Temesvári Hirlap, 1931. január (29. évfolyam, 2-23. szám)
1931-01-03 / 2. szám
1931 JANUÁR 3. SZOMBAT* Szatmári Erzsébet városi tisztviselőnő nem akart szembenézni 1931-es Luminállal öngyilkosságot kísérelt meg Temesvár, január 2. Szatmári Erzsébet városi tisztviselőnő szerdán délután eddig még ismeretlen okokból kifolyólag öngyilkosságot kísérelt meg, tettét azonban idejekorán észrevették, az életunt tisztviselőnőt sikerült megre-'teni. Szatmári Erzsébet szerdán délután 6 ó- tájban megjelent a józsefvárosi pályaudvarral szemben lévő Dózsészállodában és szobát kért, ahová visszavonult. Néhány perc múlva a szobaaszony a 26-os számú szobából erős hörgést hallott Fülét a kulcslyukhoz tapasztotta és ekkor tisztán hallotta az előbbi hörgést. Megkísérelte az ajtót kinyitni, ez azonban nem sikerült mert a kulcs .....................................................................................................................................................................|,||,||| belülről benne volt a zárban. Fellármázta a portást, aki értesítette a mentőket és a Józsefváros- állomás rendőrségét. Ezek csakhamar meg is jelentek, behatoltak a szobába és ott eszméletlen állapotban az ágyban fekve találták Szatmári Erzsébetet. Az éjjeli szekrényen ott volt még a pohár, amelynek tartalmát kiitta. Megállapították, hogy a pohárban luminisoldat volt. Az eszméletlen állapotban lévő tisztviselőnőt a mentők a közkórházba vitték, ahol a kórház orvosai azonnal kezelésben részesítették. Gyomormosás és ellenméreg beadása után Szatmár Erzsébet állapota lényegesen javult, eszméletét azonban még akkor sem nyerte vissza. kórházban ügyeletes úgyhogy az időközben a megjelent, Grell József rendőrtiszt nem hallgathatta ki. Csütörtök reggelre Szatmári Erzsébet állapota annyira jobb lett, hogy kezelőorvosai véleménye szerint 6-8 nap alatt teljesen felgyógyulhat és további kórházi kezelésre nincsen szükség. Stefánia utca 2. szám alatti lakására szállították, ahol szülei árvolták tovább. Habár eszméleténél van, beszélnie még nem szabad és miután levelet nem hagyott hátra, tettének okára vonatkozóan semmi bizonyosat nem lehetett megtudni. Talán 3—4 nap múlva, amikor majd szabad lesz beszélnie, Szatmári Erzsébet elmondhatja, miért is akarta eldobni magától az életet és miért nem akart szembenézni 1931-el. * Újabb adat a népszámláláshoz: elfelejtett népszámlálóívek A népszámlálást megelőzően számos nyilatkozat hangzott el, mely arról szólt, hogy a magyarságnak nincs oka bizalmatlansággal tekinteni a népszámlálás elé, mert semmiféle nyomást vagy erőszakot sem fognak alkalmazni és mindenki olyan nemzetiségűnek vallhatja magát, amilyennek akarja. Azóta már lezjlott a népszámlálás és egyes számlálóbiztosok viselkedése igazolta, hogy a magyarság arvndalma nem volt hiábavaló. A népszámlálás után egyre több eset vált ismeretessé, mikor a népszámláló biztos vitába bocsátkozott és az ismert névvegyelmezést használva. Kibeszélni iparkodott egyeseket arra, hogy más nemzetiségűnek írja be az ívbe, mint amilyen nemzetiségűnek az illető eredetileg vallani akarta magát. Előfordult olyan eset, hogy a biztos a gazda távollétében , és valósággal kényszerítette a megijedt szobalányt, hogy gazdája nemzetiségét ne magyarnak tüntesse föl. Az ilyen erőlködés nemcsak törvény telen, hanem nevetséges is. Fogadjuk el valónak, hogy a népszámlálóbiztosok nem kaptak semmiféle megbízatást arra vonatkozólag, hogy így járjanak el az ilyen biztosok és túlzott rosszul fölfogott hazafias szolgálatot vélt tenni ezzel. Ezzel a magyarságnak számát akarta csökkenteni, az világos. De azt nem akadályozhatta meg, hogy az erőszakkal minősített állampolgár ne magyar anyanyelvűnek vallja magát, aminek folytán az az eset áll majd elő, hogy a népszámlálás adatainak feldolgozásánál végeredményben nem fog egyezni a magyar nemzetiségűek száma a magyar anyanyelvűek számával és jóval több magyar anyanyelvű szerepel majd a statisztikában, mint magyar nemzetiségű. Ezen módon tehát mégsem sikerül majd a magyarokat eltüntetni Románia lakosai közül, az egyik ügyes népszámlálóbiztos tehát azt az egészen eredeti módot választotta, hogy nem is ment vissza egy magyar családhoz a kitöltött népszámlálási ívért. A józsefvárosi Begabalsor 6. számú házban a biztos beadta az ivet Tormay Aladár ismert női kalapdivatház tulajdonosának is, aki pontosan ki is töltötte az ivet, de hiába várta, hogy a biztos a jelzett időben érte jöjjön és Hivatalosan közült, hogy a szovjetunió végrehajtó tanácsa visszarendelte Kollontai asszonyt a stockholmi követség éléről, mert burzsuj életmódjával és pazarló fényűzésével megsértette a bolsevista elveket. Nem sokáig tartott Kollontai Alexandra stockholmi működése. Megelőzőleg Oslóban képviselte a szovjetuniót, de a norvég kormány kierőszakolta, hogy rendeljék onnan vissza, mert bolsevista agitációja már az első nap tűrhetetlen volt. Akkor is azzal hívta vissza Moszkva, hogy toalettjeinek pazarsága és ékszereinek ragyogása kompromittálja a bolsevizmust. Oslótól Mexikóba ment követnek Akkor még Calles volt a mexikói köztársaság elnöke és mivel Kollontai Alexandra ,„hírneve” hamar eljutott Mexikóba, a köztársaság elnöke nem csinált sok teketóriát: kitoloncoltatta a szovjetkövet aszszonyt. Litvinov ekkor Párisba akarta küldeni nagykövetnek, csakhogy a francia kormány nem kért ebből a megtiszteltetésből. Erre az időre esik a lappo mozgalom Finnországban. Stockholm elvigye. Ilyen módon Temesvár összlakosságának száma — föltéve, hogy újabb hasonló eset nem kerül nyilvánosságra — öt lélekkel és ezek közül négy magyarral lett kevesebb. Kérdés, hogy ilyesmi után lehet-e bizalma akárkinek is a népszámlálás hitelességében és pontosságában. 16 gyermeksorban ment férjhez Alexandra egy dúsgazdag cári ezredeshez, háztartási alkalmazottal ki az ivet töltötte Kollontai Alexandra Kalandorregénye Fényűzése és pazarló életmódja miatt visszarendelte a szovjet Stockholm, jan. 1- rendkívül fontos lett a moszkvai szovjeturaknak, mert arrafelé vette útját a fegyvercsempészés Finnországba. Augusztusban tehát kinevezték Kollontai Alexandrát a stockholmi sezovjet követség élére, hogy ő vezesse a hadjáratot a finn lappo-mozgalom ellen. Ennek a dicsőségnek most vége lett. Kollontai Alexandra már nem fiatal, de még rendkívül szép. Atyja cári tábornok volt, idősebbik testvére, Moravina pedig a régi pétervári udvari színház leghíresebb művésznője. Szinte TH A gép kora Az emberi tevékenység majdnem minden igában a gép helyettesíti a kézimunkát. A legtöbb szappan gyártása és csomagolása kézzel eszközöltetik. A Cadum-szappant géppel gyártják, a puszta kéz nem érinti egyáltalában a gyártásának semmilyen fázisában. Ha látni a Cadum-szappangyár berendezését, meggyőződne, hogy mennyi gondot fordítanak az egészségre, higiéniára sem soha más szappant nem használna,, de belekeveredett a forradalmi mozgalmakba és a pétervári rendőrség elől menekülnie kellett. Megjárta Párist, onnan Varsóba ment, aztán megfordult Brüsszelben és amikor a cári uralom összeomloott, sietett vissza Moszkvába. Lenin őt tette meg elsőnek a szociális népbiztosság vezetőjévé, mert ismerte ..nagy tehetségeit.” Első férjétől bolsevista módra elvált s még aznap férjhez ment a hirneát Dubenko forradalmár matrózhoz, aki Kronstadtban fellázította a flottát és bőrtűzzel pusztította el azokat a haditengerésztiszteket, akik ellenkezni mentek. Az esküvő a moszkvai Szent Sándor székesegyházban raemt végbe, ugyanakkor azonban Kollontai aszszony elrekvirálta a templomot a kolostorral együtt és ott rendezte be a népjóléti népbiztosságot. Első házasságából való fiát kitagadta. Az egykori cári kincsekből legtöbbet Kollontai Alexandra zsákmányolt s egyik perverzitása, hogy valósággal ékszerekkel megrakodva szokott nyilvánosan mutatkozni. Trói készsége nem közönséges. A forradalom előtt sokáig élt Berliniben és Kautsky híres szocialista folyóirata számára pedagógiai cikkeket irt. Nevezetes művei abból a korból az Erkölcs & szokás című munkája, mert polgári fogalmak szerint is becses. Ezt a művét tagadta meg Új erkölcs és munkásosztály című könyvével s még inkább a következőkkel, amelyeknek sora igen hosszú. Ezek közül való a Szabadszerelem és A szerelem útjai. Mind a kettő olyan, hogy bármely pornográf ha is belepirulna. Kérjen mindenütt KRAYER -cipőkrémet A magyar-cseh vámháború súlyos következményei megbuktatják a cseh kormányt Prága, jan. Csehszlovákia egyre súlyosabban érzi a csehszlovák-magyar vámháború következményeit. A magyar fogyasztók, akik eddig Csehszlovákiából szerezték be szükségelteiket, új piacokat keresnek, de a magyar közönségnek az a része is, amelyet közvetlenül a vámháború nem érdekelt, másfelé keres piacokat válaszul a csehek eljárására. A következmények máris mutatkoznak és azokat , ameik cseh néppárti képviselő, a néppárt elnöke, lapjában, a Ceske Hlastyban őszintén fel is tárja: — A csehszlovák-magyar kereskedelmi kapcsolatok kérdésében — írja erős éllel a cseh agrárpárt elleni — a cseh agrárpárt teljesen elkülönülve áll. A mostani fülledt légkörben borzalmas bombaként csapott ránk a Magyarországgal való vámháború, amelyet a cseh agrárpárt idézett elő. Ebből borzasztó gazdasági és szociális bizonytalanság állott elő. A munkanélküliek száma háromszázezernél több, ami egy-két hónapon belül a kétszeresre emelkedhetik. A megszavazott százötven millió nagyobb részét mezőgazdáknak kellett volna adni, most azonban egy fillért sem várhatnak, mert az összeg a munkanélküliek támogatására kell Mennyit veszít a cseh állam csak adók fejében és a gyári üzemek beszüntetése miatt. A súlyos körülmények nyomott hangulatot idéztek elő a kormánykoalícióban. Az agráriusok teljesen magukra maradtak, a politikai helyzet pedig a cseh agrárpárt fellépése következtében olyan nehéz, hogy csak két lehetőség van: vagy új kormány, vagy pedig új választás. és jr