Természet Világa, 2016 (147. évfolyam, 1-12. szám)

2016 / II. Különszám

A soproni Simonyi Simonyi professzor tanszéke mellett volt az Építéstan Tanszék. Winkler Oszkár professzor mesélte, egyszer találkozott vele, amint üres papírokkal a kezében ment előadni. Csodálkozására Simonyi annyit mondott, aznap sok képlet szerepelt az előadásában, bár ezeket mind tudja fejből, de nem akar nagyképűnek látszani, ezért visz üres papírokat magával, mintha onnét venné a képleteket.” Simonyi országos emlékezete „Emlékezetünkben megőrizzük Simonyi Károlyt, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok egykori megoldójából lett huma­nista tudóst, a XX. század egyik utolsó polihisztorát” — írja Rad­­nai Gyula fizikus. Simonyi Károly élete és munkássága példaér­tékű, ezt bizonyítja, hogy nevét több intézmény választotta magáé­nak, ezzel is törekedve a professzor örökségének tovább éltetésére. Szülőfalujában, Egyházasfalun, ahol már 1631-től működött is­kola, a jelenlegi általános iskola 2004-ben vette fel a Simonyi Károly Általá­nos Iskola nevet. Az ud­varon áll a község dísz­polgárának, világhírű pro­fesszorának szobra, és fiá­nak, az űrutazó Charles Simonyinak a kopjafája. Az iskola diákjai rend­szeresen részt vesznek a Simonyi Károly Tanulmá­nyi Versenyen, fizikai, energetikai, környezetvé­delmi, energiatakarékos­sági vetélkedőkön - évek óta országosan is kimagasló eredménnyel. Pécsett, az 1954 óta működő szakképző intézmény, a későbbi 508- as szakközépiskola vette fel a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola nevet 2004-ben. Az intézmény ma a Pécsi Szakképzési Centrum részeként működik, és rendszeresen megszervezi a Simo­nyi Károly Elektrotechnika Versenyt középiskolai tanulók részére. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2003- ban alapítottak Szakkollégiumot azzal a céllal, hogy összefogja a Schönherz Zoltán Kollégiumban működő szakmai egyesületek mun­­káját, és segítse, hogy e körök tagjainak tevékenysége minél szé­lesebb rétegekben ismert legyen. „A Simonyihoz tartozó körök­ben a Villamosmérnöki és Informatikai Kar hallgatói azzal fog­lalkozhatnak, amit élveznek, és ami mérnöki hivatásuk része... A Szakkollégium sokféle ága egy kissé hasonlít magához Simonyi Károlyhoz. Ahogy a professzor kedvelte az irodalmat és a fizikát is, úgy fér meg egymás mellett a Budavári Schönherz Stúdió he­tente érkező online TV műsora és a Schönherz Elektronikai Mű­helyben forrasztott megannyi áramkör...” - írja honlapján a Simo­nyi Károly Szakkollégium, amely a számítástechnikai kör, az ama­tőr rádiós kör és a hangtechnikai stúdió mellett évente megszer­vezi a Simonyi Konferenciát, ahol az IT szektor legfontosabb sze­replői is megjelennek. Simonyi soproni emlékezete Simonyi Károly soproni négy éve alatt alkotta meg azt a művét, amelyet 1952-ben Kossuth-díjjal ismertek el. Öt évvel később, 1957- ben kezdődik meg egy országosan új mérnökképzés Sopronban, a faipari mérnökképzés. Az első végzős faiparos évfolyam diplo­máival nemcsak egy új mérnöki szakma születik, hanem az intéz­mény két önálló kart is létrehoz: az Erdőmérnöki Kart és a Faipari Mérnöki Kart, és ezzel az Erdészeti és Faipari Egyetemmé válik az Erdőmérnöki Főiskola. A Fizika és Elektrotechnikai Tanszéket és azokat a laboratóriumokat, ahol nem is olyan rég még Simonyi oktatott és dolgozott, a Faipari Mérnöki Kar örökölte. Az elmúlt bő ötven évben mind az egyetem, mind a kar ko­moly fejlődésen ment keresztül. A Nyugat-ma­gyarországi Egyetem rektora és a Fapari Mér­nöki Kar dékánja levél­ben kérte 2013. szep­tember 24-én özvegy Simonyi Károlynétól a névfelvétel lehetőségét, amelyhez a család őszinte biztatással járult hozzá. Ezt követően a Kari Tanács előterjesztésére az egyetem szenátusa egyhangú tá­mogatásával a kar neve megváltozott, és 2013. október 1-jétől Si­monyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar lett. Ez azonban nem pusztán egyszerű névváltoztatás. Sokéves előké­szítő munka van mögötte, és a fokozatos fejlődésen alapul. A Fa­ipari Mérnöki Kar történetének 50 éve alatt az oktatási profil oly­annyira kiszélesedett és az új területeken is olyan komoly értékek teremtődtek, hogy ezek megjelenítése a kar nevében már nem vá­rathatott magára tovább. Műszaki területen 4 alap- és 3 mesterszakon, művészeti terüle­ten szintén 3 alap- és 4 mesterképzési szakon, informatikai terü­leten pedig egy alapszakon és ennek folytatását jelentő mester­szakon zajlik karunkon oktatás. A kar nevében a kiemelt műszaki megnevezés a több mint négy­ötöd arányban oktatott műszaki és informatikai szakokra utal, amelyek a hagyományos faipar mellett a mechatronika, az ipari ter­mék- és formatervező mérnök, a műszaki menedzser és a gazda­ságinformatikus. A kar évek óta stratégiája egyik alappillérének tekinti a régió műszaki felsőoktatási és kutatási hátterének mind szélesebb körű, és megalapozott biztosítását. Az Alkalmazott Művészeti Intézetünk - mely a művészeti sza­kokat, a formatervező művész, az építőművész és a tervezőgrafika szakot gondozza - 2014-ben ünnepelte fennállásának 20. évfor­dulóját. Az eltelt két évtized alatt hazai és nemzetközi rangot si­került kivívnia magának a művészeti oktatásban, amelynek folyo­mánya, hogy a művészeti területet meg kívántuk jeleníteni a kar nevében is. A „faanyagtudomány” szó szerepe a kar nevében többszörösen is indokolt, de mindenekelőtt az országosan egyedi, a kar eredeti és máig elsődleges szerepű képzés nevesítését szolgálja. A „fa­anyagtudományi” jelző a korábbi „faipari” megnevezéssel szem­ben utal a legmagasabb szintű egyetemi képzés, a doktori (PhD) képzés jelenlétére is. A Simonyi Károly név felvétele azonban - bár a hivatalos ne­vet még hosszabbá teszi - sok mindent megkönnyít, és mélységé­ben, tartalmában is segít a kar nevének értelmezésében. Minde­nekelőtt kifejezi azt, hogy őrizzük múltunk értékeit, nagyra be­csüljük régi professzorainkat, az ő teljesítményeiket, és közülük választjuk példaképeinket. Ugyanakkor Simonyi Károly profesz­­szor neve a karon jelenlevő többféle szakterület együttlétét egy­értelműen hitelesíti, mint ahogy hazai és nemzetközi viszonylat­ban is elismert kiemelkedő műve, „A fizika kultúrtörténete” is ki­váló példáját adja a természettudomány és kultúra, a műszaki és mű­vészeti világ egységének. Simonyi kiemelkedő tudóstanár volt, aki mintegy négy évtize­den át közvetlenül alakította és művein keresztül máig is alakítja a magyar mérnökgenerációk szemléletét. 1985-ben így emléke­zett az itt töltött időkre: „Életem legeredményesebb és ugyanak­kor legboldogabb időszaka az a fél évtized volt, amit Sopronban töltöttem. ” A kar célja, hogy az itt végzett munka színvonalában méltó le­gyen Simonyi Károly életművéhez. 1 8 Simonyi Károly szobra a róla elnevezett általános iskola udvarán, Egyházasfalun Emléktáblák Sopronban, ahol egykor dolgozott A TERMÉSZET VILÁGA 2016/11. KÜLÖNSZÁMA 73

Next