Vörös Fonal, 1950 (2. évfolyam, 1-23. szám)
1950-01-01 / 1. szám
Tisztviselők munkaversenye a Szovjetunióba!! ! Hogyan kell megszervezni amunkaversenyt a hivatalokban, milyen kötelezettségeket kell vállalatok a tisztviselőknek? A szovjet hivatalokban a munkaversenyben a versenypontok meghatározásánál abból indultak ki, hogy — például a minisztérium olyan hivatal, amelynek állami tervei és feladatai vannak. A tisztviselők feladata az, hogy állandóan teljesítsék a tervet, végrehajtsa a Párt és a kormány ezzel kapcsolatos rendelkezéseit és határozatait. Javítsák az államgépezet munkáját, megerősítsék a munkafegyelmet, figyelemmel kísérjék a dolgozók igényeit és szükségleteit, végül engesztelhetetlenül harcoljanak a bürokratizmus ellen. A hivatalok versenyszerződésében a következő feltételek szerepelnek: postázás és az okiratok megőrzésének biztosítása, a fel'ő fogadásával kapcsolatos időmegtakarítás, a számadások elvégzésének és tervterjesítés határidejének megrövidítése, az ellenőrzés fokozása, a magasabb szervek utasításainak és a minisztériumok határozatainak határidő előtti teljesítése. Nem szabad meghatározatlan munkaversenypontokat felvenni, mint pl. az osztályfőnök »biztosítja a gabonaszolgáltatási terv 100 százalékos teljesítését«. Az osztályfőnök maga begyűjtést nem végez, hanem ellenőrzi, hogy hajtják végre a határozatot. A kötelezettségek teljesítése teljesen a versenyben résztvevőktől függ. E vállalások rendszeres ellenőrzése, eredményeinek megvitatása a hivatali gyűléseken, vagy termelési értekezleteken, jelentékenyen megjavítja a hivatalok dolgozóinak munkáját. A munkaversenybizottságok a munkaverseypontok alapján havonta, vagy negyedévenként kiértékelik a verseny eredményeit és megjutalmazzák a kitűnő eredményeket elért tisztviselőket. Vallásanat Új győzelmek napja volt a sztálini műszak Soha nem tapasztalt lelkesedéssel készültek dolgozóink Sztálin elvtárs 70. születésnapjának méltó megünneplésére. December 20-án, a sztálini műszak megindulásakor gyönyörű, fellobogózott üzemeinkben, feldíszített műhelyekben álltak gépeikhez munkások, munkásnak, ifjúmunkások, hogy minden eddigi termelési eredményeik túlszárnyalásával üdvözöljék a világ dolgozóinak szeretett vezérét, a Nagy Sztálint. Hatalmas energiát kölcsönzött munkásosztályunknak a szeretet, a hála, a köszönet. Megsokszorozta erejét, növekvő öntudatát és csodálatos eredmények elérésére késztette. Nemcsak az élenjárók teljesítménye emelkedett, hanem a széles tömegeké, úgyszólván óránkért értek el újabb és újabb rekordokat azok, akiknek teljesítménye eddig nem haladta túl az átlagot. Sorozatosan születő újabb rekordok, még magasabb eredmények elérésére sarkalták dolgozóinkat. Sztálinért, az ötéves tervért, boldogabb jövendőért. Izzó lelkesedés fűtötte a Kispesti Textilgyár dolgozóit is. Ez tette lehetővé, hogy a sztálini műszakra tett felajánlásukat 33%-kal túlteljesítsék. A fonoda eddigi átlagos teljesítményét 13%-kal túlszárnyalta. A hulladékfonó 2070 kg-os felajánlásával szemben 2567 kg-ot ért el. A szövőde több mint 15 millió vetéssel többet teljesített. Ugyancsak kimagasló eredményt értek el a Magyar Pamutipar Erkel utcai telepének dolgozói. A fonodai dolgozók 3460 kg fonallal termeltek többet, ami 75.140 forint értéket jelent. A szövődé dolgozói pedig 108%-ban teljesítették vállalásukat. A töbletemelés értéke 230.500 forint, értéknek felel meg. Ugyanakkor 90,5% -os géphatásfokot értek el. A vigognefonó 122,2%-ra teljesítette vállalását s ezzel december 21-én 14.30 órakor befejezte hároméves tervét. A Goldberger N. V. fonodája a felajánlott 13.881 kg-ot 100%-ban teljesítette, szövödéje pedig a felajánlást 5%-kal túlteljesítette. A tervelőirányzattal szemben a globális túlteljesítésük 125,9% volt. Vég nélkül lehetne sorolni azokat az üzemeket, amelyek magasan túlteljesítették vállalásaikat. Így a Budavidéki és Újpesti Posztógyár, melynek szövödéje 107,4%-kal teljesítette túl vállalását, az Első Magyar Gyapjúmosógyár, melyben a sztálini műszak alatt elért részleges eredmények értéke 615.000 forint, az Egyenruhaipari N. V.-nél elért túlteljesítés forintértéke 146.210 forint, a Fehérneműipari N. V. 7071 forint, a Férfiruhaipari N. V.-nél 227.000 forint. Kiemelkedő eredményt ért el a Goldberger N. V. III. kerületi kikészítő üzeme, amely 112%-ra teljesítette felajánlását, a Magyar Pamutipar kikészítőse, amely 71 %-kal teljesítette túl vállalását. A sztálini műszak hatalmas lendülettel, új csúcseredmények eléréséhez segítette dolgozóinkat. A Kispesti Textilgyár bolyhozójában Kubacska András, aki négy gépről öt gépre tért át, 183% helyett 580%-ot ért el. A szövődében Kozár Lászlóné, akinek eddigi eredménye 190% volt, 220%-ot ért el és ezzel az üzem legjobb szövője lett. A vigognefonodában Fodor Ilona, aki vállalta, hogy 122%-os teljesítményét 140%-ra emeli, a sztálini műszakban 241 %-ot ért el. A Linum XI. kerületi telepén Dajka Istvánná 350%-os teljesítményt ért el, az Első Magyar Kötszövőgyárban Tóth Istvánná körkötő 234% ról 327%-ra emelte normáját, Farkas István a trikó-osztályon 131%-ról 329%-ra. A Magyar Pamutipar újpesti telepén Csapó János szövő 314%-ot, a Goldberger XI. kerületi telepén Viszely Judit 8 gépes szövő 183% -ot ért el, Bednárik Vincéné 8 gépes szövő 183% -ot, Szolnoki János 8 gépes szövő 200%-ot, a Goldberger kikészítőjében Spiegel Armin hengernyomó 293%-ot, Szabó Péter kikészítő 323%-ot, Stumpf Béláné kikészítő 323%-ot teljesített. A Magyar Pamutipar kikészítőjében Szűcs József 324%, Tréger Jenőné 219%-ot, a Budakalászi Textilműveknél Benyáts Ilona szövő 351%-ot, a Dukesz és Pelczernél Klencsák István köté 230%-ot, Zádoly Istvánná, varroda 293%-ot teljesített. A Férfiruhaipari N. V.nél Szilveszter Lajos 500%, Földvári Kálmán 448%, Csikós Sándor 450%, Oroszvári János 400%, Siket Mária 360%, a Varrócérnagyárban Csonka Margit 192%-ról 361%-ra emelte teljesítményét. A magyar dolgozók sztálini műszakja a győzelem napja volt. A hatalmas eredmények elérését elősegítette a műszaki értelmiség jó munkája, a folyamatos anyagellátás biztosítása. A sztálini műszak eredményei biztosítják, hogy ötéves tervünk minden egyes szakasza a magyar dolgozó nép és a szocializmus építésének újabb, nagy diadala lesz. Kósa János. Hogyan segítettünk egy elmaradott gyáron Az Ivanovo Krupszkaja szövőgyár kollektívája sokat tett a munka és a termelés szervezetének megjavítására. A mi üzemünkben széles alapon elterjedt a szocialista verseny élenjáróinak tapasztalata. Az 1348—1349. évek folyamán a teljesítménynormákat nálunk valamennyi munkás teljesítette. Mindez lehetővé tette, hogy még ez év áprilisában elérjük a gépi felszerlés háború előtti termelékenységét és a gyárban az egész vonalon bevezessük a közepes progresszív normákat. A munkaeredmények alapján ez év második negyedében megkaptuk a »kitűnő minőség gyára« nevet, amit megtartottunk a harmadik negyedévben is. Minthogy az a véleményem, hogy nekem, mint szovjet mérnöknek, kötelességem az élenjáró tapasztalatok terjesztése, elhatároztam, hogy védnökségem alá fogadom a »Kommunár« gyárat. Ez a gyár hosszú évekig rosszabbul dolgozott, mint az Ivanovói terület pamutszövőipari második főigazgatóság alá tartozó többi üzem. Segítettük rendes kerékvágásba terelni az erezés előkészítését, meggyorsítani a munkapadok javítását, a szövők munkájának hatékony számontartását és egyéb kérdések megoldását. Fokoztuk a segédmester szerepét. Első látogatásom alkalmával felolvasást tartottam a mérnöki-műszaki dolgozóknak és segédmestereknek a felszerelés termelékenység emelését elősegítő módszerekről. Lunev Krező mester elvtárs segített a »Kommunáé« gyár mechanikusainak az irezőgép hibáinak kiküszöbölésében, megtanította az Irezőket jó keverék elkészítésére és kioktatta az Irezőgép-kezelőket. Bejakov elvtárs, a mi legjobb segédmesterünk, egy hónapon keresztül átadta tapasztalatait a munkapadok beállításával és karbantartásával kapcsolatban a termelés alsóbbfokú vezetőinek, s bevonta őket a szocialista versenybe. Lapsin szerelő elvtárs szerelési munkát végzett néhány munkapadon a védnökség alatt álló gyár minden egyes lakatoséval, megmutatta, hogyan kell felkészülni a munkára és hogyan kell megszervezni a szerelést. Segítségünk eredményeképpen szélesebb alapon bontakozott ki a szocialista verseny, ami lehetővé tette a vállalat munkájának erőteljes megjavítását. Két hónap leforgása alatt a gépi felszerelés termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. Az elsőrendű szövetgyártás 27 százalékkal növekedett. Csökkent a nyersanyaghulladék. A »Kommunár« gyár mérnöki-műszaki dolgozói, segédmesterei és szövőmunkásai nem egyszer felkerestek bennünket és elsajátították vállalatunk általános termelési kultúrájának tapasztalatait. Most a védnökség alatt álló gyár az elsők között van a főigazgatóság vállalatai közt a program teljesítése tekintetében és jóval több elsőrendű szövetet bocsát ki, mint amennyit a terv előír. Jó lenne, ha az élüzemek technológusai követnék ezt a példát, magukra vállalnék elmaradt gyárak védnökségét, továbbadnék nekik saját kollektívjeik tapasztalatait, amelyekkel el tudták érni a gépi berendezés magasfokú termelékenységét, a takarékos nyersanyaggazdálkodást és az elsőrendű gyártmányok mennyiségének megnövelését. Pulyka — dollármártásban November 24. híres dátum a török közélet krónikájában. Nagy nap. E napon Washingtonból külön repülőgépen Ankarába érkezett a 15 és félkilós élő pulyka, Truman elnök úr személyes ajándéka Inonü török köztársasági elnöknek. E jelképes tengerentúli madár amerikai diplomaták, koncessziótulajdonosok és kémek kíséretében vonult be a rendeltetési helyére. A történelmi jelentőségű pulyka átadása fényes külsőségek mellett történt. Kattogtak a filmfelvevőgépek, fényképészek és riporterek futkánztak. Mialatt Amerikában lelkesen ünnepelték az amerikai pulykát, Stambul egén sokkal vészesebb amerikai madarak repkedtek. Maga Woodsworth az elnöki palotából a leggyorsabb expresszel sietett fogadásukra, a Boszporusz partjaihoz, ahol minden feltűnés nélkül, mondhatnák túl szerényen gyűltek össze a közel- és középkelet országaiban állomásozó amerikai követek. Természetesen nem a baromfitenyésztés iránt érdeklődtek a diplomata frakkba és katonai egyenruhába bújtatott költéstyúfok. Egészen más jellegű terveket költöttek ki, a legközelebbi háború támaszpontjainak kiszélesítésével kapcsolatos terveket. Az amerikai támadók cinikusan kiszámították, hány ágyútölteléknek való török hadosztályt kaphatnak egyetlen dollármártással leöntött vágott pulykáért. Számolni praktikus, de előfordul, hgy az emberek elszámítják magukat. Valjon a tengerentúli pulyka, bár kezes háziállat, ragkapálás nélkül fekszik-e majd a török szakács kése alá? Vájjon belegyeznek-e közel- és középkelet népei abba, hogy a Wall Street amerikai baromfitenyésztőinek érdekeiért háborúzzanak? A pulyka sem megy boldogan a török szakács kése alá és kétséges, hogy a közel- és középkelet népei hajlandók lesznek-e háborúzni. .3 Nyugati erkölcsök Straubing bajor városban égis szép napon megszűnt a »Niederbayerische Nachrichten“ című lap. Ez volt az amerikaiak engedélyezte első német lap, amely a megszállt után megjelent. Megszűnését az okozta, hogy immár■ képtelen volt konkurálni a »Straubinger Tageblatt« című náci újsággal, amely röviddel ezelőtt jelent meg a bajor sajtófronton. Jellemző, hogy a fasiszta lap címlapján ott folyatódott a példányszámozás, ahol a háború végén abbahagyták. A szerkesztő is ugyanaz a Georg Uber nevű náci, aki Ritter idején irányította a lapot és akit Németország levezetése után fekete listára tettek a megszálló hatóságok. S mi történt most Bajorország amerikai katonai parancsnokának képviselője legnagyobb megelégedését fejezte és kijelentette, hogy reméli, az újság hamarosan ismét elfoglaljaazt a tiszteletreméltó helyet, amelyet a náci rendszer idején betöltött*. Munkaerőhivatal — rabok kizsákmányolására A Délafrikai Államszövetség Igazságügyi Minisztériuma ünnepélyes keretek közt nyitott meg egy új, háromszáz rab elhelyezésére alkalmas börtönt. E szomorú esemény nem nélkülözi az érdekességet. A börtön felépítésére 12.000 fontot költöttek a fehér ültetvényesek. A »Délafrikai Ültetvényesek Munkaerőgazdálkodási Hivatala« a kormánnyal kötött szerződés alapján építette az európai »civilizáció« ez újabb ragyogó példáját. A szerződés feltételei szerint az ültetvényesek jogot kapnak a rabok dolgoztatására. Minden mezőgazdasági munkára felhasznált rab után napi egy shilling 9 pennyt fizetnek be az államkasszába. A kormány ezzel szemben kötelezte magát, hogy a börtön számára fennakadás nélkül biztosítja megfelelő számban a »bűnösöket«. Az ünnepélyes keretek között megnyitott börtön így vált a modern rabszolgatartók jövedelmező vállalkozásává. Több termelésre sérként a tervfelbontás Az üzemek vezetősége kezében érzékeny műszer a terv, amelylyel állandóan ellenőrizni tudják, hogy üzemük termelése népgazdaságunk által megszabott útján halad-e? Az üzemi tervek felbontása lehetővé teszi, hogy ezt a műszert, ezt a mérőeszközt valamennyi dolgozónk kezébe adva, biztosíthassuk: ne csak az üzem, hanem minden egyes dolgozó ismerje a maga feladatát és ellenőrizni tudja, eleget tett-e kötelességének. Versenymozgalmunk egyik hibája volt, hogy a dolgozók nem ismerték saját tervüket, nem ismerték az üzemi tervből rájuk eső részt, így nem tudták saját versenyüket helyesen megszervezni. Ezért nem vállalhatták dolgozóink a sztálini műszakban, hogy a napi vetést, gramm vagy méterek számát emelik, mert nem ismerték a terv teljesítéséből rájuk háruló feladatokat. A munkásnak a termeléshez való viszonyában történt változásnak kifejezésére kell jutni abban is, hogy ismerve saját feladatát, igyekezzen azt túlteljesíteni. A felbontott terv figyelmeztet, nevel és dícsér. Figyelmeztet arra, hogy vigyázz, lemaradtál, erősítened kell, nem teljesítetted a terved! — Nevel: mert teljesítésén keresztül javítja a dolgozónak a szocializmus építéséhez való viszonyát. Dicsér: mert állandóan mutatja, hogy tervedet túlteljesítve eleget tettél kötelezettségednek. Néhány üzemben a felbontott tervek alapján bevezettük a tervkönyvecskéket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igen jól beváltak. A Magyar Pamutipar Erkel utcai telepén, ahol az üzem műszaki vezetősége a tervet gépekre, egyénekre bontotta, két mesterpartiban kísérletképpen alkalmazták a tervkönyvecskéket. A kísérlet eredménye az volt, hogy a dolgozók ismerve feladatukat, a munkaversenyben sokkal eredményesebben vették ki részüket, mint az üzem többi dolgozói. Kujalek János nyolcgépes szövő ezt mondja a tervkönyvecskéről: »A tervkönyv bevezetése előtt normám 92 százalékra teljesítettem. Amikor a tervkönyvet megkaptam, láttam feladatomat, láttam, hogy mikor kell erősítenem a lendületet. Amikor a tervkönyvet megkaptam, fokozatosan felment a termelésem 102—103 százalékra, majd sikerült felemelnem egészen 120 százalékig. A sztálini műszakban pedig normámat 129 százalékra teljesítettem. Az ötéves terv beindítása még fokozottabb munkára buzdít és biztos vagyok abban, hogy továbbra is egyre magasabban fogom teljesíteni tervemet.« Kujalek szaktárs jó eredményei is bizonyítják azt, hogy minden üzemben, minden területen alkalmazni kell a tervkönyvecskét Minden dolgozó maga vezesse a tervkönyvét. Minden dolgozó maga ellenőrizze, hogy teljesítette-e feladatát? A tervkönyvecske hosszú időn keresztül megmutata egy egy dolgozónak a fejlődését, módot nyúlt arra,, hogy jutalmazások, kitüntetések alkalmával áttekinthessük tevékenységét és jó munkája eredményeképpen a megérdemelt jutalomban részesíthessük. Molnár Endre