Természetvédelmi Közlemények 9. (Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2001)
Engloner Attila: A nádpusztulást elősegítő antropogén hatások
A NÁDPUSZTULÁST ELŐSEGÍTŐ ANTROPOGÉN HATÁSOK 53 és szulfidok a rügyek pusztulását, csenevész, járulékos gyökerek képződését okozzák. Végső esetben a növény a gázjáratok és szállítóelemek eltömésével lezárja a kedvezőtlen körülmények között növekvő szár és rizóma szakaszokat (Armstrong et al. 1996). A blokkolt részek azután sem oxigénhez, sem asszimilátumokhoz nem jutnak, ezért elpusztulnak és elrothadnak. A rothadó nádrészek (csakúgy, mint a lebomló alga és más növényi szervezetek) szintén a fitotoxinok mennyiségét növelhetik. Oxigénhiány A bomló szerves anyagok, mechanikai sérülések (pl. eltörik a nádszár és a befolyó víz eltörni a gázjáratokat stb.) oxigénhiányos környezetet alakítanak ki. Miután a föld alatti szervek nem jutnak elegendő oxigénhez, a növekedéshez szükséges energiát a növények anaerob fermentációval állítják elő (az aerob útnál jóval kisebb hatékonysággal). Ez a folyamat a későbbi növekedéshez tartalékolt szénhidrátok mennyiségének csökkenését okozza. A fitotoxinok jelenléte szintén súlyosbítja az anoxiát, hiszen a talaj-, illetve vízfelszín fölötti növényi részekben lefelé (a gyökerek és rizómák ellátására) szállított oxigén egy része a fitotoxinok oxidálására fordítódik. Az anoxia végső következménye a szártagok és rizómák - korábban említett - lezárása és pusztulása. Vízmélység és vízszint A nád számára még elviselhető legnagyobb vízmélységet számos tényező befolyásolja. Ha csökken a rizómában raktározott szénhidrát tartalékok mennyisége (például a korábban említett okok miatt), egyre kisebb lesz az a vízréteg, amelyen a fiatal hajtások keresztül tudnak hatolni (Cizkova-Koncalova et al. 1992). A fotoszintetikus folyamatok beindulásáig - vagyis a vízfelszín fölé emelkedésig - ugyanis heterotróf módon, a tartalékok felhasználásával fejlődnek az új hajtások. A növény a rizoszféra különböző stresszhatások miatt fokozódó oxigén igényét annál nehezebben tudja kielégíteni, minél hosszabb utat kell megtennie az oxigénnek a víz feletti hajtásrészektől a gyökerekig. Ezeket a folyamatokat az eutrofizáció mértéke valamint az alzat tulajdonságai is befolyásolják: nitrogén szegény homokon a nád mélyebb vizekben is megél, mint nitrogénben gazdag üledékben (Weisner 1987, Weisner & Strand 1996). A tápanyagszint növekedése tehát szintén a nád visszaszorulását okozza a mélyebb vízterekből. Nemcsak a víz mennyisége, hanem az állandóra szabályozott vízszint is befolyásolja a nádasok növekedését. A mesterségesen magasan tartott vízszint (különösen tavasszal) kizárja az Természetvédelmi Közlemények 9, 2001