Textilmunkás, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

A szakmaközi bizottságokról írta: Molnár Ferenc, a Budapesti Szakmaközi Bizottság titkára Számos vidéki városban, Budapesten és a kerületekben létrejöttek a szakmaközi bi­zottságok. A szakmaközi bi­zottságok megalakulása nem érteti a szakszervezeti mozga­lom jelenegi szervezeti felépí­tését, az iparági szervezkedést. Az új szerv nem irányíthatja az alapszervek munkáját. Ez új bizottságok a SZOT Elnökségének határozata szerint, a dolgozók vélemé­nye alapján segítik a vá­rosi és kerületi tanácsokat a községpolitika kialakítá­sában. Javaslatokat tehetnek útépíté­si, közlekedési, közművelődési feladatok megoldására. Lakó­­területi szinten foglalkoznak egészségügyi és szociális intéz­mények munkájával, a keres­kedelmi hálózat, az áruellátás problémáival. Ellenőrzik az árak alakulását. Szorosan együttműködve a különböző tömegszervezetek­kel és a Hazafias Népfronttal, szervezhetnek városi, kerületi kulturális és sporteseménye­ket. Nemzeti és nemzetközi ün­nepségek alkalmával a terüle­ten működő szakszervezetek rendezvényeit összehangolják. Segítik az iskolák és üzemek együttműködését, különösen a politechnikai oktatás fejleszté­sében. Jogi tanácsot adnak a hozzájuk forduló szervezett dolgozóknak. A szakmaközi bizottságok működési területe tehát nem elsősorban az üzem, hanem a lakóterület, azon­ban nagyon fontos, hogy szoros kapcsolatot tartsa­nak az üzemi szakszerve­zeti bizottságokkal és a dolgozókkal. Az üzemekben még nem ér­zik gyakorlatilag az új bizott­ságok segítő szerepét és némi tartózkodás mutatkozik velük szemben. Azonban a dolgozók érdeke, hogy minél előbb ki­bontakozzék a szakmaközi bi­zottságok munkája. A szak­­szervezeti bizottságok eddig is eredményesen intézték a dol­gozók ügyeit az üzemben. A lakóterületi ügyelőtés már ne­hézséget okozott, hogy nem volt megfelelő szervezeti kap­csolatuk. A dolgozóknak pe­dig igen sok problémájuk van, amely a lakóterületen oldha­tó csak meg. Ilyen esetekben a szakszervezeti bizottságok a kerületi, városi tanácshoz for­dultak, de ez csak közvetítő szerep volt. A szakmaközi bi­zottságok éppen az ilyen ter­mészetű ügyekbe tudnak köz­vetlenül bekapcsolódni, a dol­gozók segítségére sietni. Tag­jai közül többeket beválasztot­tak a tanácsokba, számos he­lyen a tanács végrehajtó bi­zottságában is jelen vannak és képviselik a lakosság, a szervezett dolgozók érdekeit. Czagány Ferenc elvtárs, a III. kerületi szakmaközi bizott­ság elnöke felkereste az Óbu­dai Goldberger Textilművek szakszervezeti bizottságát. Be­szélgetett az SZB néhány tag­jával, bizalmiakkal. Gipp Ist­­vánné elvtársnő, az SZB el­nökhelyettese elmondta a HÉV,­ valamint a hűvösvölgyi autóbuszjáratokkal kapcsolatos bajokat, panaszokat. Beszélt a rendelőintézetekben, a kórhá­zakban a dolgozókat hátrányo­san érintő problémákról, a la­káselosztás terén előforduló sé­relmekről. Szirtes­ Alfréd mű­helybizottsági elnök egy konk­rét eset kapcsán kifogásolta az Ingatlankezelő Vállalat mun­káját. Erdei Vilmosné bizalmi elvtársunő szóvá tette az üzemi dolgozókat, különösen az asz­­szonyokat érintő egyes helyte­len zárórai rendelkezéseket. Czagány elvtárs, aki a kerü­leti tanácsnak is tagja, mind­járt feljegyezte magának a panaszokat, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Ilyen és más problémák minden üzemben, minden ke­rületben adódnak és nagyon is sürgetővé teszik a kapcsolatok felvételét, az együttműködést a szakmaközi bizottságokkal. A szakszervezeti munka kiterjesztése a lakóterület­re még inkább fokozza a szervezett munkások befo­lyását a közügyekbe, s egyben növeli a dolgozók ér­dekében végzett mozgalmi munka eredményességét. A kerületi szakmaközi bizottságok az egyes kerületek szer­­vezett dolgozói részére fogadóórákat (jogi tanácsadás) tartanak. A fogadóórák időpontját és helyét az alábbiakban közöljük: II. KERÜLET: Minden hónap első és harmadik keddjén, II—18 óráig, a II. ker., Bem tér 4. II. emeletén. KERÜLET: Minden hónap második csütörtökön 17.30— 18.30-ig, a III. ker., Fényes Adolf u. 43. alatt. IV. KERÜLET: Minden hónap első és harmadik csütörtökön 18—20 óráig, a IV.,ker., Munkásotthon u. 33. alatt. • • YI* 1­ KERÜLET: Minden hónap második és negyedik szerdá­ján is 17 óráig, a Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezetének épü­letében VII., ker., Almási tér 2. sz. alatt. _ KI- KERÜLET: Minden héten pénteken 16—18 óráig, XI. ker., Fe­hérvári út 47. alatt, a Pamuttextilművek kultúrházának föld­szintjén. A többi kerület szakmaközi bizottságainak fogadóóráit folya­matosan közölni fogjuk az elvtársakkal. Pamuttextilművek az élüzem cím esélyese Az élüzem cím elnyerése ko­moly politikai és gazdasági munkát követel a vezetőktől és a dolgozóktól. Az élüzem célkitűzéseinek maradéktalan teljesítése csak akkor lehet­séges, ha a teljesítés érdeké­ben az üzem valamennyi dol­gozóját mozgósítják. A Könnyűipari Minisztérium Pamutipari Igazgatósága érté­kelése szerint a vállalati ered­mények alapján az első öt he­lyezett között van a Pamut­textilművek. A vállalat alaprentabilitás, termelékenység, bérgazdálko­dás és a balesetek alakulása terén elért eredményei alap­ján került az élre., Megnéztük, hogy az értéke­lés sorrendjében az első Válla­latnál, a Pamuttextilművek­nél hogyan dolgoznak az elv­­társak, illetve hogyan tudták az elsőséget biztosítani maguk­nak. Tapasztaltuk, hogy a moz­galmi vezetők, a gazdasági ve­zetők együttműködnek. Nincs olyan feladat, hogy közösen meg ne beszélnék. A megbe­szélés alapján mozgósítják a dolgozókat, így a nehézségek leküzdése, a feladatok megol­dása könnyebb. 1957. augusztus 4-én jelent meg a Minisztertanács és a SZOT határozata a munkaver­senyről. A határozatot a párt­­bizottság, szakszervezeti bi­zottság és osztályvezetői érte­kezleten megvitatták, majd termelési tanácskozásokon is­mertetve határozták meg külön feladataikat. A vállalatnál az­óta is havonta osztályvezetői értekezleten vizsgálják az él­­ő­üzem-feltételek teljesítését és meghatározzák a következő időszak feladatait. Az osztály­­vezetői értekezlet után a párt­os szakszervezet aktívaülést tart és az aktívák segítségével tájékoztatja a dolgozókat. A vállalat látta, hogy habár az értékelés sorrendjében az I. helyezett, mégis van mit tenni, mert a termelékenység terén a hetedik és az önköltség terén az ötödik helyen állnak. Ezt termelési tanácskozáson is megvitatták és a dolgozók se­gítségét is kérték a feladatok megoldásához. Igen helyesen, nemcsak a párt- és szakszervezeti bizott­ság foglalkozik az ilyen irányú kérdésekkel, hanem a párt­­al­apszervek és a műhelybizott­ságok is. Rendszeresen havon­ta beszámoltatják a műhely gazdasági vezetőjét és műhe­lyen belül így irányítják a politikai munkát. Ma már ott tartanak, hogy pl. a szövők — mint mondják — úgy bánnak az anyaggal, mint a hímes to­jással, mert exportra gyártják. Természetesen az elért ered­ményekhez hozzájárul az is, hogy a vállalat 1958. január 1- től három szakmányra fejlő­dött fel és a kikészítőt hozzá­juk csatolták. A vállalat ez idő óta készárut is gyárt, mely egy üzem gazdasági életében igen jelentős. Mióta a kikészítőt visszakap­ták, elmaradtak azok a viták is, melyek olyan üzemeknél elkerülhetetlen, akik nem ma­guk készítik ki az árujukat. Az a kollektív munka, mely a Pamuttextilben kialakult, azt eredményezte, hogy az él­üzem címért folyó harc valam s mennyiük ügye, továbbá azt, hogy a december 20-ig esedé­kes exportkötelezettségüknek december 15-ig eleget tettek. Az 1959-es gazdasági év ered­ményes beindításához is meg­tették a szükséges intézkedé­­seket. Reméljük az a lelkes munka, mely a vállalatnál folyik, a to­vábbiakban is meghozza a gyü­mölcsét. Török Mihály Ez a cím­­ bármely nyugati lapban szenzációként hatna. A nyugati parla­mentben csak elvétve és óriási harcok árán jut képviselethez a munkásság. Franciaországban pl. a legutolsó vá­lasztásoknál terrorral, megfélemlítés­sel és az emberek megtévesztésével ki­szorították a kommunistákat a kor­mányzásból. A mi számunkra olyan természetes és magától értetődő, hogy egy üzemben dolgozó asszony parlamenti képviselő, mint amilyen természetes a levegő, amelyet szabaddá vált hazánkban be­lélegzünk. A textilipari dolgozók közül huszonhatan vesznek részt a legfőbb törvényhozás munkájában. Hogyan tud megfelelni e megtisztelő, de felelősségteljes megbízatásnak egy fizikai dolgozó, aki emellett feleség, édesanya is egy személy­ben — erről be­szélgettünk Komlós Jenőnével, az or­szággyűlés egyik új tagjával, a Magyar Pamutipar csévelőmű­helyében. „Bizony nem könnyű dolog, de bízom, hogy teljesíteni fogom megnövekedett feladataimat, mert itt bent is, otthon is segítenek. Férjem már főzni is megta­nult és ha kell, megfüröszti helyettem 20 hónapos kisfiamat. Itt az üzemben biztatnak, bátorítanak, amire szüksé­gem van, különösen most még a kez­detnél.” — Talán most lépte át először az Országház kapuját? HluHVálasszaMf. a ftodtaMeklyea „Néhány év előtt már jártam a parla­mentben, mint látogató. Akkor gondta­lanul gyönyörködtem Munkácsy és más festők képeiben, a szép termekben. Jó volt arra gondolni, hogy ebben a csodá­latos épületben a mi dolgainkat saját fiaink , a nép fiai intézik. Hogy ép­pen én is egyszer köztük leszek, akkor bizony nem is sejtettem. Három alka­lommal hívtak már be minket, buda­pesti képviselőket. Mindenkor olyan kü­lönös meghatottság fog el, amikor a fényes csillárok alatt az ország első emberei között járok. Amikor azokra gondolok, akik oda küldtek­­ a mun­katársaimra, a választókra.” A választás nem véletlenül esett Kom­­lósnéra. Életének 30 évéből 16-ot töl­tött a gyárban gépek között. Nyolc éve dolgozik a Magyar Pamutipar csévelő­­műhelyében. Ezalatt példamutató, jó munkát végzett. Többször kapottt szta­hanovista oklevelet jelvényt és kétszer nyerte el a „kiváló dolgozó” címet. Az ellenforradalom után elsők között in­dította el gépét és a többi munkatársait is erre biztatta. Tizenhárom év óta vé­gez társadalmi munkát. Munkatársai bíznak benne, szeretik, becsülik. — Milyen elgondolása, tervei van­nak, mint új képviselőnek? „Munkaterv szerint fogunk dolgozni. Munkatervünket a Hazafias Népfront­tal közösen készítettük. Havonta fo­gadóórákat fogok tartani ahol a vá­lasztók felkereshetnek ügyes-bajos dol­gaikkal, javaslataikkal. Kisgyűléseken, csoportos beszélgetéseken rendszeresen beszámolok majd a parlament munká­járól és különösen a hozzám fordulók kéréseinek, problémáinak megoldásá­ról.” Már eddig is többen felkeresték ké­réseikkel, panaszaikkal pamutipari dol­gozók, újpesti választók. Nem minden esetben tudja még a kéréseket, főleg a lakáskérelmezők ügyét kedvezően elin­tézni. „De ha valamit sikerül megoldani, mert csak egy kis utánajárás intézke­dés kell hozzá, az nagyon jó érzés. Ha majd többen megismernek és látni fog­ják, hogy nem hiába fordultak hozzám, tudom, lesz sok munkám. De én ezt szí­vesen vállalom” — mondja Komlósné. Értelmes kék szemében bizakodó fény csillan. A munkásosztály és a párt ne­velte, formálta hogy helytálljon ma­gáért, családjáért, a dolgozókért nem­csak a munkában, de a parlament­ben is. Szőnyi Anna A Pesterzsébeti Kötöttáru­­gyár az elmúlt félévben ki­kísérletezett egy új típusú kö­töttárut, a Baniont. A Banion olyan műszál vé­dett neve, amelyet a szál fizi­kai tulajdonságait módosító el­járásnak (hullámosítás) vetnek alá. Ezen kezelés eredménye­képpen a fonal olyan tulajdon­ságokra tesz szert, melyek egyesítik magukba a vágott és végtelenített eljárással készült szintetikus fonalak előnyeit. A Bánion fonal eredetére megjegyzem, hogy az poly­­amyd vegyület, azaz eredetére nézve barnaszénből kokszolás útján létrejött fenol, vagy ugyanez a végtermék kőolajból előállítva adja az egyik jellem­ző alapanyagot. Összetételénél fogva szinte­tikus műszál. A Bánion eljá­rás tulajdonképpen gyapjú ka­raktert biztosít a fonalnak, sőt sok esetben még jobb értéke­ket is, így pl. vízfelvevő ké­pessége kétszeres, súlya 25 szá­zalékkal könnyebb a gyapjú­hál. Hullámossága révén cas­­mirszerűen lágy fogást biztosít. Ellentétben a gyapjúval, nem zsugorodik, nem filcelődik, nem gyúródik és formatartó. Lúgoknak, hőnek ellenáll, csak erős tömény savak támadják meg. Hajlékonysága sokszoro­sa bármely egyéb eredetű textilanyagnak. Ezen előnyös tulajdonságai­nál fogva a Banlon-fonalak alkalmazása ma már nemcsak az Egyesült Államokban, ha­nem világszerte fokozódik. A név és az eljárás Joseph Ban­croft et Sons Co (Wilmington Del USA) által védjegyzett. Néhány európai cérnázó üzem megvette a szabadalmat és ezen üzemek egyikétől (Em­­menbrücke, Sweiz) importált fonalból gyártjuk. A fonalat fi­nom körkötőgépeinken dolgoz­zuk fel kelmévé változatos mintákba és az így készült szö­veteket festés után egy speciá­lis hőkezelésnek, illetve lefő­­zési eljárásnak vetjük alá. (re­­lexáljuk), melynek következté­ben a készáru darabok sem vi­selés, sem mosás következté­ben nem veszítik el méret­tartó tulajdonságukat. Fejlesztve Banlon-gyártmá­­nyainkat, az I. negyedévben igen tetszetős, méretálló, több fazonú fürdőruhát fognnk gyártani, ugyanakkor férfi úszónadrággal is kívánjuk a kötöttáruk választékát bővíte­ni. Az elegáns és csinos ruház­kodás ma már mind nagyobb tért hódít és ezért a Banion­­műszálra egész textiliparunk­ban még nagy szerep vár. Ádler László­­ a Pesterzsébeti Kötöttárugyár termelési felelőse -0—0 ÚJ MŰANYAGUNK: A BANKON Kedves Textilmunkás! Pár hónappal ezelőtt léptem be a Hazai Pamutszövőgyárba a kikészítő oldalon kaptam be­osztást. Háromgyermekes csa­ládanya vagyok. Közülük kettő iskolába jár. Nappal az iskolai napköziben vannak, egy pedig a legkisebb, a HPS bölcsődéjé­ben van. Bizony nagyon sok munka vár rám munkaidő le­telte után A legfontosabb na­pi problémám azonban a fő­zés, amely igen nagy munkát és időtöltést jelent számomra. Három héttel ezelőtt, mikor a kislányomért mentem mun­ka befejezése után a bölcsődé­be, hirtelen valami melegen gőzölgő, friss ételszag csiklan­dozta meg orromat. Megtud­tam, hogy egy édesanya igyek­szik haza gyermekeihez a me­leg étellel, melyet a HPS üze­mi konyhájáról visz. Elhatá­roztam én is magamban akkor, hogy megpróbálom, úgy is cse­lekedtem. Örömmel mondha­tom, hogy nem csalódtam. Ha­zaérkezésem után mindjárt tá- láthattam gyermekeimnek a friss, jó két tál ételt, hiszen még meleg volt Bizony most tudom csak igazán, hogy mi­lyen nagy időmegtakarítást és pihenést jelentett számomra, hogy üzemünk gondoskodott nemcsak ebédről, hanem va­csoráról is munkásai számára. Mosásra szintén az üzemi mosógépet veszem igénybe. Három gyermekem részé­re el tudom végezni napon­ta azt amire csak vasárnap jutott időm (pl vasalás, stop­­polás). Jobban ráérek iskolás gyermekeimmel foglalkozni. Befejezésül csak annyit sze­retnék írni, hogy mindezek a kedvezmények, sokban meg­könnyítik a családos anyák helyzetét, időt és pénzt tudunk megtakarítani. Murguly József­né HPS kikészítő dolgozója Textilmunkás szerkesztőségének! Örömmel értesítjük az Elv­társakat, hogy vállalatunk sok évi öltöző- és mosdóproblémá­ja megoldódott. A Jász utca és Keszkenő ut­ca sarkán 1 millió 100 ezer fo­rintos beruházással új, korsze­rű üzemépületet létesítettünk, melynek földszintjén férfi és női öltöző, hideg-meleg vízzel ellátott fürdő áll dolgozóink rendelkezésére. Ez a lehetőség megoldotta, hogy megfelelő ét­teremmel is rendelkezhessünk. Az eddigi, öltözőnek használt helyiséget átalakítottuk étte­remmé, elválasztottuk a mele­gítő- és tálalóhelyiséget. Az új épületben az emeleti részen he­lyeztük el az eddig a Liliom utca 52. szám alatt levő váll­töm­ő-üzemünket. Ebben az üzemrészben gépesítettük a vattaszállítást és a tárolást. Ezzel tiszta, pormentes levegőt tudunk biztosítani a dolgozók­nak. A szövődő és a ragasztott­szalag üzemrészeinkben kor­szerű égéstermék-elszívó be­rendezést létesítettünk, amely a dolgozók egészségére káros égéstermékeket elvezeti. El kell még mondanunk, hogy a jövő évben a XIV., Lő­csei út 86. szám alatti telephe­lyünkön is korszerű öltözőket, mosdó- és zuhanyozó-helyisé­geket fogunk létesíteni. Orgel Jánosné SZB-elnök, Paszomány árugyár Tartsuk ébren az emberek lelkiismeretét Áprilisban lesz 10 esztende­je, hogy a békemozgalom szer­vezetten megkezdte munkáját. Az azóta eltelt idő bebizonyí­totta, hogy e mozgalomra mi­lyen nagy szükség van. A 10 év alatt nem egy esetben ép­pen ez a mozgalom akadá­lyozta meg az agresszorok nép­ellenes, háborús veszélyt hozó, terveinek megvalósítását. Az elmúlt idők eseményei megtanították az emberiséget arra, hogy a békét nem elég csak kívánni, hanem azért dol­gozni, cselekedni is kell. A Szovjetunió számos nagy jelentőségű javaslatot tett a béke megőrzése érdekében. Számtalanszor kezdeményezte a lefegyverzést, az atom- és hidrogénbombák gyártásának, kísérletezésének teljes és köl­csönös betiltását, a vitás kér­dések eldöntését a nagyhatal­mak között békés tárgyalások útján. Az imperialista nagy­hatalmak kormányai igyekez­tek kibújni a megegyezések alól, és különösen az Ameri­kai Egyesült Államok folytat­ja még ma is az esztelen és eszeveszett fegyverkezést. A világ népei, elsősorban az el­nyomott osztályok, a Szovjet­unió javaslatával értenek egyet és egyre többen kapcsolódnak a békemozgalom munkájához, nemcsak egyes emberek, de egész országok, mint India, Egyiptom, Ghána stb. A berlini kérdés megoldásá­ra tett szovjet javaslat ben­nünket, magyar dolgozókat egészen közelről érint. A né­met militarizmus e században már kétszer gyújtotta fel a­ vi­lágháború tüzet, amelyben mi is oly sokat véreztünk, szen­vedtünk. A mi számunkra hal­latlanul fontos, hogy a szovjet javaslat megvalósuljon és ez­zel létrejöjjön az egységes, de­mokratikus Németország meg­teremtésének feltétele. A magyar békemozgalom nemzetközi viszonylatban is elismert helyen áll. Majdnem minden üzemben, hivatalban békebizottságok működnek. A textilipari üzemekben e mun­kában igen komoly szerep jut a nőkre. Mi, asszonyok, édes­anyák hivatva vagyunk arra, hogy óvjuk családunkat, kis otthonunkat, amely oly sokat jelent számunkra. Nem saj­náljuk a fáradságot és a béke­harcban eltöltött időt. Mind­nyájan szívesebben járunk bé­kegyűlésekre, mint az óvó­helyre. A mi üzemünkben, a Kőbá­nyai Textilművekben öt éve alakult és működik a békebi­­zottság. Üzemünk dolgozói szeretik és támogatják mun­kánkat, részt vesznek békegyű­léseken, kiállításokon. Mi idő­közönként tájékoztatjuk az érdeklődőket a nemzetközi helyzetről, a világbékemozga­­lom állásáról. Nekünk, békemozg­alom-aktí­­vaknak az a feladatunk, hogy nap mint nap ébrentartsuk az emberek lelkiismeretét, fele­lősségét a békéért folyó világ­méretű harcban. Ebben nincs jelentéktelen ember — minden egyes ember szilárd támogatá­sára szükség van ahhoz, hogy újból és újból tárgyalóasztal­hoz tudjuk­­ kényszeríteni az imperialistákat. A december 11-i nagygyűlés felhívása mindnyájunk szívé­ből szólt: „Hazánk kis ország, Európa területének mindössze egy szá­zaléka, de számunkra az ott­hon, a szülőföld, melyhez ezer­nyi szállal fűz bennünket apá­ink emlékezete és gyermekeink mosolya. Nem akarjuk, hogy szülőhazánk és csaknem 10 millió honfitársunk a radioak­tív hamu martalékává vál­jék .. . Akarjuk és követeljük, tiltsák el örökre az atom- és hidrogénfegyverekkel folyta­tott kísérleteket és e fegyverek alkalmazását.” Tápai Sándorné, a Kőbányai Textilművek békebizottságának titkára

Next