Természettudományi Közlöny 1917 (49. évfolyam, 665-688. füzet)
1917-01-01 – 01-15 / 665-666. füzet
TERMÉSZETTUDOMÁNYI • • • • Megjelenik minden hónap l-jén és5-ikén, legalább is 2 nagy nyolczadrét . , kapják ; nem tagok résvnyi tartalommal; idén- HAVONKÉNT KÉTSZER MEG JEszére a Pótfüzetekkel ként szövegközi rajzok- LEND FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ ««WI előfizetési ára 15 kar illusztrálva. ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.korona. 'qOM^ s |__Forc...ni Irlf volcr.ek Kó Földtan1 xtIX. KÖTET. J9J7. JANUARIUS I.—JANUARIUS J5. A mai zsír- és olajinség szinte természetesen annak a kutatására vezet, hogy mekkora volt ételzsírszükségletünk a háború előtt, miféle forrásokból fedeztük ezt a szükségletet és hogy zsír- és olajforrásaink a háború következtében milyen mértékben apadtak meg. Midőn ennek kutatását feladatomul tűztem, előre láttam, hogy pontos statisztikai adatok híján nagy körültekintéssel kell eljárnom és hogy legjobb esetben is csak hozzávetőleges értékeket állapíthatok meg. Igyekeztem lehetőleg az illetékes szakemberek bevonásával számításaimat megbízható alapokra építeni, mégis hangsúlyoznom kell, hogy az alább közlendő adatokat korántsem tartom véglegeseknek és megingathatatlanoknak. Úgy hiszem azonban, hogy még akkor is szolgálatot teszek e közérdekű ügynek, ha esetleg tévedésen alapuló megállapításaim a szakértők illetékes bírálatát fogják kihívni, mert ezzel az ügy tisztázódik. Annyi kétségtelenül megállapítható, hogy mindennapi zsírfogyasztásunkban a disznózsíré a főszerep. A fogyasztott disznózsír megállapításánál mindjárt arra a nehézségre bukkantam, hogy minő kulcs alapján állapítsam meg az ország évi disznózsírtermelését. A rendelkezésre álló statisztikai adatok csak a közvágóhidakon levágásra került állatok számáról és élősúlyáról tájékoztatnak. Nálunk azonban különösen a földmíves néposztály maga is tekintélyes mennyiségű sertést szúr le s az így kapott zsírt és szalonnát nem szabad a számításból kihagyni. KOVÁCSY BÉLA „Több termelés a mezőgazdaságban' cz. munkájában (184. lap) a Magyar birodalomban, a háború előtti utolsó években, évente levágott összes sertések számát 3536000 db. sertésre becsüli. Illetékes szakemberek véleménye alapján az összes levágott sertések átlagos élősúlyát mintegy 120 kg-ra becsülhetjük. Ebből 22 °/o a vágási veszteség, marad tehát 936 kg, melynek 2/3-a hál és szalonna, és-a hús. A kétharmad tiszta súly 62 ,4 kg, melyből 15°/° olvasztási veszteséget számítva, kereken 53 kg zsírt kapunk. Ezt véve alapul, a Magyar birodalom évi disznózsírtermelése 18740 vagyon. A magyar külkereskedelmi statisztika értelmében 1910—1913 évek átlagában hál-, szalonna- és zsírkiviteli többletünk 1 584 vagyon volt. E szerint a birodalomban maradt 17156 vagyon. Igaz ugyan, hogy még hozzávetőlegesen Q intézetének Könyvtára cs vis 1 1 X 1(1 IX VI E folyóiratot a társulat 1 V/ / -al I V / I / X • tagjai az érdij fejében Zsírfogyasztásunk a háború előtt. Természettudományi Közlöny, XLIX. kötet, 1917. 1 .