Textilmunkás, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
A szakmaközi bizottságokról írta: Molnár Ferenc, a Budapesti Szakmaközi Bizottság titkára Számos vidéki városban, Budapesten és a kerületekben létrejöttek a szakmaközi bizottságok. A szakmaközi bizottságok megalakulása nem érteti a szakszervezeti mozgalom jelenegi szervezeti felépítését, az iparági szervezkedést. Az új szerv nem irányíthatja az alapszervek munkáját. Ez új bizottságok a SZOT Elnökségének határozata szerint, a dolgozók véleménye alapján segítik a városi és kerületi tanácsokat a községpolitika kialakításában. Javaslatokat tehetnek útépítési, közlekedési, közművelődési feladatok megoldására. Lakóterületi szinten foglalkoznak egészségügyi és szociális intézmények munkájával, a kereskedelmi hálózat, az áruellátás problémáival. Ellenőrzik az árak alakulását. Szorosan együttműködve a különböző tömegszervezetekkel és a Hazafias Népfronttal, szervezhetnek városi, kerületi kulturális és sporteseményeket. Nemzeti és nemzetközi ünnepségek alkalmával a területen működő szakszervezetek rendezvényeit összehangolják. Segítik az iskolák és üzemek együttműködését, különösen a politechnikai oktatás fejlesztésében. Jogi tanácsot adnak a hozzájuk forduló szervezett dolgozóknak. A szakmaközi bizottságok működési területe tehát nem elsősorban az üzem, hanem a lakóterület, azonban nagyon fontos, hogy szoros kapcsolatot tartsanak az üzemi szakszervezeti bizottságokkal és a dolgozókkal. Az üzemekben még nem érzik gyakorlatilag az új bizottságok segítő szerepét és némi tartózkodás mutatkozik velük szemben. Azonban a dolgozók érdeke, hogy minél előbb kibontakozzék a szakmaközi bizottságok munkája. A szakszervezeti bizottságok eddig is eredményesen intézték a dolgozók ügyeit az üzemben. A lakóterületi ügyelőtés már nehézséget okozott, hogy nem volt megfelelő szervezeti kapcsolatuk. A dolgozóknak pedig igen sok problémájuk van, amely a lakóterületen oldható csak meg. Ilyen esetekben a szakszervezeti bizottságok a kerületi, városi tanácshoz fordultak, de ez csak közvetítő szerep volt. A szakmaközi bizottságok éppen az ilyen természetű ügyekbe tudnak közvetlenül bekapcsolódni, a dolgozók segítségére sietni. Tagjai közül többeket beválasztottak a tanácsokba, számos helyen a tanács végrehajtó bizottságában is jelen vannak és képviselik a lakosság, a szervezett dolgozók érdekeit. Czagány Ferenc elvtárs, a III. kerületi szakmaközi bizottság elnöke felkereste az Óbudai Goldberger Textilművek szakszervezeti bizottságát. Beszélgetett az SZB néhány tagjával, bizalmiakkal. Gipp Istvánné elvtársnő, az SZB elnökhelyettese elmondta a HÉV, valamint a hűvösvölgyi autóbuszjáratokkal kapcsolatos bajokat, panaszokat. Beszélt a rendelőintézetekben, a kórházakban a dolgozókat hátrányosan érintő problémákról, a lakáselosztás terén előforduló sérelmekről. Szirtes Alfréd műhelybizottsági elnök egy konkrét eset kapcsán kifogásolta az Ingatlankezelő Vállalat munkáját. Erdei Vilmosné bizalmi elvtársunő szóvá tette az üzemi dolgozókat, különösen az aszszonyokat érintő egyes helytelen zárórai rendelkezéseket. Czagány elvtárs, aki a kerületi tanácsnak is tagja, mindjárt feljegyezte magának a panaszokat, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Ilyen és más problémák minden üzemben, minden kerületben adódnak és nagyon is sürgetővé teszik a kapcsolatok felvételét, az együttműködést a szakmaközi bizottságokkal. A szakszervezeti munka kiterjesztése a lakóterületre még inkább fokozza a szervezett munkások befolyását a közügyekbe, s egyben növeli a dolgozók érdekében végzett mozgalmi munka eredményességét. A kerületi szakmaközi bizottságok az egyes kerületek szervezett dolgozói részére fogadóórákat (jogi tanácsadás) tartanak. A fogadóórák időpontját és helyét az alábbiakban közöljük: II. KERÜLET: Minden hónap első és harmadik keddjén, II—18 óráig, a II. ker., Bem tér 4. II. emeletén. KERÜLET: Minden hónap második csütörtökön 17.30— 18.30-ig, a III. ker., Fényes Adolf u. 43. alatt. IV. KERÜLET: Minden hónap első és harmadik csütörtökön 18—20 óráig, a IV.,ker., Munkásotthon u. 33. alatt. • • YI* 1 KERÜLET: Minden hónap második és negyedik szerdáján is 17 óráig, a Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezetének épületében VII., ker., Almási tér 2. sz. alatt. _ KI- KERÜLET: Minden héten pénteken 16—18 óráig, XI. ker., Fehérvári út 47. alatt, a Pamuttextilművek kultúrházának földszintjén. A többi kerület szakmaközi bizottságainak fogadóóráit folyamatosan közölni fogjuk az elvtársakkal. Pamuttextilművek az élüzem cím esélyese Az élüzem cím elnyerése komoly politikai és gazdasági munkát követel a vezetőktől és a dolgozóktól. Az élüzem célkitűzéseinek maradéktalan teljesítése csak akkor lehetséges, ha a teljesítés érdekében az üzem valamennyi dolgozóját mozgósítják. A Könnyűipari Minisztérium Pamutipari Igazgatósága értékelése szerint a vállalati eredmények alapján az első öt helyezett között van a Pamuttextilművek. A vállalat alaprentabilitás, termelékenység, bérgazdálkodás és a balesetek alakulása terén elért eredményei alapján került az élre., Megnéztük, hogy az értékelés sorrendjében az első Vállalatnál, a Pamuttextilműveknél hogyan dolgoznak az elvtársak, illetve hogyan tudták az elsőséget biztosítani maguknak. Tapasztaltuk, hogy a mozgalmi vezetők, a gazdasági vezetők együttműködnek. Nincs olyan feladat, hogy közösen meg ne beszélnék. A megbeszélés alapján mozgósítják a dolgozókat, így a nehézségek leküzdése, a feladatok megoldása könnyebb. 1957. augusztus 4-én jelent meg a Minisztertanács és a SZOT határozata a munkaversenyről. A határozatot a pártbizottság, szakszervezeti bizottság és osztályvezetői értekezleten megvitatták, majd termelési tanácskozásokon ismertetve határozták meg külön feladataikat. A vállalatnál azóta is havonta osztályvezetői értekezleten vizsgálják az élőüzem-feltételek teljesítését és meghatározzák a következő időszak feladatait. Az osztályvezetői értekezlet után a pártos szakszervezet aktívaülést tart és az aktívák segítségével tájékoztatja a dolgozókat. A vállalat látta, hogy habár az értékelés sorrendjében az I. helyezett, mégis van mit tenni, mert a termelékenység terén a hetedik és az önköltség terén az ötödik helyen állnak. Ezt termelési tanácskozáson is megvitatták és a dolgozók segítségét is kérték a feladatok megoldásához. Igen helyesen, nemcsak a párt- és szakszervezeti bizottság foglalkozik az ilyen irányú kérdésekkel, hanem a pártalapszervek és a műhelybizottságok is. Rendszeresen havonta beszámoltatják a műhely gazdasági vezetőjét és műhelyen belül így irányítják a politikai munkát. Ma már ott tartanak, hogy pl. a szövők — mint mondják — úgy bánnak az anyaggal, mint a hímes tojással, mert exportra gyártják. Természetesen az elért eredményekhez hozzájárul az is, hogy a vállalat 1958. január 1- től három szakmányra fejlődött fel és a kikészítőt hozzájuk csatolták. A vállalat ez idő óta készárut is gyárt, mely egy üzem gazdasági életében igen jelentős. Mióta a kikészítőt visszakapták, elmaradtak azok a viták is, melyek olyan üzemeknél elkerülhetetlen, akik nem maguk készítik ki az árujukat. Az a kollektív munka, mely a Pamuttextilben kialakult, azt eredményezte, hogy az élüzem címért folyó harc valam s mennyiük ügye, továbbá azt, hogy a december 20-ig esedékes exportkötelezettségüknek december 15-ig eleget tettek. Az 1959-es gazdasági év eredményes beindításához is megtették a szükséges intézkedéseket. Reméljük az a lelkes munka, mely a vállalatnál folyik, a továbbiakban is meghozza a gyümölcsét. Török Mihály Ez a cím bármely nyugati lapban szenzációként hatna. A nyugati parlamentben csak elvétve és óriási harcok árán jut képviselethez a munkásság. Franciaországban pl. a legutolsó választásoknál terrorral, megfélemlítéssel és az emberek megtévesztésével kiszorították a kommunistákat a kormányzásból. A mi számunkra olyan természetes és magától értetődő, hogy egy üzemben dolgozó asszony parlamenti képviselő, mint amilyen természetes a levegő, amelyet szabaddá vált hazánkban belélegzünk. A textilipari dolgozók közül huszonhatan vesznek részt a legfőbb törvényhozás munkájában. Hogyan tud megfelelni e megtisztelő, de felelősségteljes megbízatásnak egy fizikai dolgozó, aki emellett feleség, édesanya is egy személyben — erről beszélgettünk Komlós Jenőnével, az országgyűlés egyik új tagjával, a Magyar Pamutipar csévelőműhelyében. „Bizony nem könnyű dolog, de bízom, hogy teljesíteni fogom megnövekedett feladataimat, mert itt bent is, otthon is segítenek. Férjem már főzni is megtanult és ha kell, megfüröszti helyettem 20 hónapos kisfiamat. Itt az üzemben biztatnak, bátorítanak, amire szükségem van, különösen most még a kezdetnél.” — Talán most lépte át először az Országház kapuját? HluHVálasszaMf. a ftodtaMeklyea „Néhány év előtt már jártam a parlamentben, mint látogató. Akkor gondtalanul gyönyörködtem Munkácsy és más festők képeiben, a szép termekben. Jó volt arra gondolni, hogy ebben a csodálatos épületben a mi dolgainkat saját fiaink , a nép fiai intézik. Hogy éppen én is egyszer köztük leszek, akkor bizony nem is sejtettem. Három alkalommal hívtak már be minket, budapesti képviselőket. Mindenkor olyan különös meghatottság fog el, amikor a fényes csillárok alatt az ország első emberei között járok. Amikor azokra gondolok, akik oda küldtek a munkatársaimra, a választókra.” A választás nem véletlenül esett Komlósnéra. Életének 30 évéből 16-ot töltött a gyárban gépek között. Nyolc éve dolgozik a Magyar Pamutipar csévelőműhelyében. Ezalatt példamutató, jó munkát végzett. Többször kapottt sztahanovista oklevelet jelvényt és kétszer nyerte el a „kiváló dolgozó” címet. Az ellenforradalom után elsők között indította el gépét és a többi munkatársait is erre biztatta. Tizenhárom év óta végez társadalmi munkát. Munkatársai bíznak benne, szeretik, becsülik. — Milyen elgondolása, tervei vannak, mint új képviselőnek? „Munkaterv szerint fogunk dolgozni. Munkatervünket a Hazafias Népfronttal közösen készítettük. Havonta fogadóórákat fogok tartani ahol a választók felkereshetnek ügyes-bajos dolgaikkal, javaslataikkal. Kisgyűléseken, csoportos beszélgetéseken rendszeresen beszámolok majd a parlament munkájáról és különösen a hozzám fordulók kéréseinek, problémáinak megoldásáról.” Már eddig is többen felkeresték kéréseikkel, panaszaikkal pamutipari dolgozók, újpesti választók. Nem minden esetben tudja még a kéréseket, főleg a lakáskérelmezők ügyét kedvezően elintézni. „De ha valamit sikerül megoldani, mert csak egy kis utánajárás intézkedés kell hozzá, az nagyon jó érzés. Ha majd többen megismernek és látni fogják, hogy nem hiába fordultak hozzám, tudom, lesz sok munkám. De én ezt szívesen vállalom” — mondja Komlósné. Értelmes kék szemében bizakodó fény csillan. A munkásosztály és a párt nevelte, formálta hogy helytálljon magáért, családjáért, a dolgozókért nemcsak a munkában, de a parlamentben is. Szőnyi Anna A Pesterzsébeti Kötöttárugyár az elmúlt félévben kikísérletezett egy új típusú kötöttárut, a Baniont. A Banion olyan műszál védett neve, amelyet a szál fizikai tulajdonságait módosító eljárásnak (hullámosítás) vetnek alá. Ezen kezelés eredményeképpen a fonal olyan tulajdonságokra tesz szert, melyek egyesítik magukba a vágott és végtelenített eljárással készült szintetikus fonalak előnyeit. A Bánion fonal eredetére megjegyzem, hogy az polyamyd vegyület, azaz eredetére nézve barnaszénből kokszolás útján létrejött fenol, vagy ugyanez a végtermék kőolajból előállítva adja az egyik jellemző alapanyagot. Összetételénél fogva szintetikus műszál. A Bánion eljárás tulajdonképpen gyapjú karaktert biztosít a fonalnak, sőt sok esetben még jobb értékeket is, így pl. vízfelvevő képessége kétszeres, súlya 25 százalékkal könnyebb a gyapjúhál. Hullámossága révén casmirszerűen lágy fogást biztosít. Ellentétben a gyapjúval, nem zsugorodik, nem filcelődik, nem gyúródik és formatartó. Lúgoknak, hőnek ellenáll, csak erős tömény savak támadják meg. Hajlékonysága sokszorosa bármely egyéb eredetű textilanyagnak. Ezen előnyös tulajdonságainál fogva a Banlon-fonalak alkalmazása ma már nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte fokozódik. A név és az eljárás Joseph Bancroft et Sons Co (Wilmington Del USA) által védjegyzett. Néhány európai cérnázó üzem megvette a szabadalmat és ezen üzemek egyikétől (Emmenbrücke, Sweiz) importált fonalból gyártjuk. A fonalat finom körkötőgépeinken dolgozzuk fel kelmévé változatos mintákba és az így készült szöveteket festés után egy speciális hőkezelésnek, illetve lefőzési eljárásnak vetjük alá. (relexáljuk), melynek következtében a készáru darabok sem viselés, sem mosás következtében nem veszítik el mérettartó tulajdonságukat. Fejlesztve Banlon-gyártmányainkat, az I. negyedévben igen tetszetős, méretálló, több fazonú fürdőruhát fognnk gyártani, ugyanakkor férfi úszónadrággal is kívánjuk a kötöttáruk választékát bővíteni. Az elegáns és csinos ruházkodás ma már mind nagyobb tért hódít és ezért a Banionműszálra egész textiliparunkban még nagy szerep vár. Ádler László a Pesterzsébeti Kötöttárugyár termelési felelőse -0—0 ÚJ MŰANYAGUNK: A BANKON Kedves Textilmunkás! Pár hónappal ezelőtt léptem be a Hazai Pamutszövőgyárba a kikészítő oldalon kaptam beosztást. Háromgyermekes családanya vagyok. Közülük kettő iskolába jár. Nappal az iskolai napköziben vannak, egy pedig a legkisebb, a HPS bölcsődéjében van. Bizony nagyon sok munka vár rám munkaidő letelte után A legfontosabb napi problémám azonban a főzés, amely igen nagy munkát és időtöltést jelent számomra. Három héttel ezelőtt, mikor a kislányomért mentem munka befejezése után a bölcsődébe, hirtelen valami melegen gőzölgő, friss ételszag csiklandozta meg orromat. Megtudtam, hogy egy édesanya igyekszik haza gyermekeihez a meleg étellel, melyet a HPS üzemi konyhájáról visz. Elhatároztam én is magamban akkor, hogy megpróbálom, úgy is cselekedtem. Örömmel mondhatom, hogy nem csalódtam. Hazaérkezésem után mindjárt tá- láthattam gyermekeimnek a friss, jó két tál ételt, hiszen még meleg volt Bizony most tudom csak igazán, hogy milyen nagy időmegtakarítást és pihenést jelentett számomra, hogy üzemünk gondoskodott nemcsak ebédről, hanem vacsoráról is munkásai számára. Mosásra szintén az üzemi mosógépet veszem igénybe. Három gyermekem részére el tudom végezni naponta azt amire csak vasárnap jutott időm (pl vasalás, stoppolás). Jobban ráérek iskolás gyermekeimmel foglalkozni. Befejezésül csak annyit szeretnék írni, hogy mindezek a kedvezmények, sokban megkönnyítik a családos anyák helyzetét, időt és pénzt tudunk megtakarítani. Murguly Józsefné HPS kikészítő dolgozója Textilmunkás szerkesztőségének! Örömmel értesítjük az Elvtársakat, hogy vállalatunk sok évi öltöző- és mosdóproblémája megoldódott. A Jász utca és Keszkenő utca sarkán 1 millió 100 ezer forintos beruházással új, korszerű üzemépületet létesítettünk, melynek földszintjén férfi és női öltöző, hideg-meleg vízzel ellátott fürdő áll dolgozóink rendelkezésére. Ez a lehetőség megoldotta, hogy megfelelő étteremmel is rendelkezhessünk. Az eddigi, öltözőnek használt helyiséget átalakítottuk étteremmé, elválasztottuk a melegítő- és tálalóhelyiséget. Az új épületben az emeleti részen helyeztük el az eddig a Liliom utca 52. szám alatt levő válltömő-üzemünket. Ebben az üzemrészben gépesítettük a vattaszállítást és a tárolást. Ezzel tiszta, pormentes levegőt tudunk biztosítani a dolgozóknak. A szövődő és a ragasztottszalag üzemrészeinkben korszerű égéstermék-elszívó berendezést létesítettünk, amely a dolgozók egészségére káros égéstermékeket elvezeti. El kell még mondanunk, hogy a jövő évben a XIV., Lőcsei út 86. szám alatti telephelyünkön is korszerű öltözőket, mosdó- és zuhanyozó-helyiségeket fogunk létesíteni. Orgel Jánosné SZB-elnök, Paszomány árugyár Tartsuk ébren az emberek lelkiismeretét Áprilisban lesz 10 esztendeje, hogy a békemozgalom szervezetten megkezdte munkáját. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy e mozgalomra milyen nagy szükség van. A 10 év alatt nem egy esetben éppen ez a mozgalom akadályozta meg az agresszorok népellenes, háborús veszélyt hozó, terveinek megvalósítását. Az elmúlt idők eseményei megtanították az emberiséget arra, hogy a békét nem elég csak kívánni, hanem azért dolgozni, cselekedni is kell. A Szovjetunió számos nagy jelentőségű javaslatot tett a béke megőrzése érdekében. Számtalanszor kezdeményezte a lefegyverzést, az atom- és hidrogénbombák gyártásának, kísérletezésének teljes és kölcsönös betiltását, a vitás kérdések eldöntését a nagyhatalmak között békés tárgyalások útján. Az imperialista nagyhatalmak kormányai igyekeztek kibújni a megegyezések alól, és különösen az Amerikai Egyesült Államok folytatja még ma is az esztelen és eszeveszett fegyverkezést. A világ népei, elsősorban az elnyomott osztályok, a Szovjetunió javaslatával értenek egyet és egyre többen kapcsolódnak a békemozgalom munkájához, nemcsak egyes emberek, de egész országok, mint India, Egyiptom, Ghána stb. A berlini kérdés megoldására tett szovjet javaslat bennünket, magyar dolgozókat egészen közelről érint. A német militarizmus e században már kétszer gyújtotta fel a világháború tüzet, amelyben mi is oly sokat véreztünk, szenvedtünk. A mi számunkra hallatlanul fontos, hogy a szovjet javaslat megvalósuljon és ezzel létrejöjjön az egységes, demokratikus Németország megteremtésének feltétele. A magyar békemozgalom nemzetközi viszonylatban is elismert helyen áll. Majdnem minden üzemben, hivatalban békebizottságok működnek. A textilipari üzemekben e munkában igen komoly szerep jut a nőkre. Mi, asszonyok, édesanyák hivatva vagyunk arra, hogy óvjuk családunkat, kis otthonunkat, amely oly sokat jelent számunkra. Nem sajnáljuk a fáradságot és a békeharcban eltöltött időt. Mindnyájan szívesebben járunk békegyűlésekre, mint az óvóhelyre. A mi üzemünkben, a Kőbányai Textilművekben öt éve alakult és működik a békebizottság. Üzemünk dolgozói szeretik és támogatják munkánkat, részt vesznek békegyűléseken, kiállításokon. Mi időközönként tájékoztatjuk az érdeklődőket a nemzetközi helyzetről, a világbékemozgalom állásáról. Nekünk, békemozgalom-aktívaknak az a feladatunk, hogy nap mint nap ébrentartsuk az emberek lelkiismeretét, felelősségét a békéért folyó világméretű harcban. Ebben nincs jelentéktelen ember — minden egyes ember szilárd támogatására szükség van ahhoz, hogy újból és újból tárgyalóasztalhoz tudjuk kényszeríteni az imperialistákat. A december 11-i nagygyűlés felhívása mindnyájunk szívéből szólt: „Hazánk kis ország, Európa területének mindössze egy százaléka, de számunkra az otthon, a szülőföld, melyhez ezernyi szállal fűz bennünket apáink emlékezete és gyermekeink mosolya. Nem akarjuk, hogy szülőhazánk és csaknem 10 millió honfitársunk a radioaktív hamu martalékává váljék .. . Akarjuk és követeljük, tiltsák el örökre az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérleteket és e fegyverek alkalmazását.” Tápai Sándorné, a Kőbányai Textilművek békebizottságának titkára