati ntetropolissal, van ..viszont, olyan negyede is, ahol ideválkozva néz körül ad .ember, is, ahol. csodálkozva...n03. körül az ember, niel v a.. legmorleimebb ■■ és van. viszont olyan is, melyet más, még .csak néni. is nagy, városokban évtizedekkel ezelőtt eltüntettek. & ez a, Bukarest most kromatóriumot épített ,halotthamvasztásra. " Első pillanatban hihetetlennek látszik. Hiszen. .Bukarest pár excellenve görög keleti egyháziország ./fővárosa, ahol az egyház szent dogmái ma is teljes értékűek. "A. kreofotoraiai sok milliós alaptőkével felépült, a legnagyobb közéleti férfiak támogatásával. Az ismertetett okokból nyilvánvaló, hogy a krematórium a működése nem mehet a legsimábban és minden akadály nélkül. ■ " A bukaresti krematórium felépítése iránti mozgalom még 1924-ben indult meg, de a. .görög,keleti klérus pevesen tudott erte átállni az akciónak és eddig meg tudta akadályozni az üzembehelyezést. A kremitóriumot a „Genusa“ (hamu) névenalakult, részvénytársaság építette fel a. Btr.. Vasile Boerescu 13 alatt. (Iránéi derűs épület,, mintegy három holdnyi területet foglal el és már szemre is különleges. látvány.. Elnöke s Gostin,Csen bokaresti, polgámester, díszelnöke Disescu, egyetemi tanár, a liberális párt egyik legnagyobb korifeusa, az alkotmány megszövegezője, alelnökök pedig Tratteu-Iasi , volt .,munkaügyi miniszter és Gheorgian volt főpolgármester. Az alapító tagok között ott látjuk Bradisteanut, a kultusztminisztérium görög keleti osztályának vezérigazgatóját, X egni, az .1niversus szerkesztőjét, I. Teodorescut, a Dimineaţa szerkesztőjét és Zimmermanni Mártont, Bukarest egyik legjelentősebb gyáriparosát és még többeket. Az ,egyesületnek "tagja lehet Miki, aki hétéves életkorát betöltötte, de nem haladta meg a hatvanat. A felvételt két már meglevő tag kell ajánlja, és ezenkívül igazolnia kell azt, hogy úgy fizikailag, mint lelkileg egészséges. Behatási díjként 200 lejt kell a vállalat pénztárába, befizetni, ezenkül a tagdíjak a következők: 7 évtől .15 évig évenkint a tagdíj 105 lej. .15 évtől 20 évig évenkint a tagdíj 127.50 lej. 20 évtől 30 évig évenkint a tagdíj 150 lej. 30 évtől 40 évig évenkint a tagdíj 180 lej. 40 évtől ,."50 évig évenkint a tagdíj 210 lej. 50 évtől 55 évig" évenifeint a tagdíj 24.7.50 lej 55 évtől 60 évig évenkint a tagdíj 345 Ebben benne vannak az összes temetési költségek, kivéve az egyházi részt, amit a Genusa nem vállal el. Vidéki tagokat is elfogadnak, de érték szállítás, költségét elhatározásuk esetén a bukaresti irályaiul varig a hozzátartozók kötelesek viselni.." Mintegy hároméves küzdelem után a bukaresti krematórium az elmúlt év december elején megkezdte működését. Az első hallotthamvasztás, a görög keleti, papságminden tiltakozása, ellenére, megtörtén és azóta a krematórium rendeset funkcionál, amint az egyesület által kiadott, statisztika mutatja, naponkint négy-öt halottat éget el. A klérus természetesen még ma sem hagyott fel, a iuitoth,amvaiszta elleni kiízésésink vol. A papok Jítiííil iHtMs ].) ropn^Tüi dát fejtenek ki ellene, villamosok,);)" utcákon, gyűléseken megjelennek és ' ott beszélnek a krematórium ellen. Nemrégiben akcióba lépett a bukaresti rabbinál is is, mely egy értekezlet közelében kin 'látta, hogy a legerősebb harcot vivja a krematórium ellen. Azokat a halottakat, akiket a krematóriumban fognak elhamvasztani, nem részesítik egyházi temetésben, sőt azt a másfél kiló hamut, amit az égetés után a krematórium a holttest hozzátartozóinak kiad, nem engedik a zsidó temetőbe eltemetni. A görög keleti papság egyik legképzettebb papja, Serha,n archimandrite, egyetemi , tanár már régebben, öszszetűzésben; van egyháza fejeivel éppen modern gondolkozása miatt. Tudása és intelligenciája révén, már régen püspöke lett volna, az bukaresti kerületnek de mindig modernségét hozták fel ellene és Tajl’tt esett el nem egyszer díszes poziciójától. A politikában is ’ szerepet játszott különösen a német megszállás ideán Germanofil érzelmű. Soriban is a krenatórium, ellen zeneórok közé állott. Sőt élükre. Nyilatkozott is a kérdésről ■s a következőket mondotta : Azt, hozzák fel érvül, hogymodernizálni kell a fővárost é S ezért építették fel, la krematóriumot. Miért éppen ebben, akarnák a modernizálni i.. .Miért nem gon -tokodnak elsősorban, arról,hogy a billseymiek legyen modern és ne legyen a., környéke, jóllehet a város szívében fekszik,olyan bűzös, hogy valóságos kolera közelében járni? Miért nem építik ki a Dombovitza folyó partját, mely olyann csúnya és elhanyagolt, hogy mezővárosiba séha illenék. Amiért nem gondoskodhat inkább "arról, hogy a kutyák ne káborogjanak az utcában, ne legyen nyáron olyan por,. fél,carmeg életveszélyes a járdákon való járás jiégdarabok miatt. Miért építsen, a. halotthamvasztással akarnak beprünket modernizálni! Egyedül a. reformátusok közömbösek a kreatatóriummal szemben. Nyiltan is kiijelentették, hogy hajlandók egyhási ,sertertásokat végezni a, krematórium kánonitájában és & temetést, is elvégzik. Amíg a, klérus küzdelmetfolytat;: a, krematorium ellen, addig akrematórium vezetősége mindentmegtesz, hogy papokat megnyerjen halottainak eltemetésében’. És ez részben sikerült, ás neki, , Nagyott sok pap van már, aki a hivatalos állásfoglalás ellenére résztvesz az istentiszteleteken és temet". ’ Buchwald Béla. Iratkozzon be a TEMESVÁRI HÍRLAP I*SZcsönkönyvtárába. Budepesti színház Lilla. (Gsertikó Kálmán színjátékának Tv-mutatója.- J budapesti Nemzeti , Színházban.) Mely kár, hogy.«. szerző kétségtelen színműírói képességeit üzent ímyTit.j.t .aktuálisabb témák »vdl.ra.nín tizálákáEr! Mert. 0 s a't hóé Lillája — bármennyire sikerült női. fő-alakjában (Bajor Gizi!) - - mint szinima aligihia. üti meg azt a mér 'két, amellyel az uj drámiairróalom, süt ■C i s a. t trió eddiigialkotásait mérni. . kell. Mathó Lillája, a nogditvűinek egymásrahalmlozása. Alig történik vakum ebben: a. darabbann az a kevés estdekmény pedig, ami szemink előtt lassú tempóiban■ ‘förgedez, a. tétlenség, határoziatlanság s tuUoktglanság,néki eszközökkel való ábrádlásaeMi,C,sok on a iA' i t és Mihályt a másmilyennek ismerjük. I’ e tih'e Atpilla legjobb igyekezetével sem tudott a szerep szerint való magyar költőből igazán élő figurátanikitálni. Az ő C rokonain, egy töprengő, ingadozó jellemű falusi; •Rétán ábrázolt, aki nem sokkal különb XViIk. századbeli taxiaspeétáiknál, abicskei rektornál ’(Hosszú ítóltán) és a naigy-vázsonyi tiszteletesnél, (Millái fiá Bébi), akiket (hsai hó mál álságos párhuzamba állít Csokonaival, aj ország akkori igazi hagy pónájával. ■ Lilla alakja viszont majdnem tökéletes, teljes illúziótkeltő. A nyalékahikokat is jól mintázta miigusaih , de nagy kár, hogy nem tudta őket drámai szettődőikké a vat- G.A még így is jelentős alakitásotrí kibírunk.é;::ős(ü'hcux.::Gs()ütós Gyuláitól rygad (Lag kereski -d.J pá.i-'ászikl'ásSziklisre formált figurájábait. Cs. A pzél I imától. Bédinéi szerepéhek(, Aghi y Ersitől, Kiss rémtől, ■ Bár Gyulától. V as'zta. rytiPito-katol .' és - él- a tány Antaltól., A rívulezég'kifogás-ptran. és bőkezű, amint ex -a nemzeti Sy.idiáznál másként el síimi képzelhető. (.Xs a thó Kálmán uj darabja'-V'-élőilkén illusztilná azt a tapasztalatot, hogy a müvé-./.ek. írók és költők szemlél vés élete' (tem alkalmas színpadi feldolgozásra, A költő érdekes figurája lehet.'valamely mrtörténeti cselekménynek.'de nem lehet annak főalakja. A magyar szin.mitirást ilyn emű eddigi kisérletei csak' '(kikérietek maradtak. e. á. ( Hópehely, (Az első .Rimisky-Korzakov-opera honiktatója, a b.udáq.e.s.tirát,osi!: iSzin luujban.) A népies alapokon nyugvó orosz faji müzene kiakikulásálvan. első hely illeti meg Kimpky-Korzakovot. * S.erZdménye közül, amelyeknek értékét a zenetudomány, igennagyra értékeli, .ed-, dig Fílu'hn'ezade balettjét ismerjük, melyet az elmúlt évadban Binipesteki, járt orosz baliak-társulat adott elő és operáinak legfeljebb estik zongorakivonatjai jutottak el hozzánk. Osztrovszky hasonló tárgyú műve nyomául szövegét is maga írta és ezt megzenésitve-, keletkezett a Hópehely -mesocipera. Hópehely, a Tavasz tündéjének és a Télkirálynak szépséges hajádonná, serdülteleánya, kit szülei a iháva-s-i,hegyek között hedtegeti.Jök, ■ ''hüfjxtixelynek ugyanis nem szabad szeretnie, aminthogy a nap, «ugarai biztos halált” jelem tettének számára. De őt vágyakozik emberek közé áttenni. Igy jutott el Bakula Zistellér házától, kik leányukká fogadják. .Első látásra beleszeret Mizgir, a gazdag kereskedő, kitől. Hópendy azonbelű rémülten menekül. Fölkeresi anyját, a Tavasz tündérét és sirvaekéri, adja’ meg nekiis a, szerelejű ho-Mirg nxáimöfát. i Tavasz tündére a virágok rejtélyes erejű N'el megbűvöli Hópehelyt, de beválik 'Télapó jóslata, mert: ■Hópehelyt, mialatt szmelimusm átölel-' Mizgint, megérintik a nap sugarai és Hó(|ebh»ly elolvad, meghal. . Partitiurájábam pazar ... kézzel... - szórja szét «•dalköltő gazdag lelkének dús kincseit. A temgerésztisztből lft zeneszerző híven festalá’ -mindent, ami a szintpadon történik. A népies dallamokból, kölcsönzött témák ötletes továbbszövése, az énekszállalmioik:jszépsége és renekülete, . a. zenekari kidolgozás szellemessége méltóvá teszik a. művet arra, hogy állítodóan játék rendim maradj 011. . A Aáróci Szinházzi Kik nagy érdeme, hogy az opera főszerepeit a legfiatalabb opera-generáció tagjaivá bízta.a kik tökéletes alakítást nyújtottak. A. -mmszerepét Kovács Ilonka játszotta."Meleg nentes színezetű szép iá 11 ján elvezetésen csendültek meg Rimiky-Korzuskov melódiái. Ivitünő volt. Lel szerepében Radnai -Erzsi. Sedő Miklós öreg ura I kódája vilósagos ife d ,,i mita h t k it á s"! Góka (Míizgir), Ekkor .-Szüli (Táv.:színűdére), Vemhes (Télapó) szültem dicséretet-. érdemlő -adakcilással jeleskedtek. A (rendezés'i Siketeziső avatott munkája, mig a zenekart Karácsonyi Istiván iayitotta be és vezényelte stilusosan, ifij. LovászyMárton pedig-szépen, jól énekelhetőn fordította le a szöveget. A színház egyáltalán nem fukarkodott az ötfidvtínás diszletetgén , d.r. T . V»