Temesvári Hirlap, 1931. december (29. évfolyam, 273-297. szám)

1931-12-01 / 273. szám

T­H im DECEMBER 1. KEDD 3 Orvosok és gyógyszerészek akciója egészségügyi törvény megváltoztatására Erdély és Bánság gyógyszerészei és orvosai vasárnap meg­tárgyalták kan sérelmeiket — Gane dr. volt államtitkár előadása Temesváron Az orvosok és gyógyszerészek kívánságai Temesvár, nov. 30. A romániai orvosi és gyógyszerészi kar súlyos helyzetét elsősorban a világ­gazdasági válság okozta. Azonban igen sokban járultak hozzá a helyzet súlyosbodásához az 1930. évi egész­ségügyi törvény téves intézkedései. Ez a helyzet vezetett a gyógyszeré­szek megmozdulására, melynek célja helyzetük megjavítása főleg a tör­vény módosítása útján. A gyógysze­részek akciójának megindultával egy­idejűleg az orvosok is mozgalom meg­indítását kezdeményezték és így me­rült fel az eszme, hogy ez a két leg­jobban érdekelt kar közös akciót in­dítson. A gyógyszerészek már több megbeszélést tartottak mozgalmuk­­keretében Erdélyben és a Bánságban, azonban a közös fronton való műkö­désre az első nagyobbszabású megmozdulás vasárnap tör­tént meg Temesváron, ahol a gyógyszerész szervezet meghívására­­Erdély számos kimagaslóbb gyógy­szerész egyénisége jelent meg azon az előadáson, melyet Gane Titu volt egészségügyi államtitkár tartott a kö­zös probléma megvitatására. Vasárnap délelőtt fél tizenegy óra­kor nyitotta meg a temesvári város­háza dísztermében B­o­x­­­n gyógysze­rész nagyszámú orvos és gyógysze­rész jelenlétében az értekezletet és­­néhány szóban üdvözölte a megjelent­­vendégeket és Gane államtitkárt. (Utána S­o­m­­­e a kolozsvári gyógy­szerész, az Erdélyi Gyógyszerész Egyesület elnöke fejtegette a krízis és a helytelen egészségügyi rendelke­zések kihatásait Erdély és a Bánság­i közegészségügyeinek leromlására (M­u­g a a volt gyógyszerészeti vezér­rel ügyel , az orvosok és gyógyszeré­szek együttműködésének szükségessé­­­gét hangoztatta. Manta, a kolozs­vári Gyógyszerész Egylet alelnöke hasonló szellemben beszélt, majd Groza dr. vázolta az orvosok meg­mozdulásának eddigi eseményeit és felhívja kollegáit, kövessék a gyógy­szerészek­et. Mózes Károly kolozsvári gyógy­szerész a kisebbségi gyógyszerészek hevében üdvözli a mozgalmat és Gane volt államtitkárt Rámutat arra, hogy a mozgalom nem lokális jelenség, amit az az 56 távirat is int- a mely Erdély és a Bánság minden részéből jelenti be a tömeges csat­lakozását a mozgalomhoz. Ezek után Gane Titusz volt állam­titkár mondotta el nagy figyelem köz­ben beszédét. Kifejtette, hogy az or­vosok és gyógyszerészek ügye oly szo­ciális probléma, mely túlnő a két kar érdekein. A higiénia és a szociális problémák fokozottabb érvényesülésé­nek korát éljük és így e két szakma érdekei a nagyközönség és az egész társadalom érdekeivel szorosan füg­g­enek össze. Éppen ezért a közérdek szánja meg, hogy mint minden szak­mai problémánál, elsősorban­ a szak­mai vélemények érvényesüljenek a közegészségügyi törvényekben. Éppen ezért kell hogy a gyógyszerészek meg­mozdulásában ez a tényező játsz­­sza a főszerepet. Bár az 1910. évben készült egészségügyi törvény, me­het még a jelenlegi egészségügyi minisz­ter, Cantacuzino alkotott meg, oly megfelelő volt, hogy a Rockefel­ler-misszió tagjai is teljes elismerés­sel nyilatkoztak felőle. 1930-ban reformálták a törvényt és tették ezt a gyógyszerészi kar meghallgatása nélkül. A törvény orvosi és gyógyszerészi ve­gyes bizottságokra bízza az ellenőr­zést. Igazi ellenőrzést azonban csupán a gyógyszerszakma ismerői gyakorol­hatnak. Gane ezután a hatósági gyógyszertárak versenyével foglako­zik. A munkásbiztosítók gyógyszertá­rai, bár igen nagy konkurrenciát je­lentenek a magángyógytáraknak, ta­gadhatatlanul szociális missziót tölte­nek be a közegészségügy terén és így nem lehet megszüntetésüket követel­ni. A központi nagybani beszerzés is­­lehetővé teszi, hogy olcsó gyógyszer­rel lássák el a pénztár betegeit. E té­ren azonban a középutat kell megta­lálni, hogy a gyógyszerészek érdekei is védve legyenek és ezért a törvény által előírt rendelkezést, hogy minden 6UU0 lakosra jusson egy gyógytár, olyként kell végrehajtani, hogy l­e­­vonásba kell hozni a mun­kásbiztosítók útján el­látott közönség számát az összlakosságból és ennek megfelelően kell az új gyógyszertári engedélyek kiadásánál csökkenteni a gyógytárakat. Megemlíti azt a tényt, hogy Németország 60 millió lakosa közül 30 mil­ió kliense a társadalombiztosítók gyógyszertá­rainak. Gane ezután állást foglalt a dro­gériák konk­urrenci­ája e­l­­len, majd az egészségügyi­ törvény orvosi vonatkozásait bírálta. Az 1930-as törvény utópiákon alapult, mert ha az abban előírt intézménye­ket az előírásos első évben létesíteni kívánnnák, úgy az 1m­illiárd lejt igényelne, holott az egészségügyi minisztérium költségvetése a munka­ügyével együtt sem tesz ki többet egy milliárd lejnél. A törvénynek vissza kell térni a realitás alapjaira. A törvény Erdélyben és a Bánságban hatályon kívül helyezte a közállások betöltésénél a kötelező vizsgát és a ki­nevezéseket a speciali­zálódási bizo­nyítványok alapján eszközölteti, ami tág teret nyit a politikai befolyá­soknak, ha több jelöltről van szó. Bár a vizs­ga sem ideális megoldás a jelöltek ki­választásánál, azonban mégis jobb, mint a bizonyítvány alapján történő megválasztás. Bírálja ezután azt az intézkedést, hogy az orvosokat hatósági úton szer­vezték meg, majd összefoglalja a gyógyszerészek összességének kíván­­ságait az új törvényre nézve a követ­kezőkben: 1. Az orvosokat és gyógyszerészeket érintő törvényeket azok meghallgatásá­val és érdekeik figyelembe vételével kell létrehozni. 2. a, törvény alkotásánál meg kell hall­gatni mindazon szociális rétegeket is, me­lyeknek érdekeit érinti, am­titkár eltávozott Temesvárról. 3. Reális alapokon építsék fel a tör­vényt, ne külföldi utópiák, hanem a ná­lunk adódó helyzet alapján. 4. Az új egészségügyi törvényt a legszé­lesebb vita és minden érdekelt osztály meghallgatása alapján kell megalkotni. Gane volt államtitkár beszédét gyakran szakította félbe a hallgatóság tetszése és a gyakorta megújuló taps. Az értekezlet után az Unio-klubban bankett volt, majd délután a volt ál- Dán Testvérek BudapestTV., Vác­ utca 6. sz. (Kristóf-tér sarkán) Három új tárgyalótermet építenek a temesvári törvényszéken t­árgyalóterem hiányában még a bírák szobájában is tárgyaltak eddig . Megkezdődtek az átalakítási munkálatok Temesvár, nov. 30. Teodorescu törvényszéki főel­­nök dolgozó szobáj­ának kilincsét egyik iparos, kőműves, szobafestő, villany­szerelő stb. egyik kézből a másikba adja napok óta. A főelnök ugyanis megállapította, hogy a temesvári törvényszéken nincs meg­felelő számú tárgyaló terem és ezért elhatározta, h­ogy rövidesen véget vet ennek a hiánynak. Télvíz idején különösen érezhető a tárgyaló termek hiánya, mivel ilyenkor az ügyészségi épület nagy tárgyaló ter­mét, amely eredetileg az esküdtszéki tárgyaló terem volt, nem szokták hasz­nálni takarékossági szempontból. Az igazságügyi minisztérium ugyanis a temesvári törvényszék fűtési átalá­nyát is lényegesen leszállította, úgy­hogy most a minis­ztérium csupán 18 vagon tűzifát engedélyezett a tör­vényszéknek, holott a háború előtt 22 vagon volt az évi fűtési átalány. Mi­vel pedig időközben a törvényszék az árvaszéki ügyosztállyal is megnöveke­dett, úgyhogy több helyiség fűtéséről kell gondoskodni, azért a téli hónapo­kon át be kellett szüntetni az ügyész­ségi nagy tárgyaló terem használatát, mert csupán a nagy terem fűtéséhez szerényen számítva legalább egy va­gon fa kellene havonkint. A tárgyaló termek hiányán eddig úgy segítettek, hogy még a bírák szobáiban is folytak tárgyalások, de ez a rendszer igen kényelmetlen volt, mert a feleknek és hallgatóságnak nem jutott hely és nem ritkán egész délelőtt e foly­osón álldogálhatott, aki­nek a bíróságon akadt valami ügyes­­bajos dolga. Az új főelnök tehát hivatalbalépé­­se után elhatározta, hogy változtat ez áldatlan helyzeten és a kormányszéki épület második és harmadik emeletén megfelelő átalakításokat hajtat végre. A kormányszéki épület második eme­letén eddig három kis tárgyalóterem állt az igazságszolgáltatás rendelke­zésére. Teodorescu főelnök több fal áttörése után m­­ég három tárgya­lóterem létesítését tervezi, úgyhogy minden tanács két-két tár­gyaló teremmel fog rendelkezni és mindegyik tanács egy időben tárgyal­hat büntető és polgári pereket. A fő­elnök szombaton Stefan Kornél törvényszéki főigazgató és Tót váro­si építész kíséretében bejárta a tör­vényszéknek kiutalt részt annak meg­állapítása végett, hogy hol milyen átalakítások és javítások szükségesek. A munkálatokat a napokban megkez­dik, mert Teodorescu főelnök úgy kí­vánja, hogy a törvényszék a jövő esz­­­tendőben már az újonnan átalakított tárgyaló termekben kezdje meg a mű­ködését. Vilmos ekszcsászár legújabb fényképe. Hotel Pension Central, Timisoara ll/H H I * \i V | 1 § iiT ^ec* * én a Bánáti Bankpalotában, Cloy ás­or. Központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz, lift, T_* f_n m [vljLiVJil 1 1L1I\ fuldok, napi, heti és hónapos azomák penaióval és anélkül, központi fekvés, autó- és villamosvasúti megállóhely 1 C.tiUU Ovi

Next