Textilmunkás, 1972 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A dolgozók elmondják A TEXTILMUNKÁS kérdez Az „illetékesek“ válaszolnak Szerkesztőségünk múlt év október 25-én olvasó ankétot tartott a Budapesti Finomkötöttárugyár 1-es számú gyárában. A kötetlen beszélgetésen elhangzott néhány olyan észrevétel is, melyre a dolgozók választ vártak „az illetékesektől”. Szerkesztőségünk kérdéseire most érkeztek meg ezek a válaszok, melyeket az alábbiakban teszünk közzé. Lipták Jánosné tiszt titkár elmondta: —„.. .bár női üzem vagyunk, mégis három kocsma van az üzem körül, de a tejivót, amire nagy szükségünk lenne, megszüntették .. A XIV. Tanács VB Kereskedelmi osztályának válaszlevelében ezt olvashatjuk: „Bár a gyár dolgozói és vezetősége e gondot nem jelente nekünk, de mi azért ezeket ismertük, s éppen ezért alakítottuk át az Észak-Pesti Vendéglátóipari Vállalat Nagy Lajos király út 126. szám alatti italboltját részben borozóvá, részben vajas süteményes bolttá, hogy a Kötöttárugyár dolgozói a közelben cukrászsüteményt is kaphassanak. Ez a bolt néhány hétig tejet és kakaót is árusított, azonban nem nagy sikerrel, a megmaradt árut naponta ki kellett dobni, illetve visszáruzni a tejiparnak. A Nagy Lajos király út 136. szám alatti Tejbolt meleg tejet és kakaót jelenleg azért nem tud árusítani, mert az a mosogató néni, aki ott dolgozott, kilépett. S a vállalat nem talál senkit helyette, aki ezt a félműszakos munkát elvállalná. Ha ismét lesz olyan nyugdíjas néni, aki szívesen dolgozna itt naponta négy órát, akkor mi újra elrendeljük a zuglói KÖZÉRT vállalatnál, hogy ebben a boltban meleg tej és kakaó árusítás továbbra is legyen. Köszönjük szíves észrevételüket. Nagy Károlyné Kereskedelmi osztály vezető” Weiniger Béláné az említett olvasóankéton többek között elmondta: Tizenhárom éve itt vagyok ebben az üzemben, itt nincsenek megbecsülve a törzsgárdatagok. Megértem én, vannak szegényebb és gazdagabb vállalatok. Nem mindenütt jut az erkölcsi megbecsüléshez pénz is, de azt aztán igazán meg lehetne tenni, hogy évenként egy-két nap jutalomszabadságot kapnának a törzsgárdatagok ... Azt kérem a Textilmunkástól, kérdezze meg a lap a nevünkben a vezetőktől: mit tudnak ígérni a jövőre?" Ugyanezt kérte őri Józsefné is, aki tizenkét éve dolgozik a gyárban. Orlovszki Péterné aranykoszorús szocialista brigádvezető, a szakma kétszeres kiváló dolgozója, illetve a könnyűipar kiváló dolgozója elmondta: „ Szabász vagyok. Közöttünk a bérek négy kategóriában vannak. Van aki 1500-at, van aki 1530-at, vagy 1630-at, és aki 1730-at keres. Pedig mindenki egyformán dolgozik. Tervünk van, azt meg kell csinálni. Kérdésem, hogyan lehet akkor azonos munkáért különböző a bér?" Lakrovics Sándorné szabász: „— A megkülönböztetett fizetés engem is érint." Nagy Györgyné szabászati javító: „— Ugyanez a gondom.” A gyár gazdasági vezetőitől kapott válaszlevélben többek között ezeket olvashatjuk: „... az ankéton elhangzott észrevételeket a dolgozókkal és közvetlen vezetőjükkel megbeszéltük.” Weiniger Béláné és őri Józsefné kifogásaira a következőkben válaszolnak: „... vállalatunknál (az olvasó ankétot követően) november 29-én elkészült a törzsgárda szabályzat, melynek 6. pontja tartalmazza a törzsgárda tagság anyagi elismerésének és erkölcsi megbecsülésének feltételeit. Először 1972. május 1-én ünnepség keretében kerül sor a törzsgárdatagok kitüntetésére és pénzjutalmazására ... az első esztendőben a vállalat 3900 nyereségrészesedésre és hűségjutalomra jogosult dolgozója közül körülbelül 480-an részesülnek majd jubileumi jutalomban.” Orlovszki Péterné, Lakrovics Sándorné, Nagy Györgyné szabászati dolgozók pedig a következő választ kapták: „Fenti dolgozók táblázó munkakörben havi díjas besorolásban dolgoznak. Ez a munkakör 21-es kategóriába tartozik, melynél a besorolás 1060 forinttól 1920 forintig terjed ..., a dolgozók besorolásakor a vezetők nem az egységes bérre törekszenek hanem figyelembe veszik a dolgozóknak a munkához való hozzáállását, munkavégzését, a munkafegyelmét és a vállalatnál eltöltött időt is. Ez jut kifejezésre az egyforma munkakörben dolgozók bérének differenciálásával ... A termelési osztály vezetője a beszélgetés során ígéretet tett az üzemrészek dolgozóinak, hogy a legközelebbi bérrendezésnél a dolgozók tudását és szakképzettségét figyelembe véve gondja lesz arra, hogy 10—20 forintos differenciák a havi bérek között ne mutatkozzanak .. Solt Sándorné igazgatási o. v. Dr. Vincze Sándor közgazdasági főo. v. Szabó Jánosné, az említett olvasóankéton így panaszkodott: „„ ...itt a gyár mellett ezt a sarkot halálkanyarnak nevezzük, nagyon sok a baleset és nincs se egy rendőr, se egy jelzőlámpa. Pedig itt sok üzem van, óvoda és iskola..." A Textilmunkás szerkesztősége a Budapesti Rendőrfőkapitányság Közlekedésszervezési és Igazgatási osztályának címzett levelére az alábbi választ kapta: „Szerkesztőségi megkeresésük alapján tudomásunkra jutott a Budapesti Finomkötöttárugyár dolgozóinak ■ közlekedéssel kapcsolatos problémája. Levelükben említett „halálkanyar” problémája a Közlekedésrendészet számára ismeretlen, annak ellenére, hogy a Nagy Lajos kir. út—Szugló u. útkereszteződést ismerjük és erről mint minden más kereszteződésről, forgalmi csomópontról, baleseti statisztikát vezetünk. Említett kimutatásunkban ezen a kereszteződés jelentéktelen balesetveszélyes csomópontként szerepel ... Budapesten számos olyan kereszteződés van, amelynek forgalomnagysága többszöröse az önök által említettnek ... nem áll módunkban még az ilyen frekventált helyeken sem biztosítani az állandó rendőri forgalomirányítást. Ezzel szemben a forgalom biztonságának érdekében a mozgó közúti ellenőrzéseket kívánjuk előtérbe helyezni... Kelemen László rendőrszázados alosztályvezető helyettes A textilszakma minden dolgozójának és minden kedves ügyfelének eredményekben gazdag, boldog új évet kíván a MAGYAR POSZTÓGYÁR Budapest XXI., Bajáki Ferenc utca 27. 1973. JANUAR TI TILMIKKIS 3 Vita a szakemberképzésről A közelmúltban a Pamutnyomóipari Vállalatnál csaknem 200 szakember bevonátával megvitatták a szakmai képzés, a szakemberutánpótlás helyzetét. A vállalat vezetői szükségesnek tartották, hogy a IV. ötéves terv műszaki fejlesztését párhuzamosan meghatározzák a szakmai képzés feladatait és foglalkozzanak a szakember utánpótlással. Meghatározták, hogy milyen típusú szakemberekre lesz szükség a következő években. Figyelembe vették: a jelenlegi személyi állományból hogyan tudják azokat biztosítani, illetve milyen külső forrásból lehetséges a pótlásuk. TURÁNI JÓZSEF, a PNYV Pamutkikészítőgyárának igazgatója, az ankét előkészítő bizottságának vezetője vitaindítójában elmondta, hogy a külső munkaerő forrás lényegesen szerényebb mértékű, ezért a fejlődés üteme a vállalat termelékenységének emelkedésétől függ. Felhívta a figyelmet, hogy a műszaki fejlesztési célkitűzéseket és a személyi állomány tervezését össze kell hangolni. Megállapította, hogy a vezető beosztásban levő nők aránya nem kielégítő. Kedvező képet csak a műszaki beosztottaknál lehet látni, itt 48 százalékos a nők aránya. Ritka azonban még a nők művezetői munkakörbe való kinevezése. — A fonodában, szövödében, a kikészítő iparágban — megítélésünk szerint, elsősorban a helytelen szemlélet akadályozza, hogy több nőt nevezzenek ki művezetőnek —mondotta. — Keresni kell azokat a munkaszervezési megoldásokat, illetve műszaki fejlesztési lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy az anyagmozgatás könnyítésével nők is lehessenek művezetők a fonodában, szövödében. Hozzászólásukban többen foglalkoztak a szakmunkástanuló-képzés fontosságával, azzal, hogy az eddigieknél alaposabb tájékoztatást kell nyújtani a pályaválasztó fiataloknak, a szülőknek, a pedagógusoknak. Felmerült annak az igénye is, hogy a szakmunkásképzéssel párhuzamosan végezhessék el a tanulók a hiányzó VII—VIII. osztályt. Erre Medgyes Béla, a Művelődési Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője reagált, ígéretet tett, hogy a minisztérium ehhez kellő segítséget ad majd a vállalatnak. A hozzászólások közül néhányat kiemelnék. NAGY MIHÁLY főmérnök, (Kistext): — Nem új oktatási lehetőségeket, formákat kell keresni, hanem a jelenlegi adottságok jobb kihasználására kell törekedni — mondotta. — 1971-ben 743 betanított munkást vettünk fel, e létszám 47 százaléka kilépett. Ez is bizonyítja, hogy nem a munkaerő megszerzése, hanem annak megtartása a nehezebb feladat. A vezetői készséget, az emberekkel való bánásmódot kell javítani, és ismerni kell az emberek természetét. Valamennyi munkahelyen emberségesebb bánásmód kialakítására van szükség. KOVÁCS IMRE, a Könnyűipari Szervezési Intézet igazgatója azt javasolta, hogy a Pamutnyomóipari Vállalat saját tanfolyamán képezzen vezetőket, az eddigieknél nagyobb körültekintéssel válassza ki a művezetőket, mert ők a termelés közvetlen irányítói, ezért nagy befolyással vannak a termelésre, a dolgozók szakmai és politikai képzésére. SALAMON FERENC, a Könnyűipari Minisztériumból pedig a meglevő lehetőségek jobb kihasználására hívta fel a figyelmet. — Rendet kell teremteni az oktatási formákban — mondotta. — Elsősorban a szakmát, a munkát kell megtanítani és megtanulni. Majd javasolta, hogy a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa jobban használja ki a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület által nyújtott szakmai továbbképzés lehetőségét. Kérte, hogy az FMKT versenyek szakdolgozatait „használhatóság” szerint értékeljék a jövőben. Hardy Mária A szocialisták tanácskozása Csongrád megyében A SZEGEDI TEXTILMŰVEKBEN közel 300-an vettek részt a tanácskozáson, közülük 19-en szóltak a beszámolóban elhangzottakhoz. A felszólalók mindegyike az üzem iránt érzett felelősséggel, a közös gondok alapján kapcsolódott a vitába. Szóvá tették a rendszertelen anyagellátást, a társadalmi tulajdon védelmének szükségességét, bírálták a munkafegyelem lazaságát, valamint hiányolták a brigádmozgalom rendszeres értékelését. A FELSZÓLALÓK javaslata az volt, hogy a brigádvezetők vonják felelősségre tagjaikat a hiányos munkáért. Véleményük szerint sok gépállás azért van, mert a dohányzóban csoportosan álldogálnak. A tanácskozás, a vállalati szocialista brigádvezetők értekezletére nyolc küldöttet választott. A SZEGEDI JUTAÁRUGYÁRBAN 60-an vettek részt a gyári eszmecserén, s tizennégyen kértek szót. Javasolták, hogy az üzem intézze el az orvosi szakrendelést, mert az SZTK-ban sok idő megy el a várakozással, s ez az üzemben jelentős termeléskiesést von maga után. A szocialista brigádvezetők kérték hogy a művezetők jobban osztozzanak a brigádokkal a gondokban. A brigádok vezetői vállalták, hogy a jövőben a fiatalokat még nagyobb szeretettel fogják nevelni. A KSZV KÖZPONTI GYÁRÁBAN tizennyolcan, a Szegedi Kenderfonóban tizenhatan szóltak hozzá a tanácskozáson KISPÉTER RÓZSA a Kenderfonóból például elmondotta: nagy a létszámhiány nappal négyen, éjjel ketten dolgoznak, amellett a kártolt anyag elég rosz. S a létszámhiány miatt szabadságra sem tudtak menni. Szóvátette, hogy a gazdasági vezetők és a brigádok között javítani kell a kapcsolatot. Emberségesebb hangot kérnek. A brigádok elismerik, hogy a művezetők is nehéz helyzetben vannak a létszám- és az anyaghiány miatt, azonban mindez nem ok arra, hogy a dolgozókkal gorombán bánjanak. A tanácskozás ajánlotta a vállalati szocialista brigádvezetők értekezletének: hozzanak határozatot arra, hogy a brigádnaplókat a gyár vezetősége, félévenként ellenőrizze és tegyen javaslatot a további jobb munka végzésére; a gyár vezetői kössenek szerződést a szocialista brigádokkal a minőségi munka javítására, az újítási mozgalom szélesítésére; a szocialista brigádok munkáját rendszeresen, havonta értékeljék, s e tanácskozások határozatait építsék be a versenyvállalásokba. CSONGRÁD MEGYÉBEN a szocialista brigádvezetők tanácskozásainak színvonalát növelte, hogy a gyárak vezetői jól felkészültek, közérthetően adtak részletes tájékoztatást az üzemek életéről, a brigádok munkájáról. Pesti Lajos textiles összekötő Boldog új évet kiván a TEXTILMUNKÁS minden kedves olvasójának a TEXTT HASZNOSÍTÓ VÁLLALAT