Természettudományi Közlöny 1912 (44. évfolyam, 545-568. füzet)

1912-05-01 / 553. füzet

404 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. sem. REY szerint mindegyik tojó vala­mennyi tojásának bizonyos határozott jellege van. Mindegyik tojó csak egy­egy tojást tojik ugyanabba a fészekbe, és pedig csak olyanba, a­melyben már van tojás. Valószínű, hogy ugyanaz a tojó csak egy bizonyos fajú madár fészkébe tojik, még pedig olyan fajá­nak fészkébe, mely őt is kiköltötte és fölnevelte. Csakis szükségből tojik más fajú madár fészkébe. Ama 117 madárfaj közül pedig, a­melynek fészkébe szokta a kakuk tojását csempészni, arány­lag csak kevésnek tojásához hasonlít a kakuktojás. REY 597 kakuktojás között mindössze csak 180 (=30-2%) olyant talált, a­mely az ápoló anyának tojásához hasonlított ; leggyakrabban (57 esetben) a kerti rozsdafarkúak (Erythacus phoenicurus) tojásához hasonlított. Ezek szerint tehát a BALDA­MUS-féle felfogás, mint sok más el­hamarkodva kimondott általánosítás, nem egyezik meg a valósággal.­ Dr. Id. Entz Géza: Az esőcseppek nagysága. SPEN­CER C. RUSSELL angol meteorológus körülbelül két éve foglalkozik az eső­cseppek nagyságának mérésével. Vizs­gálatairól nemrég beszámolt a londoni Royal Meteorological Society legutóbbi ülésén. Vizsgálatait még nem fejezte be, de máris megállapíthatta, hogy leg­gyakoribb a 2, vagy 3 mm átmérőjű esőcsepp. Az első nagyság a felfogott esőcseppek számának 29 %-a, a má­sod­ik 25°/o-a. Azonkívül talált még 20% 1 mm átmérőjű és 12% 1 mm­nél kisebb átmérőjű esőcseppet. Na­gyobb átmérőjű cseppek már aránylag ritkábbak, így például 4 mm átmérőjűt csak 8%-ot, 5 mm átmérőjűt 5%-ot és 6 mm átmérőjűt már csak­­ 8%-ot talált. Ebből látszik, hogy az esőcseppek valóban sokkal kisebbek, mint azt a pusztán szemmel való megfigyelés alapján hinnék, a­mi valószínűleg az előálló fényhatások okozta látásbeli csalódáson alapszik. K. Lehotzky Gyula: A legnagyobb légnyomás Európa területén. Európában a legnagyobb légnyomás a téli hónapok folyamán az európai Oroszország keleti ré­szén (tehát a szibériai maximumok­hoz közel­ szokott lenni. A­mint SCHIPTSCHINSKY W. a „Meteorologi­sche Zeitschrift"-ben irja, 1910. no­vember 26-ikán és 27-ikén mérték Forster Borowojeban és a vele szom­szédos Tomaschew-korokban (Sa­mara) az eddig Európában megfigyelt legnagyobb légnyomást, a­mely 0°-ra és tengerszínre vonatkoztatva 800-2, illetve 800-1 milliméter. Ázsiai Szibériában még ennél na­gyobb légnyomás sem ritkaság. Ezek közül az eddig megfigyelt legnagyobbat 1900. januárius 23-ikán mérték Bar­naulban Kelet-Szibériában, még­pedig 808­7 mm-t, 0°-ra és tengerszínre vonatkoztatva. K. Lehotzky Gyula,­ ­ V. ö. BREHM'S Tierleben. Vögel, II. köt., 1911, 440. lap. — W. HAACKE, Zur Stammesgeschichte der Instinkte und Schutzmale ; Biolog. Centralblatt,XVI. köt., 1896, 230. lap. — ENTZ G., Az állatok színe és a mimicry . Természettudományi Közlöny, XXXVI. köt., 1904, 441. lap.

Next