A Természet, 1926 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-15 / 1-2. szám

*Uj esztendő küszöbén. Kevés öröm közt, hóhegyek alatt, Egy bánatévünk újra elszaladt S a béklyós kézen itt maradt a béklyó. A martirnépnek nem jutott csak szép szó... — S a jajhoz még több jajpanasz tapadt. Új év derengi első hajnalát. Harangszó küldi biztató szavát A hópihéknek sűrű függönyéből, Az eljövendőt ránk kimérő Égből, És nyitja új év titkos ajtaját. Új év! Ki tudja, mit hozol nekünk? Letört gallyakról hányan s kik szedünk Megmentett álmot és halvány virágot? Kit fognak el a gond- és bú­zsiványok ? Ki tudja? — Senki... Csak megyünk, megyünk... Új év! Remények, álmok ajtaja, Elcsüggedt lelkek percnyi balzsama: Segíts! Siess! — és tégy az egyszer értünk, Tapaszd ki hittel, lágy meleggel fészkünk. Egy szebb új évnek légy te angyala! Új év! Te titkok tengermélye, te! Nem fáj neked a rabok éneke ? A meggyötörtek könnye harmatában Nem látod-e, hogy mennyi, mennyi gyász van? — Hozz újabb sorsot, szív reménye, te! Hozz újabb sorsot, könnyűt, boldogot! A csonka fának hozz új lombokat! A megvérzettnek kösd be a sebét, Izgalmas kézzel fogd meg a kezét S nyisd meg neki az álom­boltokat! Hozz új esztendőt, végig boldogot! MÓRA LÁSZLÓ — 2 - A banán* Ama trópusi gyümölcsök közül, amelye­ket élelmiszerül felhasználunk, a banán egyike a legfontosabbaknak. Egyszersmind a legbőségesebb mennyiségben áll rendelkezésre. Az eme gyümölcsöt szolgáltató növény a Múra-félék családjába tartozik, amely a liliomfélékkel rokon. Bőséges mennyiség­ben terem s ezért olcsó is. Ugyanakkora területen termesztve, több embernek biztosít táplálékot, mint a búza. (Három és félszerte több táplálóanyagot ad, mint a burgonya és tizenötszörte többet, mint a búza.) Az anyanövénynek számos faja ismeretes, amelyek közül a legfontosabb elsőben a Musa sapientum. Régebben ezt külön családnak tartották, most tudjuk, hogy annak egy faja, amely Nyugat- Indiában és az amerikai szárazföldön díszült a rák és a baktérítő közötti területen. Másodszor a Musa cavendishi-i (chinai vagy törpe múza), amely a Kanári­szigeteken, Afrika szárazföldjén, Ázsia bizonyos részeiben és a Csendes- és az Indiai-óceán szigetein található. Harmadsorban a Musa paradisiaca, amely a közönséges pszang néven is ismeretes. Ez utóbbi a felsorolt vidékek mindegyikén található és ennek gyümölcsét nem nyersen, hanem csak elkészítve, megfőzve fogyasztják. A Musa sapientum-nak számos fajtája ismeretes, ezek közül a legközönségesebb Gros Michel (Great Michael , Nagy Mihály) néven ismeretes, amely legelőnyösebben díszült a tenger színe feletti 50—250 lábnyi magasságok között és ez szolgáltatja a kereskedelmi legfontosabb banánt. Ennek gyümölcse érése közben gyönyörű sárga színűvé változik. A Musa sapientum-nak másik fajtája a vörösbor­színű, vagyis vörös banán, (melynek neve bőrének színétől ered), amely Közép-Amerikában és Nyugat- Indiában honos. Eme banánt a botanikusok rubra­­nak osztályozták, de Baracoa, vörös jamaikai és vörös spanyol elnevezésen is ismerik A Gros Michellel összehasonlítva ezt, ennek fürtje kisebb, míg a gyümölcse maga rövidebb, de szélesebb, ennek következtében némileg zömökebb külsejű. Habár a vörös banán gyümölcse igen kellemes zamatú, mégis csak nagyon korlátolt keresletnek örvend. A banánt szolgáltató növények a cserje alakúak között az óriások. Rohamosan nőnek, tömegükben mintegy 85% vizet tartalmaznak. A növény lágy, húsos törzsét kívülről kizárólag vastag levélhüvelyek alkotják. A növény eléri a 6—10 méter magasságot is. Csak amidőn a növény fejlődése befejezéséül virágzásnak indul, nő a törzsön át szilárd szár s ennek végén jelenik meg a virágzat, amelyből a gyümölcsfürt képződk. A levelek száma 8—20 között váltakozik. Néha még ennél is több. A levelek igen nagyok. Hosszúságuk 8, egész 12 láb, szélességük 2 láb vagy ennél is több. (3—4 méter hosszúak, 60—90 cm szélesek.) Lédúsak és szép zöld színűek. Középső bordájuk igen erős, ebből párhuzamos mellékerek ágaznak el, amelyek között a szél nagyon gyakran széthasogatja a leveleket. A banán­növények méretei igen változók. Azok, amelyek a folyók gazdag völgyeiben, Közép-Amerikában az Atlanti­tenger partvidékei mentén díszlenek, néha elérik a 40 láb magasságot is és törzsük átmérője 18 hüvelyk- Hathónapos banána ültetvény. * Főleg Philip K. Reynolds „The Story of The Banana“ című munkája nyomán. Boston. U. St. K. United Fruit Company kiadása.

Next